SVÁJCI GÁRDA, A PÁPA TESTŐRSÉGE

SVÁJCI GÁRDA, A PÁPA TESTŐRSÉGE

Írtam már a francia idegenlégióról, ebben a cikkben egy másik elit alakulat történetéről lesz szó.
Svájcról az értékes órák, finom csokoládék, biztonságos bankok jutnak eszünkbe, de a 15. században még egészen másról voltak híresek, ők adták Európa legfélelmetesebb zsoldosait. Verhetetlen katonák hírében álltak, részben az először általuk alkalmazott lándzsás harcmód miatt.
Az elszántan harcoló, hűséges katonákat több uralkodó is alkalmazta személyes testőrség mellett gyakran a birodalmi seregekbe integrálva.

Mióta őrzi Svájci Gárda a pápákat….

A Gárda története a 15. századig nyúlik vissza. IV. Szixtusz pápa (1471–1484) állította fel a Gárda ősét a Svájci Konföderáció segítségével. A megállapodást Svájccal VIII. Ince pápa újította fel. VI. Sándor pápa később a francia királlyal való szövetsége alatt használta a svájciakat. A Borgiák idején, az itáliai háborúk alatt az első vonalban harcoltak a gárdisták.
Az 1503-ban megválasztott II. Gyula pápa saját katonaságot akart személyes védelmére, ezért rendelt is egy 150 fős különítményt. A pápai udvar egykorú krónikása, Johannes Burckhardus örökítette meg feljegyzéseiben a Pápai Svájci Gárda megalakulásának pillanatát, amely szerint 1505 szeptemberében 150 önkéntes, Kaspar von Silenen luzerni nemes vezetésével indult gyalogosan Luzernből Rómába, hogy felajánlja védelmi szolgálatait a pápának. 1506. január 22-én a 150 svájci zsoldos vonult be Rómába, ahol a pápa a Szent Péter-bazilika loggiájáról megáldotta őket, akkortól tekinthető a vatikáni különítmény a nagybetűs Svájci Gárdának. Azóta ők védik az éppen aktuális egyházfőt. A svájci alkotmány 1874-ben megtiltotta, hogy idegen hatalmak svájci katonákat toborozzanak a seregeikbe, de ez alól csak a mindenkori pápa személyes testőrsége kapott felmentést.

Elszánt harcosok, hős katonák…

1527. május 6-án V. Károly seregei támadást indítottak Róma ellen. Elfoglalták a Szent Péter-bazilikát és a Vatikán környékét. A Gárdisták elkeseredetten küzdöttek, hogy feltartóztassák a támadókat. A harc során a 189 svájci gárdistából 147-en hősihalált haltak, legtöbbjük
a Szent Péter-bazilika központi oltárának lépcsőin estt el. Az életben maradt gárdistáknak sikerült VII. Kelemen pápát biztonságos helyre menekíteni, egy korábban épített folyosón keresztül az Angyalvárba.
(Ennek az önfeláldozásnak állít emléket, hogy az új gárdisták ezen a napon esküsznek fel.)
A várost elfoglaló francia, spanyol, német csapatok 8 napon át szabadon fosztogattak Rómában. Ezekben a napokban több mint 12 000 embert öltek meg, és a rablott zsákmány értéke meghaladta a 10 millió dukátot. A város kifosztása során helyreállíthatatlan károk keletkeztek, számos relikvia tönkrement, felbecsülhetetlen értékű művészeti kincsek és az egyház legszebb arany és ezüst értékei szinte mind elvesztek. VII. Kelemen pápának nem volt más választása, mint megadni magát és elfogadni a kemény feltételeket. Ezek között szerepelt, hogy a pápai testőrség, a Gárda helyébe német és spanyol katonák 4 csapatát állították. Kelemen pápa engedélyt kapott, hogy az életben maradt gárdisták beléphessenek az új testőrség tagjai közé. Csak 12-en csatlakoztak az új testülethez, a többiek elutasították az együttműködést. A cognaci liga háborúja végén, 1529. június 29-én V. Károly megkötötte a legyőzött VII. Kelemennel a barcelonai békeszerződést, ebben a pápának hivatalosan is fel kellett oszlatnia a Svájci Gárdát, amelyet csak III. Pál pápa állíthatott fel ismét, 1548-ban

A Gárda…

A világ legkisebb hadserege ma 110 főből áll, és egyáltalán nem csak dísznek tartják őket. A II. János Pál elleni, 1981-es sikertelen merénylet óta kemény kiképzést kapnak, és a kard-alabárd kombináció mellett a gépfegyverrel és más modern fegyverekkel is jól bánnak, illetve szorosan együttműködnek a hagyományosabb megjelenésű vatikáni csendőrséggel is.
A gárda egyébként nemcsak a nevében őrizte meg az eredetét, a mai napig Svájcból toborozzák az új tagokat.
A jelentkezők alapos orvosi vizsgálaton esnek át, amelybe pszichológiai teszt is tartozik. A pápa biztonságára csak feddhetetlen életű személyek vigyázhatnak. Rendelkezniük kell minimum hároméves felsőfokú tanulmányokról szóló diplomával, de elvárják az olasz nyelvtudást és az önvédelmi sportokban való jártasságot,
Ezen kívül feltétel még, hogy a jelölt egyedülálló, katolikus férfi legyen, legalább 175 centi magas, feddhetetlen előéletű, és a jelentkezés előtt két évet szolgáljon a svájci hadseregben.
Évente kb. harminc új gárdistát toboroz a testület akik a három újoncképző iskola egyikében készülnek fel a megtisztelő feladatra.
A gárdisták manapság is használt sárga-piros-kék egyenruháját a legendával ellentétben nem Michelangelo, hanem Jules Repond ezredes tervezte 1914-ben, Raffaello freskói alapján.

Szabadidő…

A pápai testőrök szabadidejüket igyekeznek minél több testmozgással, sporttal tölteni. 1934 óta saját labdarúgócsapatuk van, az „FC Guardia”, amely barátságos mérkőzéseket játszik más svájci és külföldi csapatokkal, valamint részt vesz a vatikáni bajnokságon is, ahol hagyományos ellenfelük a vatikáni rendőrség csapata. Tornaterem, teniszpálya, uszoda áll a gárdisták rendelkezésére, de futhatnak a vatikáni kertekben is.
Jelenleg a laktanyájuk melletti, 1568-ban épült Szent Márton- és Szent Sebestyén-templom az övék mivel a gárda védőszentjei Szent Márton és Szent Sebestyén római katonaszentek, valamint hazájuk egyik patrónusa, Flüei Szent Miklós.

Az eskü…

Bár a Svájci Gárda történelmi születésnapja január 22., de a Gárda valódi ünnepe Róma 1527-es kifosztásának évfordulóján, május 6-án van, a „Sacco di Roma” harcaiban tanúsított önfeláldozó hősiessége emlékére. Ezen a napon tesznek ünnepélyes hűségesküt az Apostoli Palota előtti Szent Damasus-udvarban az új gárdisták. A gárda káplánja az adott katona anyanyelvén (többnyire németül, esetleg franciául, nagyon ritkán olaszul) olvassa fel az eskü szövegét:
„Esküszöm, hogy híven, lojálisan és tisztességgel szolgálom [név] pápát és törvényesen megválasztott utódait. Minden erőmmel, ha kell, akár életem föláldozásával is az ő védelmüknek szentelem magam. Ezeket a kötelezettségeket vállalom a bíborosi testület tagjai felé is a Sede Vacante teljes időtartamára. Ígérem továbbá, hogy a kapitány és valamennyi felettesem iránt tisztelettel, hűséggel és engedelmességgel viseltetem. Esküszöm. Isten és védőszentjeim engem úgy segéljenek!”
Az eskütétel során minden újoncot név szerint szólítanak, akik jobb kezüket az égre emelik három ujjukat a Szentháromság jeleként széttárva, bal kezükkel pedig a testőrség zászlóját érintik. Ekkor a következőket mondják:
„Én, [a katona neve], esküszöm, hogy szorgalmasan és hűségesen betartom, amit az előbb felolvastak nekem. Isten engem úgy segéljen!”

A Svájci Gárda zászlója…

Négyzet alakú 220 cm × 220 cm nagyságú fehér selyem damasztból készült zászlót egy fehér (ezüst) kereszt osztja négy mezőre. A címertani hagyományok szerint az első mezőben az éppen uralkodó pápa címere, a negyedikben pedig az alapító II. Gyula kék mezőben aranyszínű tölgyfát mintázó címere látható. A második és harmadik mezőt a svájci gárda kék-sárga (arany)-piros színei töltik ki. A zászló közepét a mindenkori főparancsnok származási kantonjának címere díszíti. Jelmondatuk: acriter et fideliter (bátran és hűséggel).

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://web.archive.org/…/htt…//www.swissguard.va/index.php…
https://gradsubotica.co.rs/a-svajci-garda/
https://www.vaticannews.va/…/ferenc-papa-a-svajci-garda-ujo…
Wikipédia