HERMELIN: 2021-BEN AZ ÉV EMLŐSE

HERMELIN: 2021-BEN AZ ÉV EMLŐSE

A hermelin vagy „hölgymenyét”, ahogy népies neve is mutatja a menyét közeli rokona. Vöröses-barnás nyári szőrzete hasonlít a menyétéhez, viszont télre hófehérre váltja a bundáját s emiatt szinte majdnem kiirtották a prémvadászok.

Ázsia, Európa és Észak-Amerika tundráin és a mérsékelt ővi erdőségeiben él. Hermelin rágcsáló-specialistának tekinthető ezért az élőhelyét elsősorban a táplálék készlet alapján választja. Leginkább a nyílt területek, így a mezők, rétek, folyó- és tópartok lakója, de a sűrű erdőségeket kerüli, viszont lőfordul szántóföldeken is.
Különböző rágcsálók földi üregeiben, kőrakások alatt, fák odvaiban veri fel tanyáját. Tápláléka a rágcsálókon túl madarakból, hüllőkből, kétéltűekből áll de még halakat is zsákmányol.

A nappalt rendszerint átalussza, alkonyatkor indul portyára. Napnyugta után nagyon élénk és virgonc, először tanyája környékét kutatja át. Gyors, jellegzetesen elnyújtott ugrásokkal szalad, közben felágaskodik és figyel. Könnyeden fut és ugrik, kitűnően kúszik, és szükség esetén széles folyókat is gyorsan és biztosan ússza át.
Akár a nála nagyobb állatokat is képes egy tarkó harapással megölni. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai a Biharugrai-halastavaknál megfigyelték, amint szájában egy nála nagyobb méretű patkánnyal úszott a part felé.

Természetes ellenségei főként a baglyok, rókák, macskák – valamint az ember, aki értékes bundája miatt csapdázással pusztítja.
Magyarországon nagyon ritka, mivel rejtőzködő életmódot folytat, nehéz meghatározni a pontos egyedszámát.

Téli vedlése novemberben vagy decemberben kezdődik; ilyenkor az állat fekete farokhegyét leszámítva hófehér színt ölt. Érdekes, hogy a színváltás a hazánktól délebbre élő hermelinekre nem jellemző, csak az északabbi tájakon honosakra. A magyarországi hermelinek átmenetet képeznek: egyes példányok télen teljesen kifehérednek, mások megtartják barnás bundájukat, csak a hasuk alja fehér. Az viszont minden hermelinre jellemző, hogy a farka legvége télen-nyáron fekete, ez alapján lehet legkönnyebben megkülönböztetni a többi menyétfélétől.

Teste igen karcsú és nyúlánk. Fejének és törzsének hossza élőhelyétől és nemtől függ: Európában kisebbek, mint Észak-Amerikában. A hímek akár kétszer akkorák is lehetnek, mint a nőstények. Testhossza 25-30 cm, ehhez jön még 10-14 cm hosszú farka. Súlya 150-400 gramm.
Az ivarérettséget a nőstény 6-7 hónaposan, a hím egy évesen éri el. Párzási időszaka május közepétől augusztus közepéig tart, de a csíra nyugalmi állapota miatt az embriók csak tél végén kezdenek fejlődni. A nőstény 4-5 kölyköt hoz a világra. Az újszülöttek bundája fehér, a szemük zárt. Több hétig együtt maradnak anyjukkal, aki vadászni tanítja őket, az ivarérés után a hím utódok új vadászterületet keresnek, a nőstények viszont egyes esetekben anyjuk territóriumán maradnak.
A hímek szag és hangjelekkel védik a territóriumuk határait.
A természetben 4-6 évig élnek.

A hermelin speciális élőhely igénye és táplálkozása miatt is sérülékeny faj. Elterjedése hagyományos élőhelyein kívül nem mutatható ki. Jogszabályi védelmének fenntartása szükséges. A vizes élőhelyek védelme, megtartása egyben a hermelin gyakorlati védelmét is szolgálja.
Hazánkban 1974-óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
termeszetvedelem.hu
tiszatoelovilaga.hu
turistamagazin.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *