EGY MESTER AKIÉRT A NÖVENDÉKEI OTTHAGYTÁK AZ ISKOLÁT

EGY MESTER AKIÉRT A NÖVENDÉKEI OTTHAGYTÁK AZ ISKOLÁT

Jaschik Álmos (Bártfa, 1885. január 5. – Budapest, 1950. szeptember 12. grafikus, festő, iparművész, jelmeztervező. A 20. század polihisztorának tartott művésze, jeles szakírója valamint különleges képességű tervezőtanára volt.
Jaschikot elsősorban – korai munkája alapján – “szecessziós” művészként tartja számon a művészeti irodalom, holott szerteágazó munkássága az egyetemes magyar kultúra szerves részét alkotja. Autonóm gondolkodású művészegyéniség volt, a fővárosi polgári értelmiség vezető rétegéhez kötődően neveltetéséből, a század eleji kulturális légkörből adódóan, nemzeti-népi hagyományainkra támaszkodva alakította ki művészi tevékenységének folyamatosan táguló körét.
Érett festészetében helyet kapnak a kor befelé is tekintő emberének társadalmi és morális problémái, tekintélyes számú Biblia-tolmácsolásában, vallási elfogultságtól mentes istenkeresése szólal meg. A magyar költészet és a népi kultúra remekeit közvetítő munkái mély emberismeretről, képzeletgazdag természetességről, Arany János-i humorról tanúskodnak.Mindezt mindössze a lényegre szorítkozó, fölényesen biztos rajzi-festői előadásmód megejtő köntösébe burkolva adja elénk. Az Ó- és Újszövetség történeteit feldolgozó képein csupán egy-egy színt alkalmazott, sejtelmessé téve képeit.
1903-tól a Mintarajz- és Rajztanárképző Iskola tanulója volt, ahol tanárai voltak Nádler Róbert, Hegedűs László és Zempléni Tivadar. Tanulmányutakat tett Olasz,- Német,- és Franciaországban, Angliában, Belgiumban és Hollandiában.
1907-ben megszerezte rajztanári diplomáját és a Székesfővárosi Községi Iparrajziskola tanára lett és a könyvkötészeti tanműhely vezetője egészen 1920-ig. Ekkor ugyanis a főváros tanácsa a Köztársaságban vállalt szerepe miatt felfüggesztette iparrajziskolai tanári állásából, és B-listára helyezte. Azonban tanítványai nem hagyták el mesterüket, felkeresték őt, és arra kérték, indítson számukra magániskolát, minthogy ők harmincheten a történtek után otthagyták az iparrajziskolát.
Így 1920-ban létrejött Jaschik magániskolája, melynek helyszínéül saját és felesége otthona és egyben műterme szolgált. A belépést nem tette felvételi vizsgától függővé: az ő elve az volt, hogy rajzolni bizonyos mértékig mindenki tud.
Az iskola általános célkitűzése az volt, hogy a vizuális kultúra múltjában és jelenében tájékozott, a különféle képző- és iparművészeti technikákban jártas, magukat a művészet eszközeivel kifejezni képes fiatalokat neveljen. A folyamatos és eredményes részvételt nem szabályokkal, hanem érdekfeszítő előadásokkal, szervesen egymásra épülő kurzusokkal biztosította. A tandíj alacsony volt, a második világháború éveiben el is tekintett tőle, és az iskola fenntartását saját bevételeiből fedezte.
A növendékek tervezői oktatásába Jaschik felesége, Müller Mária is bekapcsolódott.
Hézagpótló munkája A könyvkötő mesterség 1922-ben jelent meg. A szerző világosan és részletesen mutatja be a máig változatlan technikák sorozatából álló kézikönyvkötészet munkamenetét, az előállításához szükséges eszközöket és gépeket. Könyvének a szakirodalom szerint is kiemelkedő része a könyvkötés technikáját tárgyalja. Ennek első fejezete a könyv fűzését megelőző eljárásokat ismerteti, melyben a javítás, mosás és foltozás kényes műveleteire is bővebben kitér; a második a könyvtest előállításának, a harmadik betáblázásának, az utolsó pedig a könyvhát és a födéltáblák díszítésének a módjait tárgyalja. “Jaschik könyve igazi nyeresége szakirodalmunknak s habár, mint előszavában maga is hirdeti, könyvből még senki sem tanulta meg a könyvkötés mesterségét, munkája olyan, hogy belőle sok finomságot sajátíthat el a gyakorlatilag képzett munkás. Emellett a könyvtáros és a bibliofil is haszonnal forgathatja, mert gondos áttanulmányozása képessé teszi őt arra, hogy észrevegye a különbséget a becsületes meg a szemfényvesztő hatásra dolgozó munka között.” – (korabeli könyvismertető)
A húszas-harmincas években élte virágkorát a reklámgrafika. Az oktatás elsősorban a kereskedelmi és alkalmazott grafikai tervezésre szakosodott, gyakorlatias és személyiségközpontú volt. A tanítás során dolgozta ki az ornamens spirituális eredetéről szóló elméletét, és művészetpedagógiai kérdésekről is publikált. Tanári ars poeticája: “A növendék gondolatvilágát, lelki és egyéb baját ismernünk kell, hogy a maximumot kihozhassuk belőle… A rajzteremben egyénekkel, külön-külön gondolatvilágokkal, kifejleszthető értékekkel, hivatást kereső, életjoggal rendelkező emberekkel van dolgunk.”
Iskolájából került ki többek között Kovács Magit keramikus, Hajnal Gabriella textilművész, Uray Erika grafikus, Pierre Székely szobrászművész, de hallgatója volt Szabolcsi Hedvig, Körner Éva és Henszlmann Lilla művészettörténész is.
1925 és 1944 között színpadművészként és játékmesterként dolgozott Németh Antallal, aki a Nemzeti Színház rendezője, majd később igazgatója volt, 1935-től szecessziós, magyarosan stilizált díszleteket és jelmezeket tervezett a Nemzeti Színházban. Legkiemelkedőbb díszletei a Csongor és Tünde, a Peer Gynt és A roninok kincse előadásaihoz készültek.
Jaschik Álmos hazánkban elsőként vezette be a színpadi makettépítés, díszlettervezés oktatását, meghonosította a vetített képes díszleteket.
Grafikusként főként illusztrációkat készített, könyvillusztrátorként bontakozott ki igazán szárnyaló képzelete
A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteménye a neves grafikus művész kiadatlan rajzai és akvarelljei mellett számos kártyaritkaság át is őrzi. Jaschik Álmos német sorozatjelű kártyalapjai a 1930-1940-es években készültek. Megváltoztatta a sorozatjeleket és az alakos lapokra magyar személyeket rajzolt.
A harmincas években a magyar népmese-illusztráció foglalkoztatta. Ezen évektől kezd formálódni rajzművészete. Ekkor készült rajzsorozataiból származott A gyémántkrajcár című animációs mesefilmje (1942–1944).
Nevéhez fűződik számos pengő bankjegy grafikai terve is.”
A fővárosban művészeti szakközépiskolát neveztek el róla.
Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
– Libri
– kártyajáték.hu
– PIM
– budapestaukcio.hu