SumidaBORSODNÁDASDI MOLNÁRKALÁCS
A festőien szép, észak-magyarországi kisváros Ózdtól 14 kilométerre található.
Első okleveles említése 1327-ből való, Nádasd néven. A középkorban a Nádasdy család birtoka volt. A török időkben elnéptelenedett, csak az 1700-as évekre népesült be újra. 1903 -óta viseli a Borsodnádasd nevet.
A település életében döntő fordulatot hozott a 19. század elején megnyíló szénbánya, ahonnan jó minőségű barna szenet termeltek ki. Erre a szénre alapozva 1864-ben kezdte meg a működését a Borsodnádasdi Vashengergyár. A lemezgyár megnyitása után lendületet kapott a molnárkalács sütésének hagyománya.
Hogyan függ össze egy ipari üzem létesítése egy süteménnyel?
A lemezgyár munkásai, a molnárkalács sütővasának elkészítéséhez szükséges alapanyaghoz, gépekhez és persze szakértelemhez könnyen hozzájutottak.
Ezek a sütővasak néprajzi szempontból is jelentősek, mert rendkívül változatosak, nem volt köztük két egyforma mintázatú. Minden sütőforma egyedi szöveget, ábrát, motívumot rejtett. Leggyakoribbak motívumok szerelem, házasság, vallásos élet, környező növények, állatok vagy államisággal kapcsolatos jelképek. A készítők nagy gondot fordítottak, hogy nevüket, településük nevét és a készítés évszámát is megjelenítsék a sütővason.
A molnárkalács…
A molnárkalács egy ostya, alapanyaga liszt, só és víz, de a tápértékét javításának céljából zsírt vajat, tejet, tojást, cukrot, tejfölt is lehet hozzáadni.
A különféle ostyának Európa-szerte régre nyúló hagyománya van. Ünnepi és egyházi eseményekhez kötődve terjedt el. A középkorban, először a Németalföldön vált népszerűvé onnan került tovább cseh-morva közvetítéssel a Kárpát-medencébe. A molnárkalácsot jeles ünnepekre készítették, karácsonyra, Luca-napra, nagyböjtre, lakodalomra, vagy gyerekágyas kismamának vitték. Hazánkban a reneszánsz korból maradtak fenn ostyasütővasak.
A molnárkalács elnevezése valószínűleg onnan ered, hogy a malomban az őrlésre váró gazdákat ilyen finomsággal vendégelte meg a molnár és felesége.
A sütővas…
Általában 12-14 cm átmérőjű kör alakú, díszített tányér, melyeket hosszú nyéllel olló szerűen lehet nyitni-csukni. Az eszköz kb. 5-7 kg súlyú.
I.Világháború idején nagyjából 300 sütővas lehetett Borsodnádasdon, 1972-ben egy helytörténész már csak 126 darabról számolt be.
A lemezgyár bezárása után tovább csökkent a sütővasak száma. A mivel a molnárkalács sütése fáradságos munka, egyre kevesebben- inkább csak az idősebbek – foglalkoztak a sütésével.
Az 1990-es években ismerték fel a helyiek, hogy ennek a hagyománynak fontos szerepe lehet a település életében. Ekkor kezdték újra összegyűjteni a még fellelhető vasakat: padlásokról, pajtákból sok régi sütővas került elő, sőt már újakat is készítettek. Egyre többen tanulták meg a sütés módját, és kezdték el újra népszerűsíteni a finomságot. Ma már megint ott van az ostya a hétköznapokban. 2008-ban rendezték az első Molnárkalács Fesztivált, hogy a süteményt széles körben is megismertessék. Kiállításon is bemutatják a molnárkalács sütés múltját és jelenét. Az addig családon belül titokként kezelt recepteket is megosztották.
A tradíció megőrzésének elismeréseként került 2012-ben a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe „A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya”.
Ha valakinek van sütővasa, akkor íme egy recept…
Alapanyagok: liszt, só, víz
A tápérték fokozására szoktak hozzákeverni még zsírt, vajat, tejet, tejfölt, cukrot, vaníliás cukrot, diót, mákot, citromhéjat vagy sajtot
A készítés
Az alapanyagokat összekeverjük. A sűrű palacsintatészta állagú masszát pihentetni kell, akár egy éjszakán át. A sütővasat láng fölött felforrósítjuk, a tányér részt zsiradékkal bekenjük és rá helyezünk egy púpozott evőkanálnyit a tésztából. A tányérokat lassan összeszorítjuk és a lángra helyezve készre sütjük az ostyát.
A kész finomság sokáig eláll, de óvatosan kell bánni vele, mert könnyen törik.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/…/a-molnarkalacs…/
http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php…
Nemzeti Értéktár
BORSODNÁDASDI MOLNÁRKALÁCS
