POSTABÉLYEG TÖRTÉNETE

POSTABÉLYEG TÖRTÉNETE

Ősi futárpostát már Árpád-házi királyaink is működtettek. Magyarországon, a mohácsi vész után, a régi nemesi Thurn-Taxis család-nak engedélyezték először a magánlevelek postai szállítását.

A postabélyeget először Angliában használták….

A 19. század elejére már annyira zavarossá vált a levelek kézbesítéséért fizetendő díjak rendszere, és annyira magasra emelkedtek a díjak, hogy a kereskedők és a tehetősebb emberek a posta kikerülésével, magánúton, esetleg felfogadott küldöncökkel juttatták célba leveleiket, ami a királyi posta számára jelentős bevételkiesést okozott.

Mivel az újságok kézbesítése kevesebbe került, mint a leveleké, a legélelmesebbek az újságra láthatatlan tintával írt, vagy a cikkekben aláhúzott szavakból összeolvasandó üzeneteket juttattak így célba.

Emellett abban az időben a címzettnek kellett a kézbesítésért fizetni, a levél átvételekor. Ezt sokan megtagadták, mert a díj 2-8 penny volt – ez abban a korban nem volt csekélység –, ráadásul külön illeték járt a többoldalas levélért, de még a borítékért is.

A költséges és nehézkes szolgáltatás korszerűsítése sokakat foglalkoztatott, köztük az újító szellemű Rowland Hillt is, aki Birminghamben volt iskolaigazgató. Hill 1837-ben publikálta A postai reform jelentősége és hasznossága című füzetecskéjét. Ebben azt javasolta, hogy a levelek kézbesítési díját a küldő fizesse, a díjat ne a távolság és a küldött lapok száma, hanem a levél súlya alapján határozzák meg, az árat egységesítsék és drasztikusan, egy pennyre csökkentsék. Elképzelését később tovább pontosította, felvetve az előzetes bérmentesítést leegyszerűsítő, “a hátoldalán ragasztóval bevont, bélyegzőnyomat méretű kis papírlapocska” – a bélyeg – használatát. A parlament bizottságot nevezett ki Hill elképzeléseinek jogi formába öntésére, s 1839. augusztus 15-én elfogadták az egységes pennyposta törvényt, amely 1840. január 10-én lépett hatályba.

A bélyegek tervezésére pályázatot hirdettek, amelyre 2600 javaslat érkezett, de egyiket sem találták megfelelőnek. A bizottság végül a fiatal királynő, Viktória portréja mellett döntött, részben azért, mert a vésetet igen nehéz volt hamisítani. A bélyeg tetején a “postage” (posta), alján az értéket jelző “one penny” (egy penny) felirat, felső sarkaiban csillagszerű szimbólumok, alsó sarkaiban a bélyegíven való helyét jelző betűk vannak. A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, a brit bélyegeken – a világon egyedüliként – a mai napig csupán az uralkodó portréja szerepel.

Az első postabélyegeket 1840. május 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan május 6-tól használhatták fel őket. A fél unciás leveleket bérmentesítő, teljesen fekete Penny Black alig több mint egy évig volt forgalomban, mert a vörös bélyegzőt alig lehetett látni rajtuk, és könnyen le lehetett törölni róluk, hogy a bélyeget újra felhasználják. Az egy unciás leveleket a Twopence Blue bélyegekkel portózták. A Kincstár 1841-ben áttért a fekete tintás érvénytelenítő bélyegző használatára, és kibocsátotta a vörös színű Penny Redet. Érdekes módon a világ első bélyege egyáltalán nem ritkaság, hiszen 68 millió példányban került forgalomba, de csak egyetlen teljes ív maradt fenn, amelyet a londoni Postamúzeum őriz. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást 1854-ben vezették be.

A posta bélyeg használata gyorsan elterjedt az egész világon: Svájc és Brazília 1843-ban, Oroszország 1845-ben, az Egyesült Államok 1847-ben, Franciaország, Belgium és Bajorország 1849-ben, Spanyolország, Szászország és Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit.

Magyarországon….

1848-ban a Than Mór festőművész megbízást kapott a Debrecenben működő Kossuth-kormánytól az első magyar bélyeg tervének elkészítésére. A bélyegterv el is készült, azonban a megvalósítás csak a nyomdai előkészítésig juthatott, a szabadságharc leverése megakadályozta a bélyeg kiadását.

1867-ben, az önálló magyar postaigazgatás létrejöttekor jelent meg az első, magyar megrendelésre Bécsben készült bélyeg. Az 1867. május 1-e után Magyarországon használt postabélyegeket jogilag a Magyar Posta bélyegeinek tekintjük. 1867. június 1-től már magyar megrendelésre készült, de kompromisszumos megoldásként azonos ábrájú bélyegek kerültek forgalomba Ausztria és Magyarország területén. 1867-1871 között a bélyegeket a bécsi Állami Nyomdában készítették, mivel a magyar nyomdákban még nem tudták ezeket előállítani

Az első itthon tervezett és nyomtatott bélyeg…

A budai Államnyomda első bélyegeit 1871. május 1-én hozták forgalomba. Az eredetileg réznyomásosra tervezett bélyegeket a megrendelt nyomdagépek szállításának késése miatt ideiglenesen kőnyomással állították elő. A réznyomó gépek érkezése után, 1871. július 15-től folyamatosan kerültek forgalomba a réznyomással gyártott bélyegek.

Vízjel….

A vízjeles papír általában a hamisítás megnehezítését szolgálta, a gyűjtői lelemény azonban hamar felismerte a vízjelek kínálta számos érdekességet.

A magyar bélyegkiadásokat 1881-ig vízjel nélküli papírra nyomtatták, onnantól kezdve igen változatos vízjeleket használtak. A vízjeles kiadásokat 1962-ben szorította ki a modern nyomdatechnika, a gyűjtők nagy bánatára.

Bélyeggyűjtés mint hobbi

A bélyeggyűjtés szenvedélye a bélyeg megszületésével egy időben ejtette rabul az embereket, a filatelisták hatalmas összegeket áldoznak egy-egy különleges darab megszerzéséért. A világ legritkább bélyege egy 1856-os brit-guyanai egy centes magenta. A fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbocos hajót ábrázol a gyarmat mottójával (“Adunk, de cserébe elvárunk”). A mindössze egyetlen példányban fennmaradt különlegesség 2014-ben 9,5 millió fontért, mintegy 3,7 milliárd forintért cserélt gazdát.

A legritkább és legértékesebb bélyegek között tartják számon az 1847. szeptember 21-én kiadott egy- és kétpennys vörös és kék Mauritiusokat. Ezekből mindössze ezer példány készült, de csak 27 maradt fenn, értéküket egymillió dollárra becsülik. Különlegességüket az adja, hogy a Post paid (bérmentesítve) helyett a Post office (postahivatal) felirat szerepel rajtuk. A kék Mauritius elbűvölte V. György angol királyt is, aki 1904-ben rekordárat, 1450 (mai áron mintegy 137 500) angol fontot fizetett értük egy árverésen.

A legenda szerint titkára az aukció után azt mondta: “Valami istenverte bolond” rengeteg pénzt adott egy bélyegért, mire Őfelsége megjegyezte: “Az a bolond én voltam.

Európa legszebb bélyege: 2009.

Eppur si muove!, azaz Mégis mozog! – Galilei ezen mondata alapján készítette el a Magyar Posta grafikusa a nyertes bélyeget. A PostEurop, az európai posták szövetsége minden évben pályázatot ír ki egy bélyeg megtervezésére. A tagposták közösen szavazzák meg az esztendő témáját.

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve volt és ezt a témát adták a tervezőknek.

A bélyegtervek megjelentek a PostEurop honlapján, és az Interneten keresztül bárki szavazhatott a legkitűnőbb alkotásra. A voksok majdnem felét a magyar bélyeg kapta.

Nagy Péter képén a kisívet és a benne található bélyegeket a csillagászatra utaló grafikai kompozíció díszíti. Az egyik címleten Galilei portréja és a róla elnevezett, 1989-ben útnak indított űrszonda látható, a másik a Jupitert és annak négy holdját ábrázolja. A keretrajzon Galileo távcsöve, illetve ma használatos rádiótávcsövek láthatók, az alnyomatot képező háttér maga a világűr. A bélyegek közötti kapcsolatot erősíti, hogy éppen a Galileo űrszonda kutatta a Jupitert.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
jakd.hu
mimicsoda.hu
mult-kor.hu