SZÉKESFEHÉRVÁRI SZENT ANNA KÁPOLNA

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZENT ANNA KÁPOLNA

A székesfehérvári Szent Anna-kápolna, más néven Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete, amely átvészelte a török uralmat és a háborúzó feleknek a város birtoklásáért vívott ostromait.

I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel (Fitz Jenő kutatásai szerint, akit az 1478-ban kelt városi határozat név szerint “néhai”-ként említ, mint a kápolna alapítóját) és a koronázóbazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. A Belvárosban, a II. János Pál pápa téren áll.

Az építés pontos dátuma ugyan nem ismert, de a kápolna 1478-ban már bizonyosan állt.
1543. szeptember 2-án foglalta el Fehérvár városát Szulejmán szultán ami Isztolni Belgrád néven a török birodalom egyik legfontosabb magyarországi végvára volt.
Muszlim lakosság számának növekedésével többek között a Szent Anna kápolna is török imahely lett, Karakas pasa dzsámija volt. Ezt bizonyítják az előkerült falfestmények, és az 1934-es helyreállításkor előkerült arab nyelvű papírfoszlány, amelyen két szó olvasható el és ezen kívül néhány kötőszó és szóvégződés. A két olvasható szó, “gafara li”, magyarul: megbocsátott neki, és “ma anzalma”, magyarul: nem küldtük el. A két kifejezés gyakori a Koránban, valószínű, hogy koránszöveg, de még valószínűbb, hogy Korán-magyarázat.

A kápolnát 1715-ben megújíttatta gróf Nádasdy László csanádi püspök és székesfehérvári őrkanonok, a pálos rend tagja. Ekkor épült a bejárat fölé a ma is meglévő kis huszártorony, és a barokk oltár. A 19. században – a rózsaablak kialakításával egy időben – a bejárat elé kis csarnokot emeltek, amelyet később, az 1934. évi renoválás során lebontottak. A kápolna mai képét az 1933-34 évi felújítás során nyerte el.

írta és szerkesztette: Simon Zoltán

Forrás: varlexikon.hu
hu.m.wikipedia.org/
turizmus.szekesfehervar.hu