SumidaWENKHEIM PALOTA, A SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR ÉPÜLETE
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára az 1904-es alapítást követően 1931-ben költözött jelenlegi épületébe, a Wenckheim-palotába.
A gyönyörű palotát egy regényes történetű család építtette…
A kétszer megözvegyült Wenckheim József gróf beleszeretett a kulcsárnőjének 22 éves lányába. A büszke édesanya természetesen azonnal felmondott de a 67 éves gróf felvéve díszmagyarját, szabályosan megkérte Scherz Krisztina kezét.
Az esküvőt 1847. november 25-én tartották, de a Wenckheim rokonságban nem mindenki örült a házasságnak. Különösen a gróf testvére, Wenckheim Károly vette zokon a frigyet, ugyanis ő örökölte volna a hatalmas vagyont, abban az esetben, ha az öreg gróf utód nélkül hal meg. Az anekdota szerint az esküvőre a bátyjának egy fekete koporsót küldött nászajándékul, azzal az üzenettel, hogy „Neked nem asszony, hanem ez kell.”
Regénybe illő történet…
Aki olvasta Jókai Mór Egy magyar nábob című regényét, ráismer a történetre, az író ugyanis a Wenckheim család nem mindennapi életéből is merített, amikor megírta híres könyvét.
Wenckheim grófnak hamarosan lánya született, de szeretett felesége a szülés után nem sokkal meghalt. Az öreg gróf tudta, hogy ő sem fogja megérni gyermeke felnőtt korát, így minden tőle telhetőt megtett, hogy gondoskodjon a kis Krisztina jövőjéről. A legjobb nevelőket és gyámokat jelölte ki számára, akik halála után valóban nem hagyták, hogy a gróf testvére megkaparintsa Krisztina örökségét. A sors iróniája azonban mégis úgy hozta, hogy Károly családja szerezte meg a mesés vagyont, ugyanis Krisztina végül unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyeshez ment feleségül, aki történetesen az örökségért pereskedő Károly fia volt.
Wenckheim Frigyes és Krisztina palota építtetők…
A Belső-Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektől kezdődően épült ki a palotanegyed. A főleg neoreneszánsz, később neobarokk stílusú épületeket a legnevesebb arisztokrata családok számára emelték, a legtöbbet az 1870-80-as években.
A Wenckheim család sem akart kimaradni a trendből.
1887-ben kezdték meg az építkezést, amikor már szinte teljesen be volt építve a Nemzeti Múzeum háta mögötti palotanegyed. A Wenckheimék csak a szokatlan területű, hegyesszögben összefutó Baross és Reviczky utca sarkán lévő telket tudták megvásárolni.
Meining Artúr, a főúri rezidenciák akkori sztárépítésze mindent megtett, hogy a furcsa adottságokkal rendelkező pesti telekre a lehető legpompásabb palota épüljön.
A szászországi származású Meinig Artúr (1853-1904) egy itteni palota építkezés kapcsán került Magyarországra, s telepedett le. Hamarosan a magyar arisztokrácia kedvelt építésze lett, féltucatnyi kastély mellett mintegy 20 jelentős palotát, székházat és reprezentatív bérházat emelt. A Wenckheim-palota mellett legismertebb alkotása a Stefánia úti Park-club.
Drezdai tanulmányai, ottani és bécsi tapasztalatai szinte predesztinálták arra, hogy a barokk stílushoz vonzódjon, ami megbízói zömének is megfelelt.
A Wenckheim-palota a neobarokk palotaépítészet remeke..
Tervezője ügyesen használta ki a kedvezőtlen telek adottságokat, s élt a bőkezű építtető adta lehetőséggel. Gazdagon díszített palotáján a külsőt drezdai barokk, a belsőt XV. Lajos-stílusban tervezte, összhangban egymással. 1889-es megnyitása óta az egyik legszebb palotaként tartották számon. Tánctermeiben egyszerre ötszázan fértek el, tágassága és gazdagsága udvarképessé tette: az uralkodó is megfordult itt. Az építtető halála után a palota másfél évtizedig a család tulajdonában maradt.
1919-ben A Magyar Tanácsköztársaság idején az épületet kisajátították, előbb az asztalosok szakegylete, majd a proletár múzeum számára. Egy időre a Budapestet megszálló román hadsereg foglalta el, majd politikai pártok (később újságírók és művészek) klubja működött az épületben.Az épület 1920.ban került vissza a család tulajdonába.
Wenckheim Krisztina grófnő 1924-ben elhunyt, a palotát 1927-ben megvette a főváros a könyvtár számára.
Az átalakítás négy évet vett igénybe…
Olvasás és böngészés közben a könyvtár hét termében ma is élvezhetjük a Wenckheim-palota egykori kényelmét és szépségét.
A reprezentatív térsort lényegében változatlanul hagyták, a raktárakat és a munkaszobákat a lakó- és kiszolgáló helyiségek helyén alakították ki. A nagy táncteremből lett az olvasóterem, az ebédlőből a folyóiratterem, a kis táncteremből a katalógus-, az ezüst szalonból a referenciaterem. A fogadótermet először kiállítóteremnek rendezték be, az arany szalont a Budapest Gyűjtemény, a dohányzót pedig a Keleti Gyűjtemény kapta.
.
Ez a palota Wenckheim Frigyes gróf (1842-1912) életművének tekinthető, s egyben a hazai neobarokk palotaépítészet is egyik fő alkotása is.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
wenckheim.hu/bp.htm
képek forrása:
http://www.kitervezte.hu/…/szabo-ervin-konyvtar..
