EURÓPAI SZÜRKE FARKAS

EURÓPAI SZÜRKE FARKAS

A hazánkból a második világháború után eltűnt szürke farkas az 1980-as években jelent meg újra. A Duna-Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak beszámolói arra engednek következtetni, hogy a teljes „magyar állomány” egyedszáma 10 és 15 közé tehető.

A szürke farkas, vagy hétköznapi nevén farkas, Magyarország legnagyobb termetű kutyaféle ragadozója.
Testhossza 100-150 cm, testtömege 25-70 (ritkán 80) kg, farokhossza 30-50 cm. A hím termetesebb a nősténynél. A szürke farkas bundája – amely télen jóval tömöttebb, mint nyáron – helyenként világosabb, máshol sötétebb szürke.

A farkas régebben mindenütt megtalálható volt Európában. Mára csak a kontinens északi részén és a hegyvidékeken élnek falkái. Bár a Kárpátokban elterjedt, a mai Magyarország területéről az intenzív vadászat következtében csaknem kipusztult, mindössze néhány család jelenik meg időnként az Északi hegyvidéken. Napjainkban is rendkívül ritka, fokozottan védett faj.

Egység és hierarchia

A szürke farkasok általában falkákban, rendkívüli fejlettséggel jellemezhető, hierarchikus szerveződésű szociális csoportokban élnek. A rangsorrend harcok során alakul ki a falkában, véres küzdelmekre azonban szinte sosem kerül sor. A versengésben alulmaradt egyed meghunyászkodó magatartása, illetve testtartása – amely az alárendeltség elfogadását jelzi – megszünteti, kioltja a győztes fél támadókedvét.

Vadászstratégia

Míg a macskafélék képviselői lesből, gyors nekiiramodással rohanják le áldozatukat, addig a kutyafélék közé tartozó szürke farkas rendszerint hosszas üldözés után ejti el zsákmányát. Telente akár napi 20-45 kilométert is bejár préda után kutatva.
Falkában vadászni hatékonyabb, mint „magányos farkasként”, utóbbi esetben ugyanis szinte lehetetlen lenne a nagyobb testű prédaállatok elejtése. A zsákmányból (a kölykök kivételével) rang szerint részesülnek a csoport tagjai.

A szürke farkas egyáltalán nem válogatós

Étlapján a szarvasoktól, vadmalacoktól kezdve a csigákig sok minden megtalálható, így nyulakkal, pockokkal is táplálkozik.
Táplálkozásában a nagy és a közepes testméretű emlősök mellett a kisebb termetű állatok (nyulak, pockok, hörcsögök), valamint a madarak is fontos szerepet töltenek be. Kisebb mennyiségben különféle gyümölcsöket is fogyaszt.

Szaporodása

A szürke farkasok párzási időszaka januártól márciusig tart. Különösen ínséges években csak a rangsor élén álló hímek és nőstények párosodnak. A 62-68 napos vemhességet követően a szuka 3-8 (ritkábban akár 12) kölyköt hoz a világra. A másfél hónapos korukig szopó fiatalok igen sok törődést igényelnek életük első fél évében, a „családi munkamegosztásban” azonban a hím is segíti nőstényét. Az ivarérettség elérése a második életévre esik.

Magyarországon a farkast még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányok általában illegális kilövés áldozatai lesznek: „Sportból” vagy a háziállatok miatti aggodalomtól hajtva kerülnek puskavégre, ami a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény.
Sajnos a társadalmunk ennek ellenére ma még nem áll ki a farkas védelme érdekében.

A farkas az emberre nem jelent valós veszélyt, bár húsevő, a rossz hírét keltő történetekkel ellentétben kerüli az embert!
A nagy-ragadozok nélkül a növényevők túlszaporodásnak indulnak, és előbb-utóbb tönkre teszik az élőhelyüket. A farkas segít az erdei életközösség egészségének fenntartásában. Hasznossága miatt több európai országban, és az Egyesült Államokban is a visszatelepítésével próbálkoznak.

A WWF a 2000-es évek eleje óta támogatja a farkas visszatérését.
Magyarországon a szürke farkas a fokozottan védett fajok közé tartozik.
Természetvédelmi értéke egyedenként 250 000 Ft.
A faj a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature) vörös listáján szintén szerepel.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

https://www.turistamagazin.hu/…/szurke-farkas-csucsragadozo…
https://wwf.hu/archiv/szurke-farkas