POZSONYI KIFLI TÖRTÉNETE, RECEPTTEL

POZSONYI KIFLI TÖRTÉNETE, RECEPTTEL

A pozsonyi kiflit sokan igazi hungarikumként tartják számon, pedig ez a népszerű omlós kelt tésztából készült finomság az egykori Osztrák-Magyar Monarchia öröksége.
Egy, az 1830-ban megjelent Czifray István féle Magyar nemzeti szakácskönyv „Posonyi finom mákos kaláts” néven tartalmazott egy receptet, de a sütemény igazán a 20. század elején terjedt el a polgári konyhában.

A sütemény eredetéről megoszlanak a vélemények, keletkezésének két, legendás története is van….

A sütemény kitalálójáról megbízható forrás nem áll rendelkezésre, egyesek egy pozsonyi sütőmestereknek, mások bécsi cukrászoknak tulajdonítják az érdemet. Könyvelési bejegyzésekre hivatkozva Vladimír Tomčík szerint a Bratislavský rožok néven (pozsonyi kifli) már az 1590-es években kapható volt nyilvános éttermekben, bár gyártása sokkal régebbi keletű. Az a történet is tartja magát, hogy maga a kifli (Kipfel) elnevezést Bécs sikertelen török ostroma után egy Wendler nevű bécsi sütőmester találta ki: amikor a városon kívüli Szent István templom tornyán a török félholdat visszacserélték keresztre, az az ötlete támadt, hogy „megeteti” a félholdat az emberekkel kárpótlásul, amiért az ostrom alatt annyit koplaltak. A kifli ezért lett félhold alakú.

A pozsonyi kifli az egykori monarchia egész területén töretlen népszerűségnek örvend.

A monarchia fennállása alatt igencsak nagy volt a vándorlás, keveredés az egyes országok népei között. Számos osztrák, cseh, szlovák és magyar péklegény, szakács fordult meg a birodalom különböző területein, sőt még azokon is túl. Hozták magukkal tudományukat, megtanultak újabb recepteket, fortélyokat, megismertek vagy épp meghonosítottak eljárásokat, gazdagították nem csupán saját repertoárjukat, de az adott ország vagy város, falu, régió hagyományait is. Aztán vagy hazatértek szülőföldjükre, vagy letelepedtek valamely más vidéken, és egy idő után már hozzájuk jártak tanulni az ifjabb kollégák.

Így aztán már végképp nehéz lenne állást foglalni, hogy az első pozsonyi kiflit pozsonyi, budai, pesti vagy bécsi illetőségű (esetleg egészen máshonnan érkezett?) pék- illetve cukrászmester sütötte-e. Az biztos, hogy a mai Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában egyaránt szeretik és készítik.

A pozsonyi kifli históriája még tovább tekerhető.

A ne feledkezzünk meg a “nagytestvérről” a bejgliről!
Nagy valószínűséggel ugyanis német pékmesterektől származhat a patkó alakú, töltött sütemény receptúrája, amely Beugel (minden bizonnyal a hajlítani jelentésű baugen szóból) néven vált ismertté – ez lett aztán nálunk a bejgli.
Joggal merül fel a kérdés: vajon a bejglinek (amit sokáig nem rúdban, hanem nagy patkóvá hajlítva sütöttek) a kicsinyített, változata a pozsonyi kifli.
Ezt a verziót erősíti egy 19. században élt pozsonyi pék aki a gyerekek Mikulás-napi megörvendeztetésére készítette az édes töltelékkel sült finomságot, a bejgli kicsinyített másaként.

*
Pozsonyi kifli receptje

Hozzávalók a tésztához:
250 g vaj
500 g finomliszt
2 egész tojás
3 tojássárgája
50 g porcukor
néhány nagy csipet só
kevés hideg tej
25 g friss élesztő
A tejben felfuttatjuk az élesztőt, ha kész, beletesszük a tojássárgáját, a tojást és a cukrot. A lisztet leszitáljuk, belemorzsoljuk a vajat és beletesszük a sót. A lisztes és a tojásos masszát összekeverjük. A tészta eleinte híg lesz, ezért türelemmel, meleg kézzel, határozott mozdulatokkal kell összegyúrni, a gyúródeszkához csapkodni, míg a tészta össze nem áll és szépen elválik a kezünktől és a deszkától is. A rugalmas tésztát nyújtás előtt 20 percre a hűtőszekrénybe tesszük pihenni.

Hozzávalók a töltelékhez:
2,5 dl víz
250 g cukor
250 g mák vagy dió
1/2 citrom vagy narancs héja
A vizet és a cukrot felforraljuk. 5 perccel a forrás után vesszük csak le a tűzről és elkeverjük benne a mákot vagy a diót. A mákos szirupba belereszelünk fél citrom vagy narancs héját. Érdemes a tölteléket már előző nap elkészíteni, mert a tésztába csak a kihűlt tölteléket tehetjük. Ha a töltelék nagyon sűrű, icipici vízzel hígítjuk.

A tésztát elfelezzük, téglalap alakúra, vékonyra kinyújtjuk és felvágjuk 10×10 centis négyzetekre, aminek a közepére teáskanálnyi tölteléket teszünk. Ezt úgy formázzuk kiflivé, hogy a négyzet egyik sarkát áthajtjuk a tölteléken és betűrjük az alá, ugyanezt tesszük az ezzel szemközt lévő sarokkal is. A mákosat patkó, a diósat C-betű formájúra hajtjuk.

A felgöngyölés után tojássárgájával lekenjük, tűvel egy vagy két lyukat szúrunk az oldalára, majd 20-30 percig pihentetjük, hogy megszáradjon a tojássárgája. Ezután tojásfehérjével is lekenjük, azt szintén megszárítjuk, ettől lesz majd szép márványos a teteje. A kész kifliket sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, és 170-180 fokon aranyos színűre sütjük.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
mindmegette.hu
pekrend.hu
imadunksutni.hu
Wikipédia