AZ ÖVES SZKOLOPENDRA

AZ ÖVES SZKOLOPENDRA
Az öves szkolopendra (Scolopendra cingulata) tipikusan az a lény aki garantáltan hidegrázást vált ki szinte mindenkiből. Az akár 17 centiméter hosszúságot is elérő ízeltlábú a legnagyobb méretű százlábú, és egyetlen védett soklábú fajunk. Mivel az öves szkolopendra leginkább a mediterrán térség lakója, ezért állatföldrajzi szempontból igen értékes a hazai jelenléte. Elterjedésének északi határa Magyarország és Ausztria.
Hol találkozhatunk szkolopendrával…?
Vértes napsütötte karsztbokorerdőiben, sziklagyepjein és a Kelet-Bakony déli lejtőin vannak populációi.
Volt néhány észlelés a Mecsek, Villányi-hegység és a Hanság területéről is de valószínű, hogy a viszonylag nagyra nővő óriás vakszkolopendrával tévesztették össze.
Míg a vakszkolopendra esetében a szemek teljesen hiányoznak, az öves szkolopendránál 4 pontszem található mindkét oldalon. A testük szelvényeinek száma nyújthat segítséget a határozásban: a vakszkolopendrának 15, míg az öves szkolopendrának 21 hátlemeze (tergitje) van.
Életmódja…
Gyors mozgású ragadozó más ízeltlábúakra, nem ritkán kisebb gyíkokra vadászik. Áldozatát, az “állkapcsilába” végén kialakult méregkarmokkal ejti el. A méregmirigyeiben termelt váladékot a préda testébe juttatja majd szájszervével felaprítja és ezután nyeli le. Mérge nem annyira veszélyes az emberre mint a többi Scolopendra-fajé, viszont aki allergiás rá annál akár anafilaxiás sokk is kialakulhat.
A szkolopendra kegyetlen ragadozó, de igen gyengéd szülő…
Az anyaállat egy biztonságos helyen, üregben, nagyobb kő alatt rakja le a borsó nagyságú, élénksárga petéit, amiket a saját testével véd. A petecsomag köré tekeredik és a lábaival átkarolva óvja azt. Ezen időszak alatt a nőstény nem is táplálkozik. Kikelés után addig marad az utódokkal, míg azok a második vedlés után megerősödnek és szétszélednek.
Néhány évvel ezelőtt több sajtóorgánum beszámolt egy felettébb elszánt öves szkolopendráról amely kirágta magát egy homoki vipera gyomrából.
Macedóniában bukkantak rá a kígyó tetemére melyből egy 15 centiméter hosszú élettelen szkolopendra feje látszott ki. A vipera valamivel hosszabb, de jóval karcsúbb és a kisebb tömegű volt a százlábúnál. A boncolás megállapította, hogy a hüllőnek szinte az összes belső szerve hiányzott. Nem sok híja volt, hogy a szkolopendra túlélje a kalandot.
Magyarországon az öves szkolopendra természetvédelmi oltalom alatt áll, értékét, egyedenként 10 000 forintban állapították meg.
A kutatók szerint jelenleg a vértesi és bakonyi populációk stabilak de a faj helyzete egyáltalán nem megnyugtató, mivel az élőhelye zsugorodik.
Igen, a szkolopendra kinézete ijesztő, sőt hátborzongató, mégis helye van az ökoszisztémában, ha találkozunk vele ne bántsuk, inkább örüljünk a szerencsénknek, hogy ez a különleges ritka állatot megpillanthattuk!

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_775
https://mttmuzeum.blog.hu/…/meregkarmokkal…
Wikipédia

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *