BÖZÖDÚJFALU, AZ ELÁRASZTOTT TELEPÜLÉS

BÖZÖDÚJFALU, AZ ELÁRASZTOTT TELEPÜLÉS

Falut, Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Már a középkorban volt temploma, 1910-ben még 679-en lakták, túlnyomórészt magyarok.
Az Erdőszentgyörgytől légvonalban 5 km-re fekvő Bözödújfalu kicsiny településéről először a rendszerváltás környékén lehetett hallani, ugyanis az akkori román vezetés a falu mellett csordogáló Küsmöd-patak felduzzasztásával és a Bözödi-víztározó létrehozásával próbált megoldást keresni a környék árvízgondjaira. A beruházás indoka egy árapasztó-árvízvédelmi rendszer megépítése volt, azonban az így kialakuló mesterséges tó Bözödújfalu kiürítésével és szinte teljes elpusztításával járt. Csupán a falu legmagasabban fekvő utcájából maradt meg néhány ház, ezekben ma is nagyjából harmincan élnek.
Széles körben terjedt el, hogy a település elöntése a magyarság ellen irányult, ám az ilyen típusú falurombolások – árvízvédelmen túlmutató – oka általánosabban a kicsi, összetartó közösségek felszámolása is volt.
A gát építése már az 1970-es évek közepén megkezdődött, azonban pár év múlva a munkálatokat leállították, majd egy évtizeddel később folytatták. A kitelepítések 1985-től folyamatosan zajlottak. A tározó feltöltése 1994-re fejeződött be, ekkor a település csaknem teljesen víz alá került a két templomával együtt.

A helyiek sokszor saját kezűleg bontották vissza házaikat az alapokig, majd adták el építőanyagnak, mivel a hivatalos kárpótlás összege nevetségesen alacsony volt. A végül otthagyott anyagokat a helyben maradók hordták el és használták fel
A templomok cserepeit is építkezésekre használták fel. 2009-ben, egy nagy viharban összedőlt a katolikus templom tornyának teteje is.
A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és a Tanorokba helyezték át. Minden év augusztusának első szombatján a falu egykori lakói találkozót tartanak. A település különlegességét az adta, hogy katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt egy helyen.

Az akkori Romániában nemcsak Bözödújfalu járt hasonlóan, viszont az itt történtek váltak az erdélyi falurombolás jelképévé.
A falu tavaly került ismét a figyelem középpontjába, ugyanis a duzzasztógát egyik eleme megsérült, és a hiba feltárása, illetve kijavítása érdekében a települést korábban elöntő víztározó szintjét csaknem 8 méterrel csökkentették. Az egykori házak alapjai, és más maradványok így közel 30 év után újra a felszínre kerültek.

Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. “Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

szerk.: Cseke Ibolya
forrás:
Wikipédia
https://www.erdekesvilag.hu/az-elarasztott-bozodujfalu/
https://magyarnarancs.hu/…/bozodujfalu_elsullyesztve-60481