SumidaNE FESD AZ ÖRDÖGÖT A FALRA
Ez a közismert képes kifejezés azt a tanácsot tartalmazza, hogy lehetőleg ne beszéljünk arról, amitől félünk, mert még bekövetkezik. A kifejezés használói azonban már nem hisznek abban, hogy valamely kellemetlenség, baj összefügg azzal, hogy beszélünk-e róla vagy sem, éppen ezért ezt a kifejezést inkább olyan szólásmondásnak tekinthetjük, amelyet megszokásból vagy a tréfa kedvéért mondanak.
Kétségtelen azonban, hogy ez az igen régi – más nyelvekből már a XV. század óta kimutatható és Európa-szerte elterjedt kifejezés eredetileg babonás hiedelemmel volt kapcsolatos.
Az a babonás elképzelés az alapja, hogy a szónak, a névnek mágikus ereje van: azzal, hogy nevén nevezünk egy félelmetes lényt, meg is idézzük azt. A nem jó az ördögöt a falra festeni mondás tehát felfogható úgy, hogy a benne szereplő ördög, a rossznak, a kellemetlenségnek, a bajnak a szimbóluma. Ez a magyarázat azonban nyitva hagyja a kérdést, hogy az ördögnek miért pont a falra festéséről szól.
Hogy erre is választ kapjunk meg kell ismerkednünk egy középkori legendával. E szerint a egy szerzetes gyönyörű Mária-képeket festett, de rendkívül csúf alakban ábrázolta az ördögöt. Amikor a festő egy templom magas falára éppen egy ilyen képet vázolt föl, megjelent neki az ördög és felszólította, hogy ne ábrázolja őt olyan rút formában. A szerzetes azonban nem engedelmeskedett ezért az ördög bosszúból kirántotta alóla az állványzatot. A festő ekkor Máriához fohászkodott, s ő ki is nyújtotta a képen már megfestett kezét és addig a levegőben tartotta a szerzetest amíg létrát nem hoztak neki, hogy lesegítsék a magasból.
Nem kizárt, hogy ez a legenda a nem jó az ördögöt a falra festeni kifejezés forrása, de az is lehetséges, hogy a történet csak egy változata annak a legendatípusnak, amelyből mondásunk származik és amelynek a lényege, hogy az ördög bosszút áll azokon, akik őt csúf formában festik le.
