FEKETE HALÁL, PESTISJÁRVÁNYOK EURÓPÁBAN

FEKETE HALÁL, PESTISJÁRVÁNYOK EURÓPÁBAN
Fekete halál, így nevezték a pestist a 14. századi nagy bubópestis-járvány idején.  De miért volt olyan rettegett a pestis? Mi okozza, és hogyan folyik le a betegség?  Pestis ma is létezik, ma is félelmetes, bár van rá gyógyszer.
1347 októberének egyik napján tizenkét genovai hajó kötött ki a szicíliai Messinában. A hajók rettegést hoztak a városra: fedélzetükön halottak és néhány még élő, de szőrnyű kórtól szenvedő tengerésszel, akiknek elfeketedett testét furcsa kinövések borították….
A járvány kialakulása meglehetősen bizarr volt, hiszen a történelem egyik első tudatosan alkalmazott „biológiai fegyveréről” van szó. Történt ugyanis, hogy 1345-ben a krími tatárok fosztogatni kezdték a félsziget déli részén elhelyezkedő genovai kereskedőkolóniákat. Kaffa (a mai Feodoszija) városát körül zártak, de mielőtt még a város megadta volna magát, a tatár seregben váratlanul járvány ütötte fel a fejét.
Az ostrom gyorsan véget ért, de még a sereg távozása előtt a támadók a halottakat katapulttal belőtték a védők falai mögé. A következmény nem sokáig váratott magára: egyik napról a másikra elhunytak százai hevertek szerteszét kelésekkel a testükön, sötét foltokkal a testükön. A genovaiak, a fertőzés terjedését látva, hajóval menekültek, és így egy csapásra behurcolták a fekete halált Európába.

A pestis 1347-1351 között az európai népesség 30-60- százalékát irtotta ki…
Különböző számítások szerint, a világon összesen 75-200 millió között lehetett az áldozatok száma.
Összehasonlításul, ekkor a Föld népessége mintegy 475 millió fő volt. Európában kétszáz évbe telt, mire helyreállt a demográfiai rend.

Milyen betegség a pestis…?

A feketehalál kórokozója a Yersinia pestis nevű baktérium a felfedezőjéről, Alexandre Yersin svájci–francia orvosról kapta a nevét, aki 1894-ben a hongkongi járvány idején fedezte fel a kórokozót. A betegségnek három, egymástól élesen el nem különíthető fajtája van: leggyakoribb formája a bubópestis, avagy fekete halál, valamint létezik a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis, melyek azonban a bubópestis-betegség lefolyásának kései stádiumai is egyben.

Betegség lefolyása….

A baktérium bejut a nyirokcsomókba, ahol duzzanatot hoz létre főleg a nyaki és lágyéki területen. Ezek idővel elfeketednek és kifakadhatnak és kellemetlen szagú, gennyes sebeket okozva. Ez az ún. bubópestis, ebben a fázisban a halálozási arány 30-50 százalék. A nyirokcsomók egy ideig kiszűrik a kórokozót, de csak ideiglenesen képesek visszatartani. Ha ezen a védelmi vonalon is átjut a baktérium, tüdőgyulladást, tüdővizenyőt okoz, ez a tüdőpestis. Ebben a fázisban a halálozás már 100 százalékhoz közelít, és már cseppfertőzéssel, vagyis köhögés útján is fertőz.
A szeptikus pestis pedig akkor jelentkezik, ha a kórokozók a tüdőből vagy nyirokcsomókból visszajutnak a véráramba.
Ez az egész testben gyulladási folyamatot idéz elő, mely magas lázzal és magas fehérvérsejtszámmal jár. Ebben a stádiumban a fertőzés szinte kivétel nélkül halálos.

Pestisjárványok a történelemben

A korai középkorban, a 6.–8. században is pusztított már pestisjárvány a Földközi-tenger medencéjében. Kétszáz éven keresztül vissza-visszatérő pestis 25-50 millió ember halálát okozhatta. Csúcsán napi ötezer embert vitt el.

A 14. századi nagy járvány után is többször felütötte a fejét a kór….

1582-83 között a Kanári-szigeteken a 20 ezer fős lakosságából 5-9 ezer embert ölt meg a pestis.

1629-1631 között Itáliában közel 300 ezer ember halt meg a betegségben, régiótól függően a lakosság egyharmada esett áldozatul.

1647-62 között Sevilla lakosságának egynegyedét pusztítja el a pestis.

A nagy londoni pestisjárvány, 1665-66 között 18 hónap alatt 100 ezer emberéletet követelte, ez a város lakosságának negyede volt. Bécsi pestisjárvány 1679-ben, 76 ezer emberéletet követelt a 1720-as a marseille-i pedig 200 ezer életet pusztított el.

Hazánkban is voltak pestisjárványok a 14-15. században, és a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól is hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban 410 ezer. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a Szepesség népe, s települtek az elhaltak helyére a szlávok.

A járványok a 18. század első felében is gyakoriak voltak. Megszűnésükre hálából emelt barokk Mária emlékoszlopok emlékeztetnek. Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1738-40-ben volt.

Korabeli védekezés és a karantén eredete….

Az orvosok eret vágtak, felnyitották a bubókat, esetleg illatos fák, füvek füstjének belélegzését, vagy rózsavízben, ecetben fürdést javasoltak. Gentilis da Foligno feljegyezte, hogy az utcákon hatalmas tüzeket raktak, és illatos fákat égettek, hogy megtisztítsák a levegőt. Sokan isteni csapásnak vélték a történteket, vallási bűnbánati mozgalmak indultak, és a kisebbségeket, eretnekeket, zsidókat is meggyanúsították (el is indult egy zsidóüldözési hullám a pestis miatt).

Dubrovnikban, 1377. július 27-én úgy döntött a városi tanács, hogy azok, akik pestissel fertőzött területekről érkeznek a településre, egy hónapig Mrkan szigetén vagy Catvat városkájában kell karanténban lenniük. Kicsit később a karanténba zártak látogatását is megtiltották a hatóságok azzal, hogy aki mégis megteszi, annak magának is el kell töltenie egy hónapot a karanténban. Sőt, 1390-ben állandó egészségügyi hivatalt alapított a város:

“Pestis-fertőzte helyekről érkezők elleni hivatal.”

Dubrovnik példáját követte Velence és Milánó is. Maga a karantén (quarantine) szó is azt jelenti, hogy „negyven nap”, habár nem mindenhol volt ennyi az izolációban töltött idő, előfordult a nyolcvan napos periódus is. A karantén intézménye a 15-16. században terjedt el Európában.

Nem egy olyan esetről tudni, amikor valóságos pestislázadások robbantak ki a karanténba zárt lakosság sorai között. A szigorú korlátozások ellen tiltakozókat gyakran a helyi erők bevetésével kellett lecsendesíteni.
1739-ben, Debrecenben például azért méltatlankodtak a vesztegzár alatt élők, mert a halottaiknak nem adhatták meg a végtisztességet, hiszen betiltották a ceremoniális temetéseket.
A katonai erő bevetésével két nap alatt tudtak csak rendet tenni – halálos áldozata is volt az összetűzésnek.

Az akkori orvostudomány egyáltalán nem volt tisztában azzal, hogy pontosan miként fertőződik meg valaki, így nem tudták elkerülni a járvány terjedését, gyógyítani pedig végképp nem voltak képesek. Ma már pontosan tudjuk, hogy az első áldozatok a fekete patkányokon élősködő bolhák közvetítésével kaphatták meg a betegséget ugyanis a patkányok könnyedén bejuthattak a lakóházakba.
A fertőzés állatról emberre és emberről emberre is terjedt de a középkorban poloskák és tetvek is átadhatták a megbetegedést. A 13–14 században az emberek többsége együtt élt ezekkel az élősködőkkel.

A pestis gyógyíthatósága és terjedése….

Pestis a hordozó állatokkal, a fertőzött személyekkel vagy fertőzött felületekkel való érintkezéssel terjed elsősorban, de úgyszintén terjed cseppfertőzés útján. A bubópestis antibiotikumokkal általában gyógyítható, de a tüdőpestis és szeptikus fertőzés esetén a kezelés gyakran hatástalan. A pestis három formája ugyanakkor külön-külön is felbukkanhat. A tüdőpestis lappangási ideje pár óra és négy nap között van, az első tünetek pedig a fejfájás, gyengeség és vérhányás. Hacsaknem pár órán belül nem kezelik, biztos, hogy hat napon belül halált okoz.
A szeptikus pestis többnyire belső vérzést és úgyszintén vérhányást okoz. A korai antibiotikumos kezelés csökkenti a halálozási arányt 4-15 százalékra, de anélkül végzetes.

A pestis ma….

A pestist hordozó fekete patkányokat teljesen kiszorította Európában a szürke vándorpatkány, mely inkább a csatornákban telepszik meg, így nem terjesztője
a rettenetes kórnak, de a higiénia is javult, ami a pestis visszaszorulásához vezetett. Ezért sem volt később ennyire átható pestisjárvány a kontinensen.
A pestis baktériumát még nem irtották ki, évente 6-700 fertőzés fordul elő a világban.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
Wikipedia
mandiner.hu
mn.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *