NEWGRANGE ÉS A FÉNYEK JÁTÉKA

NEWGRANGE ÉS A FÉNYEK JÁTÉKA

Newgrange Írországban, Dublintól északra található kerek kőépítmény, korát 5500 évesre becsülik, tehát régebbi a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is. Pontosan nem tudni milyen célból építették, mert az évezredek során kirabolták, így nem lehet következtetni a rendeltetésére. Talán temetkezési vagy istentiszteleti hely lehetett, esetleg mindkettő.
Az építmény közepén található 6 méter magas, boltozatos kamrában egy kőmedence áll, feltételezhetően ebbe helyezték el az ősök hamvait.
Az építők nyilvánvalóan rendelkeztek csillagászati ismeretekkel mert a kőmedencét az építészeti tájolás következtében minden téli napfordulókor káprázatos fényjáték ragyogja be.

Az épület bejárata fölött található nyíláson át a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méter hosszú folyosót. A jelenség egy vékony fénysugárral kezdődik, majd a padlón kiszélesedve beragyogja a kamrát. Ezután a fénycsík keskenyedni kezd majd eltűnik.

Az építmény egy nagy domb, melynek az eredeti, kamra feletti magassága kb 12 méter lehetett. A kamrát és a folyosót a megalitikus korra jellemző, geometrikus motívumokkal díszített kövek szegélyezik. Az épületet körülvevő 97 szegélykövet is különleges díszítéssel látták el a kőfaragók. Egymásba kapcsolódó spirál- és rombusz alakzatokat véstek a kövekbe. Ezek az ábrázolások nem egyeznek meg az Írországban máshol fellelhető sírok díszítőmotívumaival. A magasan kiugró kb. 100 darab követ, melyek a tetőt alkotják, olyan tökéletesen illesztették egymás fölé, hogy mindenféle habarcs nélkül masszívan tartanak, az 5500 év alatt mindössze két kő tört össze.

A romos és kifosztott sírt 1699-ben fedezte fel Edward Lhuyd, walesi régiségbúvár, geográfus. A feltárására viszont csak 300 évvel később került sor. Michael O’Kelly, a Corki Egyetem archeológia professzora 1969. december 21-én a Newgrange folyosóján tartózkodott, így tanúja volt a csodának melyről így számolt be:
“Pontban reggel 9 óra 54 perckor a napkorong felső széle megjelent a horizonton, 9 óra 58 perckor az első fénysugár áthatolt a résen, és végigpásztázta a folyosót. Majd bevilágított a sírkamrába, végül eljutott a leghátsó kamra medence alakú kőtömbjéig. A kezdetben még vékony fénysugár közben 17 cm-esre szélesedett, és amikor a kamra padlójára tűzött, drámai módon szinte lángba borította az egész sírkamrát. Tisztán láthatóvá váltak a gyámköves tető apró részletei is, 10 óra 4 perckor a fénynyaláb keskenyedni kezdett, 10 óra 15 perckor pedig végleg el is tűnt.”

A téli napforduló (december 21.) az északi féltekén a csillagászati tél, egyben a természeti újév kezdete, az év legrövidebb napja, és őseinknek az alvó föld ébredése. Az épület belsejében lévő folyosó, mely egy nagyobb üregben végződik akár anyaméhet is szimbolizálhat. Bármi célt is szolgálhatott a annyi biztos, hogy a Newgrange egyike a világ legrégebbi, csillagászati emlékműveinek.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://mitoszvadasz.hu/…/newgrange-latvanyos…/1314/
https://www.travelwriterstales.com/14-ireland.htm
https://www.myguidedublin.com/…/from-dublin-newgrange…
képek forrása:
https://www.travelwriterstales.com/14-ireland.htm