LOGOD, KÖZÉPKORI FALU A BUDAI VÁR TÖVÉBEN

LOGOD, KÖZÉPKORI FALU A BUDAI VÁR TÖVÉBEN

Logod falu nevét a mai Logodi utca őrzi, bár a középkori település inkább nyugatabbra: a mai Attila út környékén volt.
Logod érdekes jogállású település volt. Nincs adat arról, hogy Budához tartozott volna, de arról sincs, hogy lakói városi polgárjogot élveztek volna. Birtokosáról sem lelhető fel adat, az azonban feltételezhető, hogy nem az uralkodó volt az, mert akkor bizonyára Budához csatolták volna.
Az 1390. évi plébániahatár-per egyházjogilag a Nagyboldogasszony-plébánia hatáskörébe utalta Logodot, a plébánosának majorsága volt itt. Ekkor még nem volt saját temploma a falunak.
1505. és 1510. évi tizedlajstromban összesen 44 itteni személyt említenek. Csak egy-két iparos akadt köztük, a többi nyilván a szőlőművelésből élt; budai polgárok és nagyurak kertjeiben, majorságaiban dolgoztak.

1939-ben találtak rá a a kis falu török időkben elpusztult templomára az Attila-Logodi Bugát utca sarkán. A feltárást még abban az évben elvégezték.„Egyszerű, egyhajós templomtest a hatszög felével záródó apszissal” került elő, sarkain és a hajó északi és déli falán is támpillérekkel megerősítve. Összesen 12 támpillére volt, de ebből 11-et találtak meg. A közelben épített támfalakból számos faragott kő került elő, mely az ásató feltételezése szerint a templomból származhatott.

A Logod területére eső mai Bugát utcában talált középkori templomot ásatója, Garády Sándor ugyan a Szent Lázár-ispotály templomával azonosította, ezzel szemben azonban súlyos ellenvetéseket lehet felhozni. Valószínűleg Logod temploma volt, de egyházjogilag csak kápolnának számíthatott. (A 16. század eleji forrásokban feltűnik a logodi pap.) A középkori Logod település falai csak az alapok magasságáig maradtak meg. Az alaprajzi elrendezés gótikus, külső támpilléres, a hatszög három oldalával záródó szentélyű egyhajós templomot mutat. A templomrom belsejében most pihenőhely található padokkal, az egykori bejárati oldalon későbbi eredetű fal zárja le a teret, melyen tábla és két boltív található.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Forrás:
https://pestbuda.hu/cikk/20190711_flier_gergely_nyolcvan_eve_talaltak_meg_logod_templomanak_romjait
Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. – Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2009)
Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

fotók:
Simon Zoltán
web

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *