KARÁCSONYFA TERMESZTÉS HAZÁNKBAN

KARÁCSONYFA TERMESZTÉS HAZÁNKBAN

Minden évben parázs vita keletkezik az igazi és a mű fenyő támogatói között. Akik az utóbbit pártolják azt hozzák fel érvként, hogy miattuk ne vágják ki az erdőt a mókusok és madarak alól. Pedig a karácsonyfáknak szánt fenyőket nem a természetes erdökből vágják ki, hanem ültetvényeken nevelik…

A karácsonyfa nevelés ugyanolyan jellegű mezőgazdasági tevékenység, mint a kukorica vagy burgonya termesztése, csak nem lehet minden évben betakarítani a termést.

Környezeti hatása persze ennek is van…

Növekedésük során minden egyes fenyőfa 16-20 kg szén-dioxidot köt meg a légkörből. Nem mellesleg karácsony elmúltával a kidobott fenyőket összegyűjtik és villamosenergiát, vagy ledarálva talajtakaró mulcsot állítanak elő belőlük.
Eladni 4-8 éves, 1-3 méter magas fenyőket szokták és a kivágott fák helyére új csemeték kerülnek.
Karácsonyfa-termesztés ma Magyarországon Zala, Somogy és Vas megye néhány településén zajlik, jellemzően ott alakult ki ez a mezőgazdasági ágazat ahol a talaj más, kultúrnövények termesztésére nem alkalmas.
A karácsonyfa-ültetvények területe az országban összesen 1500-2000 hektár, ez nagyjából egy 4×4 kilométeres területnek felel meg. Legismertebb település a 600 lakosú Surd ahol a hazai karácsonyfák 60 %-át termesztik.
Ha a magyar lakosság úgy döntene, hogy mostantól csak műfenyőt vesz, akkor a surdiak nagy bajban lennének.
Persze nem ez az egyetlen döntő érv a termesztett fenyő mellett…

A műfenyők javarészt Kínából érkeznek és nagy utat tesznek meg, mire ideérnek, ezzel fokozva az üvegházhatást. A szállításból adódó környezetszennyezés mellett fontos szempont az is, hogy a PVC alapanyagú műfenyők gyártása során gyakran alkalmaznak mérgező adalékanyagokat, köztük ólmot is, ami a fenyő használatával és az anyag elöregedésével a lakás levegőjébe is kerülhet veszélyes por formájában. A műfenyők mellett sokan azzal érvelnek, hogy örök életű darabot vesznek, ez azonban nem teljesen igaz, mert a PVC 6-8 év alatt általában elöregszik. Ez az öregedés sajnos nem egyenlő a lebomlással, a műanyag műanyag marad, de felaprózódva egyre kisebb és kisebb darabokra esik szét, ezzel növelve a mikroműanyagok mennyiségét a környezetünkben.
A levegőben lebegő mikroműanyag részecskék belélegzésének, illetve a táplálkozás során a szervezetbe kerülésének, az egészségre és a szervezet működésére gyakorolt következményeit jelenleg nem ismerjük teljes mértékben. A hozzájuk tapadó esetleges szennyezések, mint, amilyenek például a nehézfémek, azonban nagyon károsak. A PVC ráadásul nehezen újrahasznosítható műanyag a hozzáadott nehézfémek és lágyító adalékok jelenléte miatt. Égéséből (klórtartalma miatt) hidrogén-klorid, dioxin és egyéb környezetkárosító vegyületek keletkeznek. Tehát a PVC sajnos nem egy lebomló műanyag így ha kidobjuk a megunt vagy tönkre ment műfenyőket, a környezetet terheljük vele.

A legzöldebb megoldás: a gyökeres, földlabdás fenyő.
Sokan környezetkímélő és hasznos megoldásnak tartják, ha vágott helyett gyökeres fenyőt választanak az ünnepekre. A gyökeres karácsonyfa feldíszítése és lakásban tartása azonban az élő növény szempontjából kockázatos választás.

Gondos odafigyeléssel azért a fenyő számára is túlélhető a karácsony…

A karácsony táján értékesített konténeres fenyők egy része nincs rendesen begyökeresedve, hiszen az értékesítés előtt általában egy-két héttel ültetik őket a konténerbe. A meleg lakásban a növényt stressz éri, a párologtatása fokozódik, nem tud megfelelő vizet felvenni, emiatt a tartalékaiból táplálkozik, s legyengülhet, ráadásul a díszítés során a fa tűlevelei is megsérülhetnek. Amikor pedig ünnepek után ki kellene ültetni, a talaj még fagyott, ültetésre alkalmatlan, így a fenyő nem tudná felvenni a nedvkeringéshez szükséges víz mennyiséget. Ezen felül ha a meleg szobából kiültetjük a fagypont körüli hőmérsékletű kertbe, a hősokk is negatívan hat rá, ezért az ünnepek után a fenyőt minél előbb vigyük számára optimális körülmények közé, és ültetésig hűvös világos helyen tároljuk, például verandán, fedett teraszon. Hosszabb fagymentes periódus beálltával megkísérelhetjük fenyőfánk kertbe kiültetését. Az egyszeri beöntözést a beiszapolást nem spórolhatjuk meg. A hosszabb fagymentes időszak kedvez a begyökeresedésnek.

Igaz, hogy a karácsonyfa ültetvények sok vizet igényelnek, de összességében a műfenyők előállításához körülbelül nyolcszor több vízre és nem kevés energiára van szükség.
A műfenyő a széndioxid kibocsátás egyik okozója, ezzel ellentétben a természetes fenyő oxigént termel!
Tehát akkor járunk el környezettudatosan, ha Magyarországon nevelt, lehetőleg minél közelebbi helyről származó igazi fenyőt vásárolunk.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya és Haulik Beatrix
forrás:
NÉBIH
sashegyvedo.hu
agroforum.hu