VÖRÖSMARTY TÉR ÉS A LUXUS ÁRUHÁZ

VÖRÖSMARTY TÉR ÉS A LUXUS ÁRUHÁZ

„Ma már nem luxus a Luxus”
Talán még többen emlékeznek az azóta szállóigévé vált és valljuk be agyoncsépelt szlogenre. És bizony igaz, a Luxus Áruház ma már valóban nem luxus, az épületében ugyan ma is áruház működik, nagy külföldi divatcégek tulajdonában.

Mienk itt a tér…

A Vörösmarty története nagyjából a XVIII.-XIX. század fordulóján kezdődött. A XVIII. században még kirakodóvásárok helyszíne volt, az idő előrehaladtával, ahogy nőtt Pest lakossága, elkezdték beépíteni a területet.
A tér életében az első jelentős évszám az 1812. esztendő. Ekkor adták át az első impozáns klasszicista épületeket. Közülük az egyik a Vendéglő a Magyar Királyhoz. A háromemeletes szálló a magyar klasszicista építészet egyik szép példája volt, az 1920-as években gazdát cserélt. Az új tulajdonos az 1930-as évek végén lebontatta a vendéglőt, hogy a helyén felépíttesse a mai napig álló, ún. Futura-házat.
Szintén 1812-ben adták át a pesti Német Színházat (akkor Városi Királyi Színház) a mai Vigadó mögötti telken. A „Német Színház” nevet azután kapta, hogy 1837-ben elkészült a Kerepesi út mellett– a mai Rákóczi úton – a Pesti Magyar Színház, amely a Nemzeti Színház elődje volt. A Német Színház volt Pest első kőszínháza.

Miután már nem volt színháza a térnek, így átkeresztelték. Így lett 1874-ben a Színház térből Gizella tér. A millenniumra készülve úgy határoztak a vezetők, hogy az épülő kisföldalatti végállomása a Gizella téren legyen.
A tér északi oldalán épült fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) székháza Hild József tervei szerint. Pest egyik leghíresebb cukrásza, Kugler Henrik cukrászdája 1870-ben a cukrászda átköltözött a Gizella térre, a PMKB székházának aljába. Mivel Kuglernek nem volt utóda, ezért Pestre csábította Gerbeaud Emil svájci cukrászt, akit utódjának szemelt ki. Miután Gerbeaud átvette a cukrászda és kávézó vezetését a nevét is megváltoztatta. Innentől kezdve létezik Gerbeaud cukrászda a Vörösmarty téren. A cukrászda és a ház átvészelte a XX. századot.

A tér keleti oldalának szélén állt egykor Sina György, görög származású bankár palotája. A palota után működött itt gyár is, amíg 1911-ben Kasselik Jenő fel nem építtette Korb Flóris És Giergl Kálmán tervei alapján a bérházát. Az épület aljában üzlethelyiségeket alakítottak ki.
Az épület is megér egy külön misét a Róth Miksa által tervezett üvegablakokkal, a Kozma Lajos féle kapuval, vagy éppen a Szabó Rezső Antal által faragott kupolatartó Atlas szobrokkal…
A földszintet és az első két emeletet használták eladótérként, és az idők folyamán igen változatos portékákat kínáltak az áruházban. Üzemelt itt a Haas Fülöp és fiai Rt, amely szőnyeg és textilkereskedéssel foglakozott, 1913-ban a Magyar Renault Autmobil Részvénytársaság vette birtokba a földszinti teret. Ebben az időben a Kallós és Hegedűs textiláruház működött az emeleten.
A második világháború előtt volt itt Opel-autószalon is.
A világháború után egy orosz érdekeltségű üzlet (Napsugár Áruház), majd a Divattextil Vállalat működött itt.

1963-ban nyílt meg végül a Luxus Áruház. amely a Kádár-korszak igazi csúcskategóriás termékeit, olasz cipőket, táskákat, a kor legjobb import ruháit forgalmazta – az akkori átlagemberek számára megfizethetetlen árakon. Már a nyitáskor, 1963-ban arról cikkeztek az újságok, hogy “ki engedheti meg magának, hogy 11 ezer forintért vegyen szőrmekabátot, amikor 3,60 a kenyér kilója, vagyis több hónap teljes fizetését költse el egy ruhadarabra?!”
Az áruház legendás volt divatbemutatóiról, valamint exkluzív, valóban luxus minőségű termékeiről. Saját kozmetikai márkával is rendelkeztek, amely nagy népszerűségnek örvendett.
A kiszolgálás és a környezet valóban egy egészen más világot tükrözött. Márvány padló és kanyargó rézkorlátok jellemezték a tereket. A kiváló minőségű import termékek érkezését a törzsvásárlók mindig tudták, és figyelemmel kísérték.
A hatvanas években például a Rotschild Klára által vezetett Clara szalon kollekcióiból is lehetett itt vásárolni, hiszen a szalon formailag a Luxus áruházhoz tartozott, de például a SIKK Ktsz is készített 10-15 darabos úgynevezett “nemes konfekciót” az áruház számára. Az ide varrt ruhák alapanyagai is jobb minőségűek voltak, mint azoké amiket szovjet exportra készítettek. Gyakran vásároltak itt művészek, vagy akár a környékbeli irodaházak dolgozói is. Az árak és a választék nagyban különbözött a többi áruházétól, viszont amit itt az ember megvett, az akár évtizedekig minőség volt.
A rendszerváltozás lekoptatta a Luxus Áruház egyedi csillogását, hiszen egymás után nyíltak a városban a világmárkák boltjai, az áruház leszálló ágba került.
2006-ban a Skála Coop Zrt. kezdett felújítási és átalakítási munkálatokat. Ezután 2008-ban, a több mint 500 millió forintos beruházás során a korábbi áruház területén két külön-bejáratú üzlet kapott helyet. Az 1400 négyzetméteren spanyol INDITEX csoporthoz tartozó Stradivarius és Bershka divatüzlet osztozott meg. 2019-ben ismét gazdát cserélt a ház, és a Vapiano is üzletet nyitott benne. Így múlik el a világ dicsősége…..
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
– PestBuda: a német színháztól a Luxus áruházig
– Paradi online
– AnnoBudapest
képek: fortepan.hu, retronom.hu, nol.hu, fotomuzeum.hu, modelvilag.hu