BARANGOLÁS A DÉLVIDÉKEN: VAJDASÁGI KASTÉLYOK

BARANGOLÁS A DÉLVIDÉKEN: VAJDASÁGI KASTÉLYOK

Ha a Vajdaságot szeretnénk megtalálni egy középkori magyar térképen, nem lenne sok esélyünk, mert az elnevezés a trianoni határok megrajzolásának következménye. A térség a 14-15. századig magyar többségű volt (Kocsis Károly és Kocsis-Hodosi Eszter etnogeográfusok szerint). A Bánátnak viszont csak a nyugati része tartozik a Vajdasághoz, nagyobbik, keleti fele Romániáé lett Trianonban.
A döntően szerbek által lakott keleti Szerémség (Dráva-Száva-köze) még érdekesebb, hiszen ez Trianon előtt Horvát-Szlavónország része volt.
A török hódítás maradandó pusztítást végzett a területen: a többségében magyarlakta Délvidékről eltűntek a magyarok, helyükre többnyire szerbek kerültek, az egész terület pedig az Oszmán Birodalomba tagozódott be.
Nézzünk hát kicsit körül ezen a vidéken…

Kapetanovo

A kastélyt 1904-ben a Torontál megyei ispán, Botka Béla építette Óléc (korábban Barácfalva) közelében. Olyan rezidenciát akart létrehozni, amely egy középkori várra hasonlít, ezért épült neogótikus stílusban.
Miután a szerencsejátékkal szinte teljes vagyonát elvesztette, a tulajdonos úgy döntött, hogy eladja a kastélyt, ami az utolsó lehetséges megoldásnak tűnt anyagi helyzetének megoldására. Mikor ezt a feleségének, Emmának elmondta, a nő annyira összeomlott, hogy 1938. augusztus 2-án éjjel felkapaszkodott Kapetanovo legmagasabb tornyába, benzint öntött magára és halálra égett.
Ennek ellenére 1938-ban egy árverésen Kapetanovót eladták, egy gazdag kereskedőnek Franc Majnak, aki a lányának szánta a hozományának fő részeként. Az esküvő után férjével, Milan Kapetanovval beköltöztek, és a kastély ekkor vette fel a nevét. Ez idő alatt Kapetanovo virágzott. Nagy szökőkutakat és kerteket hoztak létre a kastély körül, az egyetlen állandóan bezárt rész a legmagasabb torony volt, ahol Botka Emma megégette magát.
A Kapetanovo-kastély a neogótikus építészet példája . Két bejárata van, körülötte pedig egy tágas park (mára megszűnt) volt, szökőkúttal. Az egyik legspecifikusabb építészeti sajátosság a vár három oldalán húzódó varjúlépcsős oromzat . Egyszerű fehér homlokzattal és megemelt bejárattal az épület harmonikus arányait magas négyzet alakú lőréses tornyok mutatják. Valamennyi ablak éles gótikus ívekkel rendelkezik , világosan tükrözve az építész elképzelését egy ál-középkori kastély létrehozásáról.

Fantast, más néven Dundjerski kastély

A kastély Óbecsétől (Becej) Bácska Topolya felé 15 kilométerre, Újvidéktől 60 kilométerre található. Bogdan Dundjerski építtette , több ütemben és 1925- ben készült el. A torony és a négy saroktorony neogótikus stílusban, a díszterem és mindkét bejárat viszont neoklasszikus stílusban készült. A kastély mellett egy neobizánci stílusú kápolnát emeltek, melyet Szent Györgynek szenteltek, az ikonosztázt Carbiner belgrádi mester készítette. A portálon három mozaikot és az utolsó vacsorát Uroš Predić festette.
A birtok tulajdonosa a lovak nagy szerelmese volt, állítólag több mint 1400 lovat tartott, közülük a leghíresebb Fantast, aki 1932-ben a belgrádi versenypályán, hároméves korában megnyerte mindhárom futamot és megszerezte az összes címet. Amikor a ló elpusztult, Bogdan Dundjerski eltemette a épülő kastélyának telkén. Az építkezés befejezése után a kastély a Fantast nevet kapta.
1945 után a szőnyegeket, kristálycsillárokat és ezüstevőeszközöket széthordták, juhokat engedtek a kastélyba. Így a padló és a fal egy része is teljesen megsemmisült, csak a falak és az ajtók maradtak hitelesek.

Lázár Kastély, Écska

Écska település a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben. Korábban két településből állt, ezek: Écska (1899-ig Német-Écska és Ecsehida.
A leghíresebb kastélyok egyike Szerbiában, angol stílusban épült 1816- tól 1820- ig .
Lukács Lázár 1781-ben árverésen vásárolta meg a lakatlan Écskát majd templomot építtetett és települést alapított.
A kastélyt Lukács fia, Lázár Ágoston építtette. 1820 augusztusában az átadó ünnepségen az akkor kilenc éves Liszt Ferenc zongorázott. Az ünnepségen részt vett a híres Esterházy gróf, Magyarország leggazdagabb és legkiválóbb földbirtokosa is. A birtokot és a kastélyt 1870-ben Felix Ornonkur gróf vásárolta meg, majd ezt követően a felújították és átépítették, a mai állapota azt a kort idézi, amikor az Ornonkur család a csúcson volt.
Az évek során a “Kaštel” sok vadász gyülekező helye volt, és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és Aleksandar Karađorđević jugoszláv király is látogatója volt . A II. Világháború után a tulajdonosok kivándoroltak, a kastély állami tulajdonba került.

Bisingen Kastély

A várat 1859-ben Moerđ Močonji gróf építette temesvajkóci birtokán. 1888-ban Georgina Močonji grófnő hozományként hozta a birtokot és a kastélyt a híres osztrák-magyar nemesi családhoz, Bissingen-Nipenburghoz. Az épület többszintes, hosszúkás téglalap alakú, szimmetrikus belső elrendezésű. A stílusa szerint klasszicista épület, rendkívül szép és gazdag díszítéssel, különösen kovácsoltvas munkákban gazdag. A homlokzatokat szimmetria és klasszicista bejárat jellemzi.
Az épület építészeti értelemben vett értéke a következetesen megvalósított klasszicista stílusban, a fő tömegek szimmetriájában szép arányaiban, és a díszítéseiben mutatkozik meg.
A homlokzatokon egykor szimmetrikus héjszerű fülkékben szobrok álltak. A díszített belső és külső elemek kovácsolt és öntöttvasból készültek. Az épületegyütteshez irodaház, családi kripta és kápolnája, valamint a parkban egy mesterséges tó szökőkúttal, középen szoborral.
A jelentős műemlék romos állapotban van, magánlakások vannak benne. Kastély egy nagy parkban áll, néhány ritka és egzotikus növényfaj még mindig megtalálható benne.

Kölpényi kastély

Kölpény, Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben található, népes település lehetett már IV. Béla király idejében is. Kölpény (Kulpin) a varég normannok törzsének nevét viseli, melyet már Anonymus is említett az elbeszélésében.
A kastély környékét Matej Semzo (nagy valószínűséggel Szemző Mátyás) vásárolta a 19. század második felében. Egy ideig a család birtokolta Kulpint, majd 1889-ben eladták Lazar Dundjerskinek.
A nagy kastélyt 1912-ben újjáépítették, Momcilo Tapavica újvidéki építész tervei alapján. Mivel George Dundjerski feleségül vette az uralkodó Karadjordjevic család unokatestvérét, a Kulpin-kastély gyakori vendége volt Mária királynő fiaival, Péter, András és Tomislav hercegekkel, de számos politikai és közéleti személyiség is megfordult itt. A Dundjerski család a II. Világháború végéig, vagyis az államosításig tulajdonolta az ingatlant.
Az államosítás után a kulpini Dundjerski birtokon mezőgazdasági szövetkezetet működött 1991-ig, majd a komplexumot a Mezőgazdasági Múzeumnak engedték át és nagy jelentőségű kulturális műemlékké nyilvánították.

Jó barangolást, köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
putovanjazasvakoga.com

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *