AZ ÉVSZÁZAD KÉPLOPÁSA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBÓL

AZ ÉVSZÁZAD KÉPLOPÁSA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBÓL

1983 őszén nem mindennapi bűncselekményre ébredt az ország. A korabeli sajtót élénken foglalkoztatta az ügy de az emberek is úton-útfélen erről beszéltek. Markos-Nádas humorista duó még egy paródiában is feldolgozta az eseményt, utalva a magyar elkövetők nem túl magas szellemi színvonalára.

De mi is történt 1983 november 5-én…

A budapesti Szépművészeti Múzeumban a bűncselekmény napján éjszaka három őr volt szolgálatban. 20 órakor kezdték az épület bejárását mellyel 21 órára végeztek majd betértek a szolgálati helyiségbe. Éjfélkor, a következő ellenőrzés alkalmával észlelték, hogy a régi képtárból kettő, másik két teremből további öt kép eltűnt.

Mint később kiderült a betörés során – feltételezhetően egy görög milliomos megrendelésére lopta el a képeket egy magyar és olasz tagokból álló csoport. Egy képet 1983 decemberében Törökbálinton elásva, a többi hatot 1984 januárjában a görögországi Aigion környékén lévő Panagia Trypiti kolostorban, egy bőröndben találták meg.

Az “évszázad magyarországi bűncselekményének” nyomozása…

Helyszíni szemlét a kedvezőtlen látási viszonyok miatt reggel hatkor kezdte meg a rendőrség.
Az elkövetők az Állatkerti körútra néző ablakán keresztül jutottak be az épületbe.
Az ablak előtti erkélyen találtak három üres képkeretet, egy 50 × 60 cm nagyságú fémlemezt, egy műanyag zsákot, egy Olaszországban gyártott, műanyagnyelű csavarhúzót, egy borotvapengét, valamint piros-fehér-zöld vagy zöld-fehér-piros színű kötél darabokat.
Az ablakon, az üvegcserepeken és a képkereteken is sikerült ujjlenyomatokat rögzíteni. Az erkélyen és a teremben pedig lábnyomkat találtak. A nyomozókutya a Gundel étterem parkolójáig tudta követni a nyomokat.

Miért volt könnyű dolguk a betörőknek?

Több ok is közrejátszott abban, hogy a műkincstolvajok zavartalanul “dolgozhattak”.
1982-ben a Szépművészeti Múzeum épületének hátsó részét tatarozás miatt beállványozták.
Igaz ugyan, hogy a felújítás idejére telepítettek riasztót de annak az infra érzékelője 1983 augusztus 3-án elromlott ezért kikapcsolták. November 1-én az ideiglenes riasztó is csődöt mondott.

Az olasz kapcsolat….

De térjünk vissza a nyomozáshoz….
A múzeum erkélyén talált olasz gyártmányú csavarhúzó és a zöld-fehér-piros vezetőszálú kötél felkeltette a hatóság gyanúját. Nem zárható ki, hogy olasz vonatkozása lehet az ügynek. Összeállították azon olasz állampolgárok listáját akik november 1 és 10. között Magyarországon tartózkodtak. Nem volt könnyű dolog mert több mint ezer személyről volt szó, viszont November 23-ra sikerült ötvenre csökkenteni a gyanús olasz személyek számát.
November 6-án délelőtt (a bűncselekmény másnapján) Letenyénél három (Giacomo Morini, Giordano Incerti, Camine Palmese), Hegyeshalomnál két (Carlo Paganelli, Renato Marangoni) olasz állampolgár hagyta el az országot egy Fiat gépkocsival illetve vasúton.
Paganelli és Marangoni október 14-én érkeztek Budapestre. Először a Németvölgyi úton, majd az Elnök utcában, végül a Labanc utcában béreltek lakást. Morini október 30-án, Incerti és Palmese november 4-én lépték át a magyar határt. A két társaság tagjai biztos, hogy ismerték egymást, hiszen Morini együtt lakott a Labanc utcában Paganelliékkel.
November 30-án az Interpol római irodája arról tájékoztatta a magyar rendőrséget, hogy a nápolyi camorra két tagja, Ivano Scianti és Graziano Iori a betörés időpontjában Magyarországon tartózkodott. Az olaszok magyarországi lakhelyein felkutatott tanúk vallomásai alapján kiderült, hogy Ivano Scianti azonos Carlo Paganellivel. December 2-án az Interpol közölte, hogy a tetthelyen talált ujjlenyomatok megegyeznek Giordano Incerti büntetett előéletű olasz állampolgár ujjlenyomatával.

A nyomozók érdeklődését felkeltette egy olaszul jól beszélő kiskorú lány eltűnéséről szóló bejelentés. Jónás Katalin a szocialista országokba érvényes útlevelével együtt – november 9-én tűnt el.

Jónás Katalint december 5-én találták meg a Biharkeresztesi határátkelőn, amikor Bukarestből vonattal Budapestre akart jönni. Kihallgatása során elmondta, hogy Romániába olasz udvarlója, Renato Marangoni után utazott, aki megígérte neki, hogy onnan hamis útlevéllel tovább szökteti majd feleségül veszi. A fiatal nő Bukarestben tudta meg, hogy az olaszok voltak a képlopás végrehajtói, valamint azt, hogy a képek megrendelője egy görög személy. A lány Graziano Iorit azonosította az udvarlóval.
Találtak a lánynál egy noteszt nevekkel, és telefonszámokkal. Volt egy monogram – JJG – amivel kapcsolatban többször ellentmondásba keveredett. A betűk mellé írt telefonszám alapján kiderült, hogy a JJ Juditot és az élettársát Raffai Józsefet jelenti. Ezt követően bevallotta, hogy a G, Raffai féltestvérére, Kovács Gusztávra utal.
A noteszben volt egy érdekes mondat:
“ Mario mondta, hogy a csomag tubákra, amit ott felejtett nagyon figyeljetek, hogy ne legyen párás helyen, mert ha nem olyan helyre rakjátok, ami száraz, akkor elromlik és el lehet dobni”.
E bejegyzés kapcsán Jónás Katalin elmondta, hogy az olasz udvarlójának az üzeneteit kellett Raffaiéknak tolmácsolnia és az egyik alkalommal ezt kellett fordítania.

Raffait és Kovácsot december 15-én vették őrizetbe. Kovács mindent tagadott és 33 napon keresztül kitartott a vallomása mellett.
Raffai négyórányi kihallgatás után beismerő vallomást tett és megmutatta Törökbálinton azt a helyet ahol nejlon zacskóba csomagolva elásták az egyik képet, ami biztosítékként maradt náluk. Ez a kép Raffaello alkotása: Pietro Bembo kardinális ifjúkori képmása volt.

Magyar-olasz kapcsolat…

Raffai október közepén egy szórakozóhelyen ismerkedett meg az olaszokkal. A társasághoz csatlakozott Kovács és Jónás Katalin is. Az olasz bűnözők november elején hozták szóba a képlopás lehetőségét. A magyaroknak 10 000 amerikai dollárt ígértek a közreműködésért.

November 2-án éjszaka terepszemlét tartottak a múzeumnál, ekkor megfigyelték az éjjeliőrök tevékenységét.
Az olaszok és a két magyar férfi november 5-én este hatkor találkozott a Labanc utcában. Scianti, Iori, Incerti, Palmese és Kovács 21 órakor indultak el a múzeumhoz. Akkor még nagy volt a forgalom a környéken ezért csak 22:30-kor kezdték meg a betörést. Az építési állványokon csak Incerti, Iori és Kovács mászott fel. Mivel az utcán járókelők bukkantak fel, ismét várakozniuk kellett az erkélyen. Nagyjából 20 perc után Incerti az ablaküvegből kivágott egy darabot. Ekkor viszont megsértette a kezét, ezért levette a kesztyűjét. A termekben Incerti szedte le a kiválasztott képeket, amiket Kovács hordott ki az erkélyre Iorinak. Az erkélyen kiszerelték a képeket a díszkeretekből, majd ahogy érkeztek az állványon át távoztak.
A Labanc utcában a festményeket leszerelték a vakkeretről és becsomagolták. A kereteket és az üvegvágót zsákba rakták és a Dunába dobták.
Három olasz, gépkocsival azonnal útnak indult Letenye felé.

Görögország…

A hat kép megtalálásának helyszíne a Panagia Tripiti kolostor.
November 7-én Morini Görögországban átadta megbízójának a képeket.
1984. január 5-én Olaszországban letartóztatták Giacomo Morinit, aki beismerő vallomást tett. Ennek alapján január 12-én kihallgatták Eftimiosz Moszkahlaidesz görög milliomost, vagyis a feltételezett orgazdát. A férfi tagadta, hogy ő rendelte volna meg a képeket és azzal magyarázta belekeveredését az ügybe, hogy a konkurencia így próbálja lejáratni.
Január 18-án egy közúti ellenőrzés során elkapták Giordano Incertit. Január 20-án pedig Carmine Palmese csuklóján kattant a bilincs. Ugyancsak ezen a napon hajnali négy órakor egy telefonos bejelentés szerint a képek Görögországban a Panagia Tripiti kolostorban vannak. A csendőrök a kolostor kertjében, egy zöld bőröndben megtalálták a további hat festményt.
Február 28-án letartóztatták Ivano Sciantit, március elsején Graziano Iorit is.

Az ítélet…

1984. március 16-án a Fővárosi Főügyészség vádat emelt a műkincslopás magyar elkövetőivel szemben. Kovács Gusztávot 12 év fegyházra, Raffai Józsefet hét év börtönre, Jónás Katalint 6 hónap felfüggesztettre ítélték. Olaszországban Morinit és Sciantit 4 év és 6 hónap, míg a banda másik három tagját 4 év 9 hónapos elzárásra ítélték. Görögországban a megrendelőként meggyanúsított személyt bizonyítottság hiányában nem büntették meg.

A műkincsek 1984 január 25-én kerültek vissza Magyarországra.
A restaurálás…

Sajnos a képek a szétszerelésük, szállításuk és tárolásuk során sérültek.
A legnagyobb kárt az Esterházy Madonna szenvedte el. A festmény fatáblája a rázkódás és ütés hatására függőlegesen megrepedt. A tábla már a betörés előtt is görbült volt, de azt követően további 1 centimétert vetemedett. 1984 áprilisában egy nemzetközi konzílium tett javaslatot a helyreállítás megoldására. A kép restaurálását Móré Miklós végezte el. A repedést nyúlenyvvel ragasztották össze és kifejezetten ehhez a képhez készített préssel szorították össze a felületeket.
A díszkeretet szintén komoly sérülések érték. Mivel az eredeti keret szintén jelentőséggel bírt a múzeumi gyűjteményben, ezért cseréje helyett felújították. Ezt a feladatot Szentgály Erzsébet végezte el Nemcsics Imre segítségével.

Az ellopott képek….

Esterházy Madonna
~~~~~~~~~~~~~~
Raffaello, Rómába érkezése után festette 1508-ban. A kép a művész egyik jelentős alkotása, amelyet nem fejezett be, csak a Madonnát dolgozta ki teljesen. Az alkotás 200 évig Itáliában, többek között XI. Kelemen pápa tulajdonában volt. Az egyházfő 1720-ban ajándékozta III. Károly magyar királynak és Erzsébet Krisztina magyar királynénak. A királyi családtól később Mária Terézia kancellárjához, Wenzel Anton Eusebius von Kaunitzhoz került, akitől Esterházy Miklós József vásárolta meg, 1813 előtt. A kép az Esterházy-gyűjtemény részeként, 1865-ben Pestre került, ahol először a Magyar Tudományos Akadémia épületében, majd a Szépművészeti Múzeumban talált otthonra. Becsült értéke 1983-ban 20 millió dollár volt.

Pietro Bembo kardinális ifjúkori képmása
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Raffaello 1503-1505 körül, Umbriában készült alkotása. A festmény jelentős mértékben Pietro Perugino Francesco delle Opere képmásának jegyeit hordozza magán. A mű korai története ismeretlen. Első említése Antonio Barberini bíboros gyűjteményének 1633-as leltárában található. 1671-től a leltárak Raffaello műveként tartották számon a képet. Az 1730-as leltárban áthúzták Raffaello nevét. Gyaníthatóan azért, mert a festmény nem fért bele a mesterről a 18. században kialakult képbe. Ezt követően több mint egy évszázadon keresztül a képet nem kötötték Raffaellóhoz. A mű a 19. század elején került az Esterházy-gyűjteménybe. Itt Bernardino Luini, majd Perugino munkájának és Raffaelo képmásának tartották. A mű története során a modellt azonosították még Francesco Maria della Rovere urbinói herceggel, Pietro Bembóval, majd Estei Hippolittal. 1858-ban Johann David Passavant ismét Raffaello képeként jegyezte a művet.
A festmény 1847-ben már restaurálásra szorult. Ezt Erasmus Engerth végezte el. Az Esterházy-gyűjtemény Pestre kerülése után, 1869-ben egy tűzeset miatt megsérült, ezért 1882-ben ismét restaurálni kellett. Becsült értéke 1983-ban 10 millió dollár volt.

Giorgione képmása
~~~~~~~~~~~~~~
1508-ban készült festmény. A 17. században a velencei Bartolomeo della Nave-gyűjtemény része volt. Ezt követően Habsburg Lipót Vilmos főherceghez, majd császári tulajdonba került. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.

Női képmás
~~~~~~~~
Jacopo Tintoretto 1550 körül készült festménye. A mű valószínűleg a mester leányát Marietta Robustit ábrázolja. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.

Férfi képmás
~~~~~~~~~
Jacopo Tintoretto 1551-1553 körül készült műve. Valószínűleg Vilmos császár képtárából jutott Brüsszelbe, majd Bécsbe. Ezt követően Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő pozsonyi palotájában helyezték el. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.

Szűzanya hat szenttel
~~~~~~~~~~~~~~~
Giovanni Battista Tiepolo 1755 és 1756 között készült munkája. Pyrker János László egri érsek még velencei pátriárkaként vásárolta meg. Gyűjteményét 1836-ban a magyar államnak adományozta. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.

Pihenő szent család
~~~~~~~~~~~~~~
Giovanni Domenico Tiepolo 1752 körül festett képe. Adományként került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:

Wikipédia
https://itelet-pazmany.blog.hu/…/az_1985-os_nagy_keplopas
https://index.hu/…/a_budapest-muvelet_dokumentumfilm…/
képek: Wikipédia