A PANNONHALMI APÁTSÁG ALAPÍTÓLEVELE

A PANNONHALMI APÁTSÁG ALAPÍTÓLEVELE

A pannonhalmi monostort Géza fejedelem 996 körül alapította Pannónia Szent Hegyén (Mons Sacer Pannoniae) Szent Márton püspök tiszteletére.
(Pannonhalma nevét Kazinczy Ferenc barátja, Guzmics Izidor alkotta meg a latin alak fordításával a 19. század elején.) A bencések első és legjelentősebb magyarországi apátságának híres alapítólevele mely 48 x 45,5 cm-es pergamen, a hátoldalán befüggesztett, természetes színű viaszpecsét, átmérője pedig 85 mm, az első ismert magyar oklevél, igaz ugyan nem eredetiben, hanem 12. vagy 13. század elején készült másolatban maradt fent, de formájában hűen követi a monostor építését befejező Szent István iratát.

A pannonhalmi alapító oklevél egy kiváltságlevél, melyet I. Domonkos érsek, mint alkancellár (vicecancellarius) készített 1001-ben vagy 1002-ben.
István oklevélbe foglalta a Pannonhalmi Bencés Főapátság részére adott somogyi tizedeket, az apátnak és az apátságnak, Monte Cassino bencés monostorával azonos kiváltságait, valamint a templom felszentelésekor a monostorhoz tartozó falvakat és a pozsonyi vám harmadrészét.
István kivette Pannonhalmát a megyés püspök joghatósága alól, vagyis biztosította a szabad apátválasztást. Az apátság megkapta a legyőzött Koppány szállásterületének, Somogynak a dézsmáját is, amivel komoly bevételre tett szert.
Az egyházjogiak mellett liturgikus kiváltságokkal felruházta az intézmény apátját (az egyébként csak a püspököt illető liturgikus ruhák igénybevételével mutathat be misét), világi kormányzati privilégiumot ( immunitas) is adott neki, melynek értelmében világi közegek az apát engedélye nélkül nem ítélkezhettek a monostor birtokain és népei felett.
A jelenleg legelfogadottabb tudományos álláspont szerint az oklevél Koppány 997-es lázadásáról is beszámol..
Az oklevélben István király elmondja, hogy Géza fejedelem fogott bele a monostor alapításába és a Koppánnyal vívott harc előtt Szent Mártonnak tett fogadalom értelmében ő fejezte azt be.

Vitatott kérdések…

Szent István neve alatt korunkra maradt mintegy tíz latin nyelvű oklevél közül három állta ki többé-kevésbé a történeti kritika próbáját, közülük is a pannonhalmi kiváltságlevél az egyetlen, amely külső formájával is a hitelesség látszatát kelteni, de mivel Kálmán király pecsétje függ rajta, régóta vitatott a hitelessége.

Az egyik feltevés szerint a 11-12. század, a másik szerint a 12-13. század fordulóján, ill. a 13. század első felében másolta le és bővítette ki az eredetileg többes szám első személyben (királyi többes) szóló szöveget egy bencés szerzetes az egyes szám első személyben fogalmazott szövegrésszel, amire feltehetőleg a veszprémi püspökkel a somogyi tizedekért folytatott perlekedés adhatott okot. A másoló a célja elérése érdekében írásképi hitelességre törekedett.

A kutatás még nem tudta eldönteni, hogy kiváltságlevélről vagy alapító oklevélről van e szó. Csóka J. Lajos bencés szerzetes szerint a ma meglevő pannonhalmi alapítólevelet 1102-ben készíthette Péter pannonhalmi apát.
( „A boldog emlékezetű kegyes István király rendelkezését ezen kiváltságlevelünkkel megerősítjük”)

Szintén Pannonhalma levéltárában őrzik a tihanyi bencés apátság 1055-ös alapítólevelét, a magyar nyelv legrégibb emlékét is.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
paradisum.osb.hu
intezet.nori.gov.hu
Wikipédia