A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZI KÖZÉPPONTJA

A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZI KÖZÉPPONTJA

Mihálfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején meghatározta a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. Ezen a kijelölt ponton áll az az 1939-ben épült malom, mely a négyszárnyú vitorlájával a trianoni békeszerződés után részekre szakadt Magyarországra emlékeztet.

Mihálfi József a szarvasi főgimnázium földrajz – történelem tanára nem kis feladatra vállalkozott 1880-ban amikor célul tűzte ki maga elé, hogy számítások alapján meghatározza Magyarország geometriai középpontját.
Annyit sejtett, hogy a Nagyalföld délkeleti részén lehet a keresett hely.
Számításai alapján az országunk geometriai centruma, az országhatárok távolságának figyelembevételével, és az itt áthaladó keleti hosszúsági és északi szélességi kör metszéspontjában van. Ez a pont Szarvas községben az ún. Kreszán szélmalom környékén található.

Ennek ismeretében Mihálfi indítványára, az akkor még Nagy-Magyarország földrajzi középpontját a már nem működő malom egyik örlőkövével jelölték meg.

Az emlékkő még az első világháború idején is az eredeti helyén volt, de a középpont emléke egyre inkább kezdett elhomályosodni. A malomkő történetéről és szimbolikus jelentéséről a Szarvast megszálló román csapatok (1919. ápr. 28. – 1920. márc. 2.) is tudomást szereztek és elvitték a helyszínről. Ezt követően egy évtizedig a Nagy-Magyarország geometriai középpontjáról alig-alig esett szó; a Trianoni tragédia gyászában élt a nemzet.

Szarvas község képviselőtestülete részéről 1929-ben született a gondolat: korábbi ismeretek birtokában emlékművel jelöljék meg a történelmi Magyarország geometriai közepét.
Az elképzelést a honatyák ellenvetés nélkül elfogadták.
Ez volt az első teljes egyetértéssel megvalósult képviselőtestületi határozat szövege:
“Nagy-Magyarország földrajzi közepével kapcsolatosan – emlékművel, mint szimbólummal tiltakozni a trianoni katasztrófa ellen. A főszolgabíró szerint: „…ha van valahol a trianoni katasztrófánk elleni tiltakozásra alkalmas hely, úgy azok közé tartozik első sorban Szarvas, vagyis az a hely, ahol Nagy-Magyarország földrajzi közepe volt, és amely megcsonkításunk folytán csaknem határváros lett.”

A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből. A szélmalom Zöldpázsiton, a Holt-Körös partján áll mozdulatlanul 4 égtáj felé mutató szélvitorláival.

Az emlékművet 2011. november 7-én történelmi emlékhellyé nyilvánították.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
Forrás:
Szilvássy László szerk.: A Történelmi Országközép Emlékmű krónikája
Nemzeti Örökség Intézete
fotók: https://www.tripadvisor.co.hu/Attraction_Review-g2356048-d10514168-Reviews-Centre_of_Historical_Hungary-Szarvas_Bekes_County_Southern_Great_Plain.html#/media-atf/10514168/?albumid=-160&type=0&category=-160

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *