MEDDIG SZECESSZIÓ ÉS METTŐL ART DECO?

MEDDIG SZECESSZIÓ ÉS METTŐL ART DECO?

A kérdés megválaszolásához először tisztáznunk kell mi is az a szecesszió.
A tizenkilencedik század második felére, de inkább a végére a fiatal művészeknek, iparművészeknek elegük lett a historizálásból, a régi korok stílusainak eklektikus egymásra halmozásából, új utat kerestek. A múltért való rajongás ellenhatásaként az antik hagyomány teljes elvetését, a múlttal való szembe helyezkedést vallották.
Az új utat kereső, de lényegében azonos célú mozgalmaknak minden országban más nevet adtak. Ausztriában (és egyben Magyarországon is) szecesszió, Németországban Jugendstil, Franciaországban Art Nouveuau.
A mozgalom valamennyi művészeti ágra kihatott, a képzőművészettől az építészetig.
Hiábavaló kísérlet lenne reprezentánsaikat itt felsorolni, de párat azért említsünk meg: az építészetben Antonio Gaudi (Katalán), Otto Wagner (osztrák), C.R. Macintosh (skót építész, formatervező) és a magyarok közül Lechner Ödön, Pártos Gyula, Kós Károlyt, a többiektől elnézést kérve.
Festészetben Gustav Klimt, Alfonse Mucha, H. Toulouse-Lautrec, Rippl-Rónai, Vaszary, Kőrősfői Kirsch Aladár és Gulácsy Lajos.

Most közlési vágyunkat terjedelmi okok miatt erősen visszafogva a mindennapok művészetére, iparművészetére szorítkozunk: a bútorokra.

Az Art Nouveau bútor

A merész vonalvezetésű, ötletes, néha csábosan hullámzó új stílus divatja szerte Európában sikeres volt. Alkotói ragyogó tehetségű egyéniségek voltak. A belga Hankar és Horta, a francia Gallé és Majorelle és még mások bútorait sokan másolták, egyéniesítették.
Az 1900-as Párizsi Világkiállítás pavilonjainak fele, építészetében és belső berendezésében is a szertelen Art Nouveau stílusú volt. A siker folytatódott, több országban rendeztek kiállításokat e modern stílus jegyében.
De amikor 1905 után a gazdasági növekedés lanyhult, a motiváció is alábbhagyott. E bútorokat csak a gazdagabb polgári rétegek tudták megvenni, a gyártásuk viszont megmaradt a kézi feldolgozás szintjén (és ma is kézimunka a felújításuk).

A bécsi szecessziós bútor

A Wiener Werkstätte (Bécsi Mühely – az osztrák szecesszió csoportosulása) tagjai az 1900-as évek elejétől terveztek a cégnek és nyertek díjakat a nemzetközi kiállításokon.
Az osztrák szecesszió mindig mértéktartóbb, józanabb és letisztultabb vonalvezetésű volt. A Mühely tagjai, mint Josef Hoffmann, Otto Wagner, Koloman Moser, Adolf Loos a tárgyak funkcióját helyezték előnybe. A francia Art Nouveau típusú dekoráció helyett egy letisztultabb, nemes anyagokat használó stílust gyakoroltak. Egyszerűbb de kecses formáik nem utasították el a gépi megmunkálás lehetőségét sem.

A századforduló magyar bútorművességét a bécsi hatások döntően befolyásolták. Ebben a földrajzi és történelmi okokon kívül nagy szerepe volt annak is, hogy a geometriai formák, az ornamentika visszafogottsága kapcsolatba hozható a népművészettel. A magyar művészek ugyanis a századfordulón önálló nemzeti stílus kialakítására törekedtek.

Ejtsünk itt szót az egyik legnagyobbról Thoroczkai Wigand Edéről:
Bejárja a Székelyföldet. Tisztelete jeléül veszi fel a Toroczkai előnevet. Kezdetben az Országház építésén is dolgozott. sok kiállításon vett részt, nemzetközileg ő a legismertebb magyar bútortervező.
Gödöllői Művésztelep tagja lesz 1904-től, együtt dolgozik Körösfői Kriesch Aladárral. Mint bútortervező nem annyira a népies mintákat veszi át, mint inkább a népi bútorszerkezeteket és funkciókat. A díszítés kevés, de nemes anyagokból, ezüst, rózsa- és cédrus berakásokból áll. A míves megmunkálás, a tükrök és csiszolt üvegek alkalmazása teszi igényessé a látszólag egyszerűen megformált bútort.

A Jacob & Josef Kohn az Osztrák-Magyar Monarchia neves bútor- és lakberendezési cége, még az 1860-as években, új eljárással, hajlított fából készít bútorokat. Modern ipari módszerekkel kávéházak teljes dekorációját is kivitelezték.
Az európai Art Deco többek közt ilyen módon bontakozott ki, a fenti építészek és bútortervezők munkássága révén. Ezek a rendkívül funkcionális és egyszerű de egyben vonzó díszítésű bútorok, kezdetben a nagypolgári szalonokban jelentek meg, de formaviláguk lehetőséget adott gépi megmunkálásra, sőt már sorozatgyártásra is.

De hol a különbség a szecesszió és az art decó között?

Valaki egyszer azt mondta, hogy az art nouveau a görbékről szól, az art deco pedig a szögekről. Bár ez egy nagyon leegyszerűsített, mégis az egyik módja annak, hogy megkülönböztessük ezt a két időszakot.

Az art nouveau a kézművességből és az esztétikai mozgalmakból nőtt ki és természetes elemeket, például virágokat és szőlőt tartalmaz, akár szó szerint, akár stilizáltan. Sok darabot díszítenek denevérek, sárkányok, madarak és szitakötők.

A geometria nagy szerepet játszik az 1920-as és 30-as években készült art deco munkákban.
Ezekben a darabokban gyakoriak a négyszögletes vonalak és négyzetek, körökkel kombinálva, piramisokkal és cikcakkokkal együtt. Sok, e korszakból származó műtárgy középen osztható és az így létrejövő felek egymás tükörképei valamint a különböző színkombinációk.

Az art deco népszerűségét ugyanakkor annak köszönhette, hogy a fényűzés illúziója mellett a funkcionalitásra is kiemelt hangsúlyt fektetett.
Az egzotikus tárgyak és dekorációs elemek szintén az art déco stílus ismérvei. Ennek gyökerét a turizmusban találjuk: a ’20-as években a távoli országokat tömegével kezdték el látogatni a tehetősebbek, ráadásul Tutanhamon sírját is felfedezték 1922-ben, amely utat engedett az ókori egyiptomi leletek ihletésében született bútoroknak. Ugyanakkor a fekete-afrikai, ázsiai, és ausztrál motívumok is hamar elterjedtek a jómódú európaiak lakásaiban.
Habár az ekkor már meghonosodott tömeggyártás lehetővé tette, hogy nagyobb számban készülhessenek art deco bútorok, a kézművesség, és a ritka anyagok miatt mégis a társadalom kiváltságos rétegei engedhették csak meg maguknak az efféle lakberendezési tárgyakat.

Az art déco (avagy az Arts Décoratifs) a 21. században is épp olyan divatos, mint 100 évvel ezelőtt volt. Örökzöld mivolta többek között abban rejlik, hogy klasszikus stílusú, de a modern otthonokban is tökéletesen megállja a helyét.

Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla
Forrás:
– Korok, bútorok 1988. Móra könyvkiadó
– művtöri
– DODO HOME
– wiki.org