EGYIK LEGSZÍNESEBB MADARUNK A GYURGYALAG

EGYIK LEGSZÍNESEBB MADARUNK A GYURGYALAG

Egyik legszebb madarunk, a gyurgyalag (Merops apiaster) tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete.
Testhossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. Csőre vékony, hegyes és enyhén hajlított, középső faroktollai megnyúltak.
Vonuló madárként általában május elején érkezik Magyarországra, majd augusztus végén, szeptemberben fordul is vissza, hogy a telet melegebb éghajlaton, Dél-Afrikában töltse.

Rövid itt tartózkodásának az oka, hogy a táplálékul szolgáló rovarok ebben az időszakban találhatók meg nagyobb mennyiségben, ami elegendő nem csak a felnőtt madaraknak de a fiókák neveléshez is.
Áldozatára száraz ágról, villanydrótról vagy valamilyen kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után ered, és azt reptében fogja el.
A méhészmadár névvel is illetett gyurgyalag étrendjében különleges adottságának és ügyességének köszönhetően a fullánkos rovarok is szerepelnek. Szervezete ellenálló az esetleges szúrás okozta méreganyaggal szemben, de nem kockáztat, mielőtt elfogyasztaná zsákmányát, ügyesen egy faághoz dörzsöli a kellemetlen rovar potrohát, hogy a fullánkot és méregmirigyét eltávolítsa.

A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A partoldalba ássa 1,5-2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Az alagút átmérője 5-6 cm, ami a kijáratnál 8-10 cm-re bővül. Az üreg két-három hét alatt készül el, sokszor egy vagy több másik, félbehagyott üreg után.

Társaságkedvelő madarak…

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Több száz méteres szakaszokon akár százezer példány is lehetett. Magyarországon mára már eltűntek ezek a hatalmas gyurgyalagtelepek, ritkaságszámba megy a most nagynak számító 50 körüli fészkelőpár egy-egy telepen.
A költési idő májusban kezdődik, és júliusig tart. Udvarláskor a hímek biztosra mennek, a nagyobb zsákmányt adják oda a tojónak, maguk pedig megelégszenek a kisebb falatokkal.
A legtöbb hím monogám, de néha a bigámia is megjelenik.
A kotlás 20-22 napot vesz igénybe. A szülők felváltva kotlanak, de a hím kevesebbet ül a tojásokon. A tojó általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak. Számuk erősen függ a táplálékkínálattól. A fiókák kikeléskor csupaszok, bőrük rózsaszín. A fiókák csőre szürke, sárga peremmel. A szülők 20-30 napig etetik őket a fészekben, majd még egy darabig a kirepülés után is.

Magyarországi állománya 20 000 – 30 000 egyed.
Élőhelyének pusztulása, (illegális homok bányászat, indokolatlan partszabályozás) miatt veszélyeztetett faj.
Mivel a méheket is megfogja, ezért a méhészek gyakran elpusztítják a gyurgyalagot, volt példa, hogy a költőüregüket tömeszelték be, ezzel éhhalálra ítélve a fiókákat.
Hazánkban a gyurgyalag 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
termeszetvedelmikezeles.hu
https://www.tiszatoelovilaga.hu
képek:
Andy Morffew, Dûrzan, Frank Liebig, Dûrzan Cîrano, Pierre Dalous