MÁTYÁS KIRÁLY SZÜLŐHÁZA

MÁTYÁS KIRÁLY SZÜLŐHÁZA

Egyszerű, fehérre meszelt épület áll Kolozsvár egyik macskaköves utcájában, nagy barna fakapuval és sok kéménnyel, ez Mátyás király szülőháza a „Méhfi-ház”, mely a 15. században a város fogadója volt.

Kolozsvár legrégebbi emeletes háza gótikus stílusú műemlék az Óvárban, Kolozsvár viszonylag kevés középkori eredetű polgárháza közé tartozik.

1443. február 23-án itt született Magyarország legendás királya, Mátyás, az Igazságos, akit a magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tart számon. Emlékét számos népmese és monda őrzi.

De miért itt és nem Vajdahunyadonlátta meg a napvilágot Hunyadi János fia?

A válasz egyszrű: Hunyadi János jelentős építkezésekbe kezdett Vajdahunyadon, hogy a rezidenciát új igényeinek és új társadalmi helyzetének (1441-ben erdélyi vajda lett) megfelelően alakítsa át.

Így Mátyás születésének idején Vajdahunyadon még folytak a munkálatok, azaz a vár tulajdonképpen nem volt lakható állapotban. Ezért szállt meg Szilágyi Erzsébet Kolozsváron, Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda házában. Itt született meg aztán a majdani uralkodó, s végül megkeresztelve is itt lett, mert Erzsébet huzamosabb ideig vendégeskedett ebben a házban.

Méhfi Jakab után a veje, Kolb István,és felesége Orsolya tulajdonába került a ház, akiket, (későbbi utódaikat is) 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden házhoz és birtokhoz tartozó adó alól felmentett. A kiváltságot később II. Rákóczi György is megerősítette, ez tette lehetővé, hogy a ház jó állapotban fennmaradjon.

A házat több ízben módosították, az épp aktuális építészeti divatnak megfelelően. Az alagsorban, az ajtó- és ablakkereteken gótikus stílusjegyek ismerhetők fel. A 16. század első felében megjelennek az első reneszánsz elemek – néhány reneszánsz ablakkeret a homlokzaton, a főbejárat körül, továbbá a boltíveket is nagyrészt kicserélték valamint bővítették egy keleti szárnnyal, a két szárnyat összekötő átjáró szemöldök kövén az 1578-as évszám található.

1740 körül az akkori örökösök eladták a házat a városnak. Az 1830-as években itt szállásolták el a városon átszállított súlyosabb börtönbüntetésre ítélt foglyokat. Az 1848-as forradalom alatt pedig honvédkórházként is működött. Ebben az időszakban az épület jelentős mértékben megrongálódott, 1887-re olyan rossz állapotba került, hogy mikor I. Ferenc József ellátogatott Kolozsvárra, az épület bedőléssel fenyegetett. Ekkor az uralkodó 400 forint adományt tett, hogy a város végre emléktáblával jelölje meg a házat, a város pedig császári dorgálásra rendbe hozatta az épületet.

A 19. században a leromlott állapotú műemlék-épületet helyreállították, egy sor akkoriban divatos Art Nouveau és szecessziós elemet építve be. Az ötvenes években az épület jellegétől idegen századfordulós elemeket eltávolították, így az épület elnyerte jelenlegi kinézetét.

Az idők folyamán a Mátyás-háznak különféle rendeltetései voltak: volt kollégium, illetve az Erdélyi Kárpát Egyesület néprajzi múzeuma.

1950-es évektől a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem működik benne, s mára valóságos zarándokhellyé vált mert falai közt, 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) itt született Magyarország jövendőbeli királya.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
travelo.hu/
welcometoromania.eu
https://sokszinuvidek.24.hu/

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *