A ROMÁN KORI ÉPÍTÉSZET EGY GYÖNGYSZEME, AMELYIK REFORMÁTUS TEMPLOM, ÓCSA

A ROMÁN KORI ÉPÍTÉSZET EGY GYÖNGYSZEME, AMELYIK REFORMÁTUS TEMPLOM, ÓCSA

„ – román kor a 11-13. században? – igen…
A Római Birodalom széthullásával, a társadalmi, hatalmi változásokkal együtt azért nem tűnt el máról holnapra a római korok stílusának hatása.
Elnevezését a 19. század elején kapta ez a korszak, kicsit pejoratív , lenéző felhanggal, mint „rómaias”, „Rómát utánzó”. Később ez elveszítette pejoratív jellegét és a művészettörténeti korszak általános elnevezésévé vált.
Aki hazánkban római kori templomra gondol, azonnal a jáki az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása jut eszébe. Van azonban egy lényeges különbség, míg a jáki templom bazilika, az ócsai katedrális.
A bazilika a görög basileus (király) szóból ered. A király palotáját nevezték egykor bazilikának. Ma a bazilika egyrészt sajátos stílusú templomépületet jelent, másrészt a templomépület stílusától teljesen függetlenül bizonyos tiszteleti címet.
A katedrális a görög káthedra (ülőhely, bírói vagy tanári szék) szóból ered. A VI. századtól a püspöki székesegyházakat nevezik így, mert abban áll a liturgiát vezető püspök széke.
Szent István és Szent László törvényei egyértelműen előírják a templomépítési kötelezettséget, például: minden 10 falu építsen egy templomot. A korai Árpádok idején az uralkodók jelentős anyagi támogatást is biztosítottak az építkezésekhez. A XI-XII. századi építkezéseink szellemi irányítói javarészt a királyi udvartartásban is jelentős szerepre jutó bencések lehettek, hiszen ők rendelkeztek megfelelő ismerettel, tapasztalattal.
Klasszikus román stílusú templomok épültek Magyarországon is: vaskos falakkal, keskeny, lőrésszerű ablaknyílásokkal.
A késő romanikában jelenik meg a kapu feletti homlokzati részt uraló nagyobb rózsaablak.
A templomok mennyezetét kereszt- illetve dongaboltozással fedték, mely csak kis fesztávok áthidalására alkalmas, ezért fontos szerepe volt az oszlopnak és a pillérnek.
Az oszloptörzs sima, csavart vagy díszített, rendszerint zömök formájú. Az oszlopfők díszítése sokféle lehetett, a bibliai jelenetektől, keresztény szimbólumokon át az állatszörnyekig.
Követték az ókeresztény bazilikák elrendezését annyiban, hogy három vagy öt hajós templomok épültek, és az oltárnak is helyet adó félköríves apszissal záródtak.
Jellemzően kváderkövekkel építkeztek.
A templomok keleti tájolásúak, azaz a szentély keletre, a főkapu nyugatra, a mellékkapu pedig délre néz. A templomhoz tornyok és a keresztelő kápolna is csatlakozott.
A templomkapuk tölcsérszerű mélyedésben helyezkednek el, a mélyedést gazdagon díszített oszlopok és ívek tagolják, ez az ún. kapubéllet.
Nos, innen térjünk át helyszínünkre és nézzük meg Magyarország egyik épségben maradt, csodálatos és hatalmas templomát, amely a jákihoz hasonlatos.
Az eredeti templom a XIII. században épült, román stílusban, valószínűleg II. András alapította. Az itt letelepedett premontrei szerzetesek építették Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építettek újjá, részben koragótikus stílusban. Így került Ócsára a csúcsíves stílus. Többek közt ekkor épült a kereszthajó is.
A török hadak érkezése űzte el az alapító premontrei rend tagjait. Róluk is érdemes megemlékezni már csak azért is, mert az általuk épített és ma már több mint 800 éves templomot építészetileg olyan tökéletességgel tervezték és valósították meg, ami szinte egyedülálló a világon. A másik érdekesség, hogy Magyarországon ebben a korban a Duna-Tisza közén az ócsai az egyetlen kőből épített templom.
Egyedülálló dolog a világon, hogy a templombelsőben egymást váltogatják a gótikus és a román stílusú oszlopok és stílusjegyek, hogy a két oldalhajó egyike román, a másik gótikus stílusban készült el.
A magyar építész, akit maga IV. Béla király küldött Ócsára, csak román stílusban tudott alkotni. A premontreiek azonban Franciaországból is hívtak egy mestert, aki a gótikus stílusban is otthon volt. A magyar építészt nem merték hazaküldeni, mert akkor a király megsértődik, és nem ad több követ az építéshez, a gallt meg azért nem zavarták el, mert akkor sosem fejeződik be a templom építése. Kettejük együttműködéséből alakult ki végül ez a furcsa kettősség, amelynek ma már csak örülhetünk.
Ami a megmaradt freskókat illeti, Szent Miklós, Szent László és Szent György alakjai jelennek meg rajtuk.
A török időkben, a XVI. század közepén török mecsetként működött érdekesség, hogy ezzel egyidőben a reformátusok is használhatták istentisztelet céljára. . A meglehetősen rossz állapotba került, romos épületet 1560-ban a református egyház vette birtokába.
Amikor Ken Follett, a világhírű író és a Katedrális című mű szerzője Ócsára érkezett, elállt a lélegzete.
CSAK ANNYIT TUDOTT MONDANI, HOGY ITT VAN AZ A KATEDRÁLIS, AMELYET Ő A KÖNYVÉBEN MEGÁLMODOTT.
Ken Follett egyébként sokáig hallani sem akart arról, hogy a művét megfilmesítsék. Hiszen tudta, hogy a monumentális alkotásból (a könyv 972 oldalas) csak úgy lehetne film, ha a történetet jelentősen megrövidítenék.
Ócsa már a forgatás idején, 2009-ben is világhírű, vagy legalább országosan ismert hely lehetett volna, de nem lett az.
Szeretném, ha sokan látnák mert ez az a templom, amelyet – a jákihoz, a bélapátfalvaihoz és a lébényihez hasonlóan – minden magyar embernek egyszer látnia kellene.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla

Forrás:
várlexikon. ócsa
katolikus.hu.uj ember
légifotó: Citervan