NEMZETI KINCSÜNK A GIDRÁN

NEMZETI KINCSÜNK A GIDRÁN

Fechtig báró 1816-ban Egyiptomban vásárolt egy Gidrán nevű arab telivért. Gidrán Senior, a kis sárga ló Bábolnára került, Gidran II nevű csikója pedig Mezőhegyesen lett tenyészmén.

Az 1840-es években tértek át a ménesek származás szerinti csoportosítására. Ekkor tűnt fel, hogy az addig “Sárgaménesnek” nevezett kanca állomány túlnyomórészt Gidrantól származott. Őket angol telivérekkel fedezték, hogy a fajta küllemi és teljesítmény értékét javítsák.
A gidránt 1885-ben ismerték el önálló fajtaként.

1920-ban a román csapatok 98 gidrán kancából 74 lovat hadizsákmányként magukkal vittek. Mindössze 13 kanca maradt meg, a többi egyed a harcok során eltűnt. Csak 1944-re sikerült a kanca létszámot 90-re egyedre felhozni.

Gidrán melegvérű, szilárd szervezetű, erős csontozatú, középnehéz fajta. A mének bottal mért marmagassága 160–168 cm, a kancáké 155–167 cm. Színe kizárólag sárga lehet, több-kevesebb fehér jeggyel.
Kiváló sportteljesítményeket tudhat magának ez a magyar lófajta….
Az 1928-as amszterdami olimpián Elliot megszerzi a díjugratás aranyérmét. Bíbor Gidrán felállítja a távolugrás nem hivatalos világrekordját, amikor a Rákos patakot (10 méter széles) hibátlanul átugorja. Az 1930-as években Pauly Hartmann és Legszebb díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyét szerezték meg. 99 Gidran VI (Obeliszk) az 1992-ben a kettesfogathajtás magyar bajnoka lett. Déva Gidrán Hűtlen az utóbbi évek egyik kimagasló military lova egyetlen magyarként tudott kvótát szerezni a Sidney-i olimpiára.

Ezek a sikerek nem csupán a fajta kiválóságát, de genetikai értékét is bizonyítják. Az egykori huszárló napjainkban militaryban és díjugratásban remekel és bizonyítja rendkívüli rátermettségét.

Magyarországon kívül csak Románia és talán még Bulgária rendelkezik egy kisebb létszámú ménessel, ezért a fajta tisztán való fenntartása Világörökségi szempontból is igen jelentős.

Ma gidránnak csak az a ló számít, amelyik vagy egy mezőhegyesi, vagy egy borodpusztai kancacsaládból származik, és 16 ükszüleje közül legalább 7 a Gidran-vonalhoz tartozik. Az ilyen egyedeket csillag alakú jeggyel látják el, és különleges genetikei értékük miatt igyekeznek tenyésztésben tartani.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

Forrás:
Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=8521
Wikipédia
Fotó: Haga Zsuzsanna

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *