SOKSZÍNŰ NÖVÉNYÜNK: A MÁK

SOKSZÍNŰ NÖVÉNYÜNK: A MÁK

Magyarországon igen kedvelt élelmiszer a mák, amely nagyon előnyős bel tartalmi értékkel rendelkezik: nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, vasat, illetve folsavakat, amelyek az egészséges csontozat kifejlődéséhez elengedhetetlenek. A gyakori mákfogyasztás igen kedvező hatással van a csontritkulásra. A mák jótékony hatásából mákolaj fogyasztásával is részesülhetünk.

A mák a boglárkavirágúak rendjébe, a mákfélék családjába tartozó egy éves, lágyszárú növény. Karószerű gyökérzete erősen kapaszkodik a talajba. Kevés oldalgyökere van, de a felső oldalgyökerek támasztógyökerekké módosultak, ezeknek köszönhetően képes stabilan állni és 60-150 cm magasra nőni. Gasztronómiai vonatkozásban a növény felnyíló toktermése a lényeges, ugyanis ebben helyezkednek el a magok, melyek a megfelelő előkészítés után finom élelmiszerként használhatók fel.

A mák származási helyének Közép-Ázsia jelölhető meg, innen terjedt el, mára a világ minden pontján megtalálható és termeszthető. Története egészen Kr.e. 4000-ig nyúlik vissza, amikor már a sumérok rajzaikon ábrázolták a mákot. A képek földöntúli boldogságot sugallnak, ami azt jelentheti, hogy az ópiumot (a mák egy lehetséges felhasználási formáját) már akkor ismerték elődeink. Kr.e. 1300-ra már Egyiptomban is ismert és termesztett növényként tekintettek a mákra, amit az öröm növényének kereszteltek el, továbbá feljegyzések bizonyítják, hogy fájdalomcsillapító szerként is használták. Kr.e. 330-ban Nagy Sándor hódításai során egészen Indiáig terjedt el a máktermesztés. Kr.u. 1. századtól pedig egyre gyakrabban gyógyítottak mákból készített készítményekkel hasmenést és a vérhast. A mákból előállított hatóanyagokat a 19. században sikerült részletesen megismerni, melyek közül a mai napig többet használunk gyógyszerhatóanyagként.

A mákhasználat hazánkban is hosszú időszakra nyúlik vissza. Régen a nyugtalan, rosszul alvó gyerekeknek mákgubóból készült főzetet vagy a növény levelét adták. Szerencsére manapság már nem ópioid hatása miatt használja az átlagember a mákot, sokkal inkább finom sütemények töltelékeként. A kék mák egészben péksütemények, kalácsfélék felületére kerül szóróanyagként, egyes helyeken a gyúrt és kifőzött tésztafélékre is ilyen módon használják. Amennyiben töltelékként alkalmazzák, úgy többnyire darálva és vízzel vagy tejjel főzve, cukorral (mézzel), citromhéjreszelékkel, mazsolával, kajszi- vagy almalekvárral ízesítve készül. A tészta pedig kelt-főzött (öntött) vagy zsíros (vajas, margarinos) alapanyag. Mondhatni magyar különlegességnek számít a mákos tekercs, amit gyakrabban bejgli (pejgli) néven neveznek, illetőleg a mákos guba (bobajka, gubó). Ezek készítésének módja és időszakos használata vidékenként különböző, főként a karácsonyi ünnepek alatt és a böjti időszakokban fogyasztják. Az évente változó tömegű mákfelesleget olajnyerésre is hasznosítják, finom étkezési és festékolajat nyernek belőle.
Magyarországon az éves mákfogyasztás 1700-2200 tonna, amelynek nagy része importból származik. A hazai máktermelés éves szinten ugyanis megközelítőleg csupán 900 tonna. Hazánkban már csak a rózsaszín virágú kerti mák termeszthető étkezési célra, a többit a magas alkaloidtartalmuk miatt betiltották.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló 2003-as népszavazás előtt széles körben elterjedt a rémhír, hogy az Unióban a drogellenes politika részeként tiltják a mákból készült ételek készítését és fogyasztását.
A tévhit forrása vélhetőleg az az uniós szabályozás volt, amelynek értelmében az étkezési mákfajtáknál magasabb alkaloida-tartalmú, úgynevezett ipari mák termesztése szigorú engedélyekhez kötött. A közvélemény megnyugtatására a népszavazás utáni napon szervezett Eufória fesztiválon mákos gubát osztogattak.

Azonban valóban vannak országok, ahol a mák tiltott, például Szingapúrban és Szaúd-Arábiában. Bár az ópiumot a növény még éretlen gubójából nyerik, és a mákszemeknek semmi közük sincs a drog előállításához, ezekben az országokban mégis kábítószerügyi megfontolásokból tiltják a fogyasztását. Máshol is érdemes egyébként vigyázni az ajándékba vitt mákos bejglivel, például akad, akit az Emirátusokban letartóztattak néhány kenyérről lepotyogott mákszemért.

Hazánkban a jelentősége miatt volt, ahol jóslásra is használták a mákot, máshol termékenységi varázslatokhoz volt elengedhetetlen kellék és a népi hiedelmekben is szerepet kapott. Sok ezer magja a termékenységet jelképezi. Szenteste a családi vacsora alkalmával elfogyasztott mákos ételek az életet, a bőséget jelezték, ellenben ha valaki ilyenkor a mákot véletlenül az asztalra szórta – ellentétes hatást fejtett ki: az betegséget vagy komoly anyagi veszteséget jövendölt. Luca napján, a templomban, ha feláll valaki a Luca székére és meglátja a boszorkányt, mákot kell szórni a templom padlójára. Ekkor a boszorkány a mákszemeket fogja összeszedni, amíg az őt megpillantó kényelmesen és biztonságban haza nem ér. Ezzel megmenekülhet a boszorkánytól. A mákkal a boszorkányok rontásait is meg lehet előzni vagy védekezni ellenük. Erre csak a Szent György estéje előtt szentelt mák volt “alkalmas”, amit az istállóban kellett körbeszórni.

írta és szerkesztette: Haulik Beatrix

forrás:
www.magro.hu
Karácsony Péter, Tóth Kálmán, Pinke Gyula, Pál Róbert – A magyarországi máktermelésről

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *