NOBEL-DÍJ ÉS A MAGYAR NOBEL-DÍJASOK

NOBEL-DÍJ ÉS A MAGYAR NOBEL-DÍJASOK
Se szeri, se száma a különböző nemzeti és nemzetközi tudományos díjaknak, elismeréseknek. Ezek sorában a legjelentősebb a Nobel – díj, melyet Alfred Nobel, dúsgazdag svéd gyáros és föltaláló alapított.
Minden éve december 10-én adják át a kitüntetetteknek díj összegének megfelelő csekket, az oklevelet és egy, az alapító képmását ábrázoló, kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet.

A díj alapítása..

Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Apja és fivérei az ipar és a kereskedelem különböző ágaiban dolgoztak, jelentős szerepük volt az oroszországi olaj lelőhelyek kiaknázásában.
Alfred Nobel kivételesen tehetséges volt, a dinamit mellett több jelentős találmány is fűződik nevéhez.
Nobel nem nősült meg, és 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet Nobel maga fogalmazta meg jogászok közreműködése nélkül.
A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.
Nobel vagyonának kamatait évente öt egyenlő részre osztják,
ebből egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika, kémia, élettan/orvostudomány, irodalom területén, valamint annak aki legtöbbet tette a nemzetek közötti barátság ügyéért.

A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia, az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet, az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke elmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda.
A díjak odaítélésénél csak nyomtatásban megjelent munkák vehetők figyelembe.
Elhunyt személy munkája nem díjazható. Ha azonban a díj nyertese meghal, mielőtt a díjat megkaphatta volna, a díj kiadható.
A díjra vonatkozó javaslatokat, vizsgálódásokat és véleményeket 50 évig nem szabad nyilvánosságra hozni. Abban az esetben, ha a díjat odaítélő testület határozatát illetően véleménykülönbségek jelentkeznének, akkor ezeket sem szabad a jegyzőkönyvben rögzíteni, sem pedig nyilvánosságra hozni.
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Nemzeti Bank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából, 1968-ban. Célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése volt, és mindezt a Nobel-díjak kiegészítéseként kívánták elérni. A Nobel Alapítvány végül támogatta ezt a kezdeményezést, bár a döntés jogosságát sokan vitatják. A díjat első ízben 1969-ben ítélték oda.

A magyar, illetve a magyar származású (legalább egyik szülője magyar) Nobel-díjasok….
Lénárd Fülöp, fizika: 1905
Bárány Róbert, orvosi/élettani: 1914
Zsigmondy Richárd, kémiai: 1925
Szent-Györgyi Albert, orvosi/élettani: 1937
Hevesy György, kémiai: 1943
Békésy György, orvosi/élettani: 1961
Wigner Jenő, fizikai: 1963
Gábor Dénes, fizikai: 1971
Milton Friedman, közgazdasági: 1976
Daniel Carleton Gajdusek, orvosi 1976
Elie Wiesel, Béke: 1986
Polanyi János, kémiai: 1986
Oláh György, kémiai: 1994
Harsányi János, közgazdasági: 1994
Kertész Imre, irodalmi: 2002
Herskó Ferenc , kémiai: 2004

LÉNÁRD FÜLÖP
Pozsony, 1862. VII. 7. -1947. V. 20. Messelhausen,
Pozsonyban jár gimnáziumba. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követően haláláig Németországban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelező tagjává, ekkor még biztosan magyar állampolgár volt. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a díjra, melyet 1905-ben ítélték oda a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért.

BÁRÁNY RÓBERT
Bécs, 1876. IV. 22. – 1936. IV. 8. Uppsala,
Magyar származása kétségtelen, apja vándorolt ki Rohoncról Bécsbe, ma is élnek rokonai Magyarországon.
“A vesztibuláris apparátus” (azaz az egyensúly-szerv) élettanával és kórtanával kapcsolatos munkáiért kapott Nobel díjat. Az I. Világháborúban orosz hadifogságba került, és onnan, mint Nobel-díjas, a svéd kormány közbenjárására szabadult. A háború után Bécsbe ment, de nem kapott egyetemi tanszéket. Ezután Svédországban telepedett le, az Uppsalai Egyetemen kapott katedrát.

ZSIGMOND RICHÁRD
Bécs, 1865. IV. 1. – 1929. IX. 23. Göttingen,
Szülei mindketten magyarok, mégis amikor a Nobel-díjat 1926-ban neki ítélték “a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségű módszereiért” (az ultramikroszkóp felfedezésért), a Természettudományi Közlöny meg sem emlékezett az eseményről.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT
Budapest, 1893. IX. 16. – 1986. X. 22. Woods Hole,
A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930-ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelentős volt annak a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ez lehetővé tette, hogy addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elő, és mind biológiai, mind pedig kémiai szempontból sokoldalú kísérleteket végezzenek vele.
Az orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben ítélték neki oda. Szent-Györgyit már 1934-ben is jelölték, akkor a kémiai Nobel-díjra.

HEVESY GYÖRGY
Budapest, 1885. VIII. 1. – 1966. VII. 5. Freiburg,
Egyetemi tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen végezte, Freiburgban doktorált. Korának legjelentősebb tudósaival (Lorenz, Haber, Rutherford, Bohr) volt szoros munkakapcsolata. 1918-ban a Budapesti Tudományegyetem tanárává nevezték ki, de katedrájától 1919-ben megfosztották. Koppenhágába ment, ahol Costerrel felfedezte a hafniumot. Ezután a Freiburgi Egyetem professzora 1933-ig, amikor is visszatér Bohr intézetébe. Dánia német megszállásakor Svédországba menekül. 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, melyet 1943-ban nyert el “a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban”. Az MTA 1945-ben tiszteleti tagjává választotta.

BÉKÉSY GYÖRGY
Budapest, 1899. VI. 3. – 1972. VI. 13. Honolulu
Mind középiskolai, mind egyetemi tanulmányait több országban végezte (mint diplomata fia sok országban töltött rövidebb-hosszabb időt), a Budapesti Egyetemen doktorált. A Posta kísérleti Állomáson végezte a hallással kapcsolatos alapvető fontosságú, különlegesen pontos kísérleteit, az általa kifejlesztett módszerekkel. 1939-ben átvette a Kísérleti Természettani Tanszék vezetését, de továbbra is dolgozott a Posta kísérleti Állomáson. Az MTA 1939-ben választotta levelező tagjává. 1946-ban külföldre távozott, először Stockholmba, majd a Harvard Egyetemre. Élete utolsó szakaszában a Hawaii Egyetemen dolgozott, ott is halt meg. Az élettani Nobel-díjat 1961-ben kapta, lényegében még Budapesten végzett kísérletei alapján, “a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért”.

WIGNER JENŐ
Budapest, 1902. XI. 17. – 1995. I.3. Princeton
A Fasori Gimnáziumban tett érettségi után a berlini Technische Hochschulén folytatta vegyészmérnöki tanulmányait. Itt doktorált 1925-ben. Rövid időre hazatért Budapestre, ahol bőrgyári vegyészmérnökként dolgozott. Ezután németországi egyetemeken, 1930-tól pedig a princetoni egyetemen dolgozott. Meghatározó jelentőségű volt a szerepe az atombomba kifejlesztésében.
A Nobel-díjat 1963-ban – Maria Goeppert Mayerrel és J.H.D. Jensennel megosztva – kapta meg “az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért”.
Az MTA 1988-ban választotta tiszteleti tagjává.

GÁBOR DÉNES
Budapest, 1900. VI. 5.- 1979. II. 5. London
Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte és 1924-ben a charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezte be, és itt doktorált 1927-ben.
1933-ig a Siemens-Halske, 1933 és 1948 között a British Thomson-Houston cégnél volt kutatómérnök, 1949-tôl nyugalomba vonulásáig a londoni Imperial College professzora volt. Rövidebb ideig az Egyesült Izzóval is kapcsolatban állt. Az 1971. évi Nobel-díjat “a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért” kapta.
A mérnöki fizika területén sok más alapvető jelentőségű eredményt is elért, és sokat foglalkozott a tudomány társadalmi hatásaival. Az MTA 1964-ben választotta tiszteleti tagjává.

MILTON FRIEDMAN
Brooklyn, New York, 1912. július 31. – 2006. november 16. San Francisco,
Nobel-emlékdíjas magyar származású amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott közgazdasági Nobel-díjat.

DANIEL CARLETON GAJDUSEK
Yonkers, New York, 1923. IX 9. – 2008. XII 12. Tromsø,
Magyar–szlovák származású amerikai virológus. Apja szlovák nemzetiségű, hentes: Karol Gajdusek még az első világháború előtt, a magyar Dobróczky Ottília már Amerikában született, szülei Debrecenből származtak.
A kuru fertőző természetének felismeréséért 1976-ban (Baruch S. Blumberggel megosztva) megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

POLÁNYI JÁNOS
Berlin, 1929. I. 23.
Polányi Mihály és Kemény Magda fia. Egyetemi tanulmányait Manchesterben végezte, ezt követően angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott, 1962 óta a Torontói Egyetem professzora.
Az 1986. évi Nobel-díjat – D.R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel megosztva – “az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért” nyerte el.

ELIE WIESEL
Máramarossziget, 1928. IX. 30.- 2016 VII. 2 New York
Középiskoláit magánúton végezte, de Debrecenben is vizsgázott. Családjából egyedül élte túl a deportálást. Először Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampolgár. Széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott, az 1986. évi Nobel békedíjat azért kapta “mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”.

OLÁH GYÖRGY
Budapest, 1927. V. 29. – 2017 III. 8 Beverly Hills
A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a BME-n szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Ott is kezdte kutatói pályáját Zemplén Géza munkatársaként. 1956-ban először Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ott előbb a Case Western Reserve University, majd a University of Southern California professzoraként dolgozott. Szerteágazó a munkássága a modern szerves kémia területén. Legfontosabb eredménye kétségkívül az 1994. évi Nobel-díjjal jutalmazott “hozzájárulása a karbokationok kémiájához”.
Lényegében az Ő munkái döntötték meg a szén négy-vegyiértékûségének dogmáját, és új utakat nyitottak a szénhidrogének előállítására. Állandó a kapcsolata a hazai kutatókkal. Az MTA 1990-ben választotta tiszteleti tagjává.

HARSÁNYI JÁNOS
Budapest, 1920. V. 29. – 2000 VIII. 9. Berkeley
A Fasori Gimnáziumban érettségizett, gyógyszerészi oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen szerzett 1942-ben. 1947-ben filozófiai doktorátust nyert. 1950-ben Ausztráliába ment, a Sidneyi Egyetemen közgazdászként végzett. Különböző amerikai és ausztráliai egyetemeken, 1961-tôl nyugdíjazásáig a Berkeleyi Egyetemen dolgozott. Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat “a nem-kooperativ játékok elméletében az egyensúly elemzés terén végzett úttörő munkásságáért”, John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva kapta.

KERTÉSZ IMRE
Budapest, 1929. november 9. – 2016. március 31. Budapest,
Kertész László zsidó kereskedő és Jakab Aranka fiaként. 14 éves korában (1944) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza. 1948-ban érettségizett Budapesten a Madách Imre Gimnáziumban. Felsőfokú iskolai végzettséget nem szerzett. 1948–1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás, 1951-től 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, azután szabadfoglalkozású író és műfordító volt.
Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

HERSKÓ FERENC
1937 december 31-én született Karcagon.
Apja Herskó Mózes, Karcagon a zsidó iskola tanítója volt. Ferenc családjával hétéves koráig élt a szülővárosában.
Németek 1944. március 19-ei magyarországi bevonulása után a Herskó családot először a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét Auschwitzba szállították, Herskó Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból Bécs környékére, Strasshof an der Nordbahnba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra.
1947-ben Budapestre költöztek és 1950-ben kivándoroltak Izraelbe.
Herskó Ferenc 1965-ben szerzett orvosi diplomát, és 1969-ben PhD fokozatot a jeruzsálemi Hebrew University Hadassah Faculty of Medicine karán. Ezután két évig posztdoktori ösztöndíjjal San Franciscoban kutatóként működött. Haifában és a New York Universityn patológiaprofesszor. Aaron Ciechanoverrel és Irwin Rose-zal megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 2004-ben az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
Wikipédia
https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/nobel/nobeldij.