AMIT A DIÓRÓL ÉRDEMES TUDNI (torta és likőr recepttel)

AMIT A DIÓRÓL ÉRDEMES TUDNI (torta és likőr recepttel)

A dió, tudományos nevén Juglans regia (közönséges dió) nem csupán egyike a leghosszabb életű fáknak, 150-160 éves példányok is akadnak és akár 20 – 30 m magasságot is elérhetik. A növénynek levelét, termését és persze fáját régtől hasznosítja az emberiség. Az egészséges diólevelekből főzött tea nyugtató idegrendszert védő, vértisztító hatását ma is nagyra becsülik a népi és alternatív gyógyászatban. A konyhában a legértékesebb csonthéjas termés.

Úgy tartja a mondás, hogy diófát unokájának ülteti az ember.

Gyakran beletelik 20 évbe is, mire az első számottevő diótermés szüretelhető.

Honnan ered a dió?

Az első diófákra utaló régészeti lelek igencsak régiek. Egyes tudósok Kr. e. 9000, mások Kr. e. 7000 tájára teszik azt az időszakot, amikor már nagy valószínűséggel fogyasztottak őseink diót. Ez vélhetően az egykori Perzsia területén lehetett. Onnan aztán szép lassan eljutott Közép-Ázsiába, Kínába és az ókori Görögországba is.

Az antik Római Birodalom polgárai a görögöknek köszönhetően ismerték meg, és kezdték a provinciákban is meghonosítani a rendkívül kiterjedt szimbolikával rendelkező, értékes fákat.

Egyes krónikák úgy tartják, már honfoglaló őseink is fogyasztották. Tisza felső folyásánál már az Árpád-korban kiterjedt diófaligetek voltak.

Ma a keleti országrészben, főként Milota környékén vannak kitűnő minőségű termést hozó, nevezetes diófások, de az ország egész területén találhatók remek diótermő helyek.

A dió, diófa szinte minden európai nép történetében kitüntetett szerepet játszik – ősi termékenységszimbólumként tekintettek rá a kontinens számos országában. Az ókori Rómában Jupiter fájaként tisztelték, házasságkötések alkalmával az ifjú párra diót hintettek a gazdag gyermekáldás reményében. A földre hulló diók csörgése pedig jelezte a házasság sikerét. Mindez aztán különböző formákban átörökítődött a népmesékbe, mondákba, népdalokba, versekbe és számos népszokásba Európa-szerte.

Dió a hosszú életet, örök fiatalságot, szerelmet, bőséget, gazdagságot, egészséget egyaránt jelképezi – ezért is ültettek és ültetnek ma is sokan diófát, ha gyermek születik. Különféle hiedelmek köthetők a dióhoz az év majd’ minden kitüntetett szakaszában (így pl. Luca napján, karácsonykor, húsvétkor), és elmaradhatatlan a karácsonyi, újévi, húsvéti süteményekből is.

A dió számos vallási hagyományban is fontos szerepet tölt be. A zsidó-keresztény tradícióban éppúgy, mint az iszlámban. Ez utóbbiban a dió héját pl. a vallási törvények szimbólumaként tartják számon, amely a vallás összetartója, míg belsejét a vallás lényegként. A keresztény, különösen a katolikus hagyomány Krisztussal azonosítja a dió belső, értékes részét, a héj pedig Mária szimbóluma.

A germán népek mágikus erőt tulajdonítottak a diónak, mivel a bele az agyvelőhöz hasonlít.

Egészségkapszula a dió….

A dió tele van értékes vitaminokkal, jótékony ásványi anyagokkal. Kitűnő magnézium- és cinkforrás, de káliumot, vasat, foszfort és kalciumot is nagy mennyiségben tartalmaz. A-, B1-, B2- és B3-, valamint E-vitaminok találhatók az érett példányokban, de a friss dió C-vitamintartalma sem elhanyagolható.

A szervezet számára különösen értékesek többszörösen telített zsírsavai. A dióban természetes formában megtalálható omega-3 zsírsav nélkülözhetetlen az egészséges sejtműködéshez. Ezt a zsírsavat az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért fontos, hogy figyelmet fordítsunk a bevitelére. Egy markényi dió elfogyasztása fedezi a napi szükségletet. Többek között segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, véd az érelmeszesedés kialakulásától, erősíti az immunrendszert, kedvezően befolyásolja az agysejtek működését, óvja az idegrendszert. A dió flavonoid-tartalmának köszönhetően a daganatos betegségek kialakulásának esélyét is csökkenti.

A dió fogyasztásának előnyeit nem is lehet eléggé hangsúlyozni. Túlzásoktól természetesen itt is tartózkodni kell, hisz mindezen jótékony tulajdonságaihoz magas energiatartalom társul – ez persze előnyös sportolók esetében, ha hirtelen nagy energiára van szükségük, de aki a vonalaira vigyáz és keveset mozog, csak mértékkel fogyassza!

A dió már érettségének egészen korai stádiumában is fogyasztható. A magas C-vitamin- és vastartalmú zöld dió, amely lényegében a csonthéj nélküli fiatal termés, valódi csodaszernek számított egykor.

Gondos előkészítés után esszenciák, likőrök formájában is mind gyakrabban kerül forgalomba, de sokan kedvelik a cukorszirupban eltett zöld diót, amely akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is különlegesen ízletes. Legismertebb formája mégis az aromás, különlegesen ízletes zölddió-lekvár, amely ismert vérnyomáscsökkentő hatásáról is.

A már érett, csonthéjas diótermés akár egy évig is tárolható hűvös, jól szellőző helyen, pucolt dió azonban hajlamos az avasodásra, ezért érdemes vászon- vagy papírzacskóban tárolni, és mihamarabb felhasználni, illetve mélyhűtve tárolni.

A hidegen sajtolt dióolaj koncentráltan tartalmazza az értékes zsírsavakat – néhány csepp mindenféle salátát különlegessé tesz, sőt sütemények készítéséhez is használható.

*

DIÓTORTA RECEPT

Hozzávalók egy 18 cm-es tortához:

Piskóta:

3 tojás
60 g cukor
40 g liszt
20 g darált dió

Krém:

2,8 dl tej
40 g vaníliás pudingpor
100 g cukor
250 g puha vaj
100 g darált dió
1 ek. rum

díszítéshez:

fél diószemek és egy kevés darált dió

Elkészítése:

A piskótához a tojásokat kettéválasztjuk.

A cukor egyharmadával habosra keverjük a sárgákat, a fehérjéket pedig kemény habbá verjük a maradék cukorral.

A fehérjehabot két részletben, óvatosan a kihabosított tojássárgákhoz forgatjuk.

Beleszitáljuk a lisztet, beleöntjük a darált diót, és óvatosan beleforgatjuk.

Egy 18 cm-es tortaforma alját sütőpapírral béleljük, az oldalát pedig vajjal kikenjük. Beleöntjük a piskótatésztát, és 180°C-ra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.

Még forrón kiborítjuk a tortaformából és hagyjuk kihűlni.

A krémhez előírás szeribt megfőzzük a pudingot. A tetejére még forrón folpackot terítünk, hogy ne bőrösödjön be, majd hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni.

A puha vajat kihabosítjuk, majd a szobahőmérsékletű pudinghoz keverjük. Hozzákeverjük a darált diót és a rumot is.

A piskótát három lapba vágjuk. Betöltjük a diós krémmel, majd kívülről is bekenjük a krémmel. Díszíthetjük tejszínhabbal, maradék krémmel és fél dióval.

ZÖLDDIÓ LIKŐR

Hozzávalók

– 1.7 liter házi pálinka (vagy vodka)
– 4-5 dl csapvíz
– 4 rúd fahéj
– 1 vaníliarúd
– 3 csillagánizs
– 10 szegfűszeg
– 1 narancs héja (csak a sárga rész, a fehér nem kell)
– 30-32 zöld dió
– 80 dkg cukor
– 5 literes üveg

A diólikőr elkészítése azzal kezdődik, hogy zöld diót szedünk a fáról, majd alaposan megmossuk, felhúzunk egy gumikesztyűt (ezt tessék komolyan venni, mert annyira megfogja az ember kezét, hogy korom fekete lesz, és lemosni nem lehet, meg kell várni, míg lekopik), majd negyedekre vágjuk a diókat és egy nagy befőttes üvegbe rakjuk. Öntsük rá a pálinkát, vagy akár vodkát, dobáljuk bele a fűszereket.

A végén öntsük bele a cukrot is, majd alaposan zárjuk le az üveget.

4 hétig érleljük közben gyakran rázogassuk meg!

Négy hét elteltével szűrjük le.
A kiszedett fűszereket és a diókat öntsük le nagyjából fél liter vízzel, alaposan mossuk át benne, hogy kioldja belőlük a bennük maradt értékes pálinkát.
Ezt követően dobjuk ki a fűszereket.
A vizet, amivel átmostuk a diókat és a fűszereket öntsük a leszűrt likőrhöz, alaposan keverjük el, majd palackozhatunk kedvünkre. Érdemes még érlelni egy két hétig!

A diót meg is ehetjük, hiszen rendkívül egészséges, de tartsuk szem előtt, hogy ugyanolyan magas lesz az alkoholtartalma, mint magának a likőrnek!

Mikor gyűjtsük a zöld diót?

A zöld dió gyűjtési ideje az adott évtől függ, de általában június eleje-közepe tájára esik. A lényege, hogy a diók már minél nagyobbak legyenek, de a belsejükben még ne kezdődjön el a héj csontosodása. Ezt könnyen ellenőrizhetjük, ha leszedünk egyet, átszúrjuk egy hústűvel, vagy kötőtűvel, és ha akadály nélkül halad át a dión a tű, akkor jó. Ugyanezt ellenőrizhetjük akár egy késsel is, ekkor vágjuk félbe a diót, és ha a kés könnyedén szeli keresztül, akkor jó.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://www.webbeteg.hu/…/eges…/15291/a_dio_jotekony_hatasai
https://www.mindmegette.hu/
https://www.nosalty.hu/
Wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *