FRÁSZKARIKA

FRÁSZKARIKA

Még manapság is gyakran használunk olyan kifejezéseket, amelyeknek már nem is ismerjük az eredeti jelentését. Ilyen például, amikor bosszúságunkban a frászkarikát emlegetjük, na de honnan is ered a frász, a frászkarika?
A frász kifejezést eredetileg az epilepsziára vagy rángógörcsre alkalmazták, amely német nyelvterületről került át a magyar szóhasználatba. A kifejezés a bajor-osztrák “frais” szóból származik, amelynek görcsroham a jelentése.
A rángógörcs már az ókorban ismeretes volt, több nevezetes történelmi személyiség, így például Nagy Sándor, a világhódító makedón király, Julius Caesar, a híres római hadvezér és államférfi, valamint Szent Pál is ebben szenvedett.
A múltban babonás hit övezte ezt a ritka betegséget, amelynek hátterében sokáig a boszorkányok általi rontást sejtették, és amelynek a “gyógymódja” is babonás szokásokból állt. Ennek volt egyik terméke a frászkarika, egy sült tésztából készített, kör alakú hatalmas perec. A tésztához a lisztet kilenc egymást követő napon kilenc házból kellett kérni. A görcsrohamot kapott beteget átbújtatták a sült perecen, amely a betegségből való megszabadulást, az újjászületést szimbolizálta.
A frászkarika mint kifejezés később egybeolvadt a franckarikával, annak ellenére, hogy a francnak – eredeti jelentéstartalmát tekintve – semmi köze sincs az epilepsziához. A franc a vérbajra vagy szifiliszre használt, és a franciakórból származó rövidítés.

szerk: Haulik Beatrix

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *