KÍNAI HOLDÚJÉV (TAVASZÜNNEP)

KÍNAI HOLDÚJÉV (TAVASZÜNNEP)

A kínai holdújév a világ népességének negyede számára a legnagyobb ünnep az évben, hiszen nem csak Kínában, hanem számos kelet-ázsiai országban is ünneplik, köztük Koreában, Japánban és Vietnámban, természetesen az évezredek alatt némiképp eltérő tartalommal és szokásokkal Hazánkban is ismerik az ünnepet, sőt, vannak olyanok is, akik számon tartják a kínai csillagjegyüket. Mégis, a legtöbben igencsak keveset tudunk arról, hogy mi zajlik Ázsiában a tavaszünnep eljövetelekor.
A köztudatban világszerte kínai újévként terjedt el az ünnep elnevezése, a helyiek azonban egyszerűen csak tavaszünnepnek vagy holdújévnek hívják azt. A holdújév a mi húsvétunkhoz hasonlóan egy mozgó ünnep, amelyet a holdnaptár határoz meg, így minden évben más napra esik.
Az eseménysorozat 15 napon át tart, 2021-ben január 29-én kezdődik majd és február 12-én ér véget. Ilyenkor megáll a gazdasági élet az egész országban, a városokból, ipari központokból százmilliók utaznak haza, hogy családjukkal együtt ünnepelhessenek. Az utcákon díszes felvonulást tartanak, az emberek lóversenyre mennek, kártyáznak, madzsongot (kínai dominó, négy személyes kombinációs játék) játszanak, és több időt töltenek együtt a családok. A gazdagságot és a szerencsét jelképező piros színű zászlókkal és lampionokkal díszítenek fel szinte mindent, az ünnepi programokat pedig a pompás látványt nyújtó lampionfesztivállal zárják.
Kínában holdújévkor totális közlekedési káosz következik be. Amikor a munkások elindulnak haza családjaikhoz, akkor valójában az ünnepet megelőző napon milliók indulnak el egyszerre gyakran ugyanabba az irányba a gazdasági központokból vidékre. Zsúfolt vonatokkal, tömött buszokkal és autókkal kelnek útra ilyenkor az emberek, csak hogy az évnek ezen a napján láthassák szeretteiket.
A kínai tavaszünnep, azaz a holdújév, hivatalosan ez egy háromnapos ünnep, de a népszokás szerint három hétig tart. A holdújévhez sajátos dekorációs, díszítési népszokások kapcsolódnak. Falun az emberek mindmáig megtartották ezeket a szokásokat, egyebek között az úgynevezett páros újévi feliratok kiragasztását, a kapuisten képének kiakasztását, az újévi grafikák és a szerencsét jelző kínai kalligráfiák kifüggesztését.
A hagyományos kínai naptár a Földnek a Nap körüli keringése és a Holdfázisok alapján készült.
A holdújév az egész kínai nemzetet megmozgatja, a lakosság zömét adó han nemzetiségen kívül mintegy 20 kisebbség is megünnepli a holdújévet. A tavaszünnep a hagyományos kínai holdnaptár szerint az óév utolsó hónapjának 23. napjától az új év első hónapjának 15. napjáig tart. Ennek során az óév utolsó napja, az úgynevezett „szilveszter” és az új év első hónapjának elseje a legjelentősebb.
Eredete…
A legelterjedtebb vélemények szerint a kínaiak ősei már több mint 3000 évvel ezelőtt megtartották a tavaszünnepet.
A holdújév kínai neve: Nian. A teknősbéka-páncélra és más állatcsontokra vésett szövegek szerint a Nian a jó terméssel függött össze. Az ókorban őseik azért tartották meg a Niant, azaz a holdújévet, hogy megünnepeljék a bő aratást, és hálát adjanak az isteneknek. Annakidején az emberek úgy hitték, hogy minden tárgynak és anyagnak lelke, azaz istene van, és minden mezőgazdasági termény az isten áldása. Az régi időkben Kínában több ilyen hálaadó jellegű ünnep alakult ki. Közülük a legnagyobb a holdújév, amely az őszi aratás és a tavaszi vetés közötti szünet közé került. Ez a kínai tavaszünnep eredete.
Más feljegyzések szerint, több mint 3000 évvel ezelőtt őseik a Jupiter által megtett egy teljes kör idejével határoztak meg egy évet. Az időszámítás előtti 206-tól az időszámítás után 220-ig uralkodott Han-dinasztia első császára alatt az évnek a régi kínai hagyományos holdnaptár szerinti első napját nyilvánították a holdújév kezdetének.
A legenda…
Több feljegyzés foglakozik a holdújév eredetével. Az egyik vélemény szerint az ókorban egy rendkívül mérges, Nian nevű szörnyeteg minden év utolsó napján házról házra járt, hogy megegye az embereket.
De egyszer egy faluban találkozott két fiúval, akik abban versenyeztek, hogy ki pattogtatja hangosabban ostorát. Nian az ostordurranások elől elmenekült és egy másik faluba érkezett, ahol egy parasztház előtt piros ruha száradt. A szörnyeteg erről sem tudta, hogy micsoda. Megint csak elszökött. A harmadik faluban egy parasztház fényesen ki volt világítva, a lámpafény nagyon bántotta a szemét, így hát Nian innen is azonnal távozott.
Ebből az emberek rájöttek, hogy Nian fél a csattanástól, a piros színtől és a fénytől, és ennek megfelelő ellenlépéseket tettek: egyebek közt petárdát robbantottak, lampionokat gyújtottak és piros színű feliratokkal díszítették fel a lakóházak kapuját. Később ünnep lett ebből a szokásból, amely mindmáig fennmaradt.
Népszokások, babonák…
A kínaiakra alapvetően jellemző, hogy nagyon hagyománytisztelők. Nem meglepő hát, hogy a tavaszünnep alkalmával is számos hiedelmet szem előtt tartanak. A holdújévhez kötődő félelmeik hasonlóak a mi újévi babonáinkhoz. Holdújév napján szerencsétlenséget hoz például a szemét kihordása, a takarítás, a mosás, de még a tisztálkodás is. Újév másnapján az anyósokkal és apósokkal, harmadnapján pedig az egyéb rokonsággal és barátokkal való találkozást érdemes kerülni, mert veszekedést, kellemetlenséget hozhat az év további napjaira nézve. Újév hetedik napja viszont az élvezetek, a boldogság és a közös ünneplés ideje.
A piros a jólét, a bőség és a szerencse színe, ráadásul még Niant is távol lehet tartani vele, ezért nem csoda, hogy az újévi díszítés minden eleme ebben a színben pompázik. A piros tasak ajándékozása is elterjedt újévi szokás. Ilyenkor egy díszes piros borítékba pénzt tesznek, és ezt adják át a nőtlen férfiaknak, valamint a gyerekeknek, figyelve arra, hogy az összeg ne páratlan számú legyen, mert az az ajándékozás mindkét résztvevőjének rosszat hoz az új évben. Akik pedig a 12 kínai állatövi jegy közül az éppen soron következőnek évében születtek (2021-ben ez a bivaly), azoknak egyenesen kötelező piros alsóneműt hordaniuk, hogy minden szerencsétlenségtől megóvhassák magukat. Sőt, jellemző, hogy ezek az emberek, a saját jegyük évében folyton valami pirosat hordanak, hogy védjék magukat az ártó szellemektől, de ugyanakkor felerősítsék a pozitív események jótékony hatásait.
Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni – a „négyes” szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál”. Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, hiszen a nap célja az, hogy bőséget hozzon az új évben. A sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni.
A piros díszek mellett az újév elengedhetetlen kellékei a narancsfélék. Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a „mandarin”, az „arany” és az „édes” szavak ugyanúgy hangzanak A hasonló hangzás miatt a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban. A hiedelem szerint ezekből a gyümölcsökből páros számú darabot illik ajándékozni.
És hogy milyen lesz a 2021-es év a kínai asztrológia szerint? 2021. február 12-én a fém bivaly évébe lépünk, amely szerencsés időszaknak ígérkezik és valljuk be, ez most kifejezetten ránk fér.

írta és szerkesztette: Pester Béla
a „Kína ABC” és a Wikipédia commons hasonló tartalmú oldalai alapján