ÓKORI OLIMPIÁK

ÓKORI OLIMPIÁK

Olümpiai játékok az ókori Görögországban, Olümpia városában, Zeusz tiszteletére, négyévente rendezett vallási ünnep volt. Semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy mikor rendezték az első ókori játékokat, a kutatók megegyezéses alapon Kr. e. 776-tól, az első olimpiai győztes nevének ismeretétől számítják az antik Görögországból elindult mozgalmat amit összesen 292 alkalommal rendezték meg. A négy évenkénti ciklus úgy alakult ki, hogy mindig a 49. vagy az 50. telihold idején tartották az játékokat, ami kb. négy évenként volt és a mai július vagy augusztus hónapra esett.
Az esemény eredetét homály fedi de több mítosz is foglalkozik vele…
Az egyik legenda Pelopszról, Olümpia királyáról, (Peloponnészosz névadójáról) szól, akinek felajánlásokat tettek a játékok során. A mítosz elmondja, hogyan győzte le Pelopsz Oinomaosz királyt Poszeidón tengeristen segítségével.
Egy másik mítosz Héraklészről szól, aki megnyert egy versenyt Olümpiában, ezután elrendelte, hogy a versenyt négyévente meg kell ismételni.
Szól egy legenda Iphitosz éliszi királyról is, aki megkérdezte a Püthiát – a delphoi jósdát – hogy hogyan menthetné meg népét a háborútól. A jósnő az istenek tiszteletére játékok rendezését javasolta.
Bármi is legyen a történet alapja, egy biztos az olimpiák idjére felfüggesztették a háborúskodást.
A játékokat az Olümposz hegye után – ahol a görög istenek laknak –, nevezték el olümpiainak.
Eleinte a játékok egy naposak voltak és kizárólag stadionfutás volt, aminek hossza 192,27 méter Héraklész lábméretének négyszázszorosa. A modern stadion szó ebből a hosszmértékből ered. Az évek során több versenyszámot hozzáadtak a műsorhoz: ökölvívás, birkózás, pankráció (szabályozott, de kötetlen harc), kocsiverseny, számos futószám és a pentatlon (birkózás, stadionfutás, távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés – az utóbbi három nem volt önálló versenyszám).
Az új számok hozzáadása miatt a fesztivál 1 naposról 5 naposra nőtt, amiből 3-at használtak a versenyek lebonyolítására, a maradék 2 nap pedig a vallási rituáléké volt…
1. nap: eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt
2. nap: kocsiversenyek, ahol nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé, ezt követte a pentathlon ami az öttusa elődje.
3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt majd a 12-18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban.
4. nap: a hagyományos futószámok; stadionfutás, kettős stadionfutás, hosszútávfutás (ekkor már 24 stadion hosszban, ~3615 méter), küzdősportok (ökölvívás, birkózás, pankráció), fegyveres futás
5. nap: záróünnepség; istentisztelet, lakoma
Olümpia városában a versenyekre, évről évre egyre több néző volt kíváncsi, a játékok fénykorában ez a szám elérhette akár az ötvenezret is. Felépítették tehát az első “olimpiai falut”, amely nagy épületekből, vendégházakból és a szokásoknak megfelelően fürdőből állt.
Az olimpiai helyszínét a 6. században egy földrengés döntötte romba.
A győztesek szent olajfáról, aranykéssel lemetszett olajágból font koszorút kaptak valamint életnagyságú szobrot is készítettek róluk a városállamukban pedig teljes ellátásban részesültek. A további helyezettek nem kaptak semmit, neveiket sem jegyezték fel.
Csapatversenyeket nem rendeztek, kizárólag egyéni versenyszámok voltak.
A játékok előtt a résztvevőknek kilenc hónapig edzeniük kellett saját hazájukban, 30 napig pedig Olümpiában.
Csak férfiak vehettek részt a versenyeken (nők még nézőként sem) egy módja volt a női részvételnek: ló- és kocsi tulajdonosként. Küniszka spártai hercegnő ilyenformán két alkalommal is megnyerte a négylovas versenyt.
Az atléták meztelenül versenyeztek, alkalomadtán olívaolajat is használtak, amivel a testüket bekenték, nemcsak azért, hogy a bőrük sima és csúszós, hanem hogy vonzó is legyen.
A játékokat vagy I. Theodosius 393-ban, vagy unokája, II. Theodosius tiltotta be 435-ben. Szándékaik szerint a kereszténységet államvallásává kívánták tenni és a játékok a klasszikus görög politeizmust (több isten hitet) idézték fel.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
http://magyarbirkozas.hu/index.php/-ez-mar-toertenelem/okori-olimpiak?fbclid=IwAR02c7rms5QJWlEjVuNIUTyk8gfZymHCpwNFdWNnYMC55kodjDiwEun5jo8
Wikipédia
https://tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/ooj.pdf

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *