BALÁZS JÁNOS (1905-1977)

BALÁZS JÁNOS (1905-1977)

Alsókubinban született, nagyapja és apja is ismert prímás volt, akik biztosítani tudták családjuk megélhetését. Ötévesen azonban félárván maradva a Salgótarján melletti pécskői cigánydombra került a családjával, ahol a maguk tákolta putriban tengették életüket.
Balázs János az iskoláit csak elkezdeni tudta. Igazság szerint nem is tetszett neki a pad és a falak kötöttsége, a tanári szigor. A harmadik osztályt már el sem kezdte.
Olvasni azonban megtanult, mindenevő lett. A betű lett az Istene, hihetetlen mennyiségű ismeret- és élményanyagot halmozott fel magában, melyeket évtizedek múlva egyéni mondanivalóval gazdagítva jelenített meg. A mindenkivel zsörtölődő, nyugtalan természetű legény afféle ezermesterként tengette életét: hangszert javított, kéményt tisztított, mindenhez értett. Gondolkodó, vitatkozó fiatalemberré vált.
Katonaként Losoncon, a 23. gyalogezredben szolgált. 37 évesen vitték ki a frontra. 1944-ben hadifogságba esett, s bár a háború hamarosan véget ért, őrá még három év rabság várt a Szovjetunióban, a szaratovi hadifogolytáborban. Itt is sokat olvasott, főleg magyar klasszikusokat, valamint Shakespeare-t, Homéroszt és Balzacot. A hadifogságból 43 évesen tért haza régi lakhelyére. Salgótarjánt többé nem hagyta el.
1971-ben, 66 évesen kezdett el igazán festeni, de csak úgy, mint az olvasásnak, ennek is hamar megszállottja lett és csupán nyolc alkotó év adatott neki.
Ha ismerősei nem vittek neki vásznat, széttépte ingét és arra festett.
Van olyan képe, aminek a vászna több rongyból, kabátból, abroszból van összevarrva. Képeit először F. Mihály Ida művészettörténész fedezte fel, miután bevittek neki megmutatni párat. Azonnal rohant a festőhöz, mert tudta, hogy kincsre lelt.
Balázs naiv művészet körébe tartozó képein magyar népmesébe illő motívumok keverednek misztikus alakokkal. Valamennyi festményében ott lüktet a kelet európai sírva-vigadás, a történelemmel, saját sorsával és Istennel is ellentmondásos viszonyban álló nép gondolatvilága. Művei az évszázados roma kultúra és hagyomány tiszta lenyomatai.
Eredetisége, egyéni látásmódja lenyűgöző. Képein egy különleges világ tárul elénk: a mindennapi élet számos mozzanata, fantasztikus látomások és impressziók. Megismerhetjük belőlük egy nép, a cigányság hatalmas kulturális örökségét, misztikáját, élni vágyását és érzésvilágát. Mindez különleges módon ötvöződik a magyar kulturális hatásokkal.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *