MEGETTE A KENYERE JAVÁT

MEGETTE A KENYERE JAVÁT

Azt, hogy valaki túl van élete delén, s ezért sokat látott, sokat tapasztalt, már Csokonai is ezzel a szólással fejezi ki Gerson du Malheureux
C. vígjátékában. A darab egyik főszereplője, Támadi mondja az iskolamesternek: “Hiszen mester uram, csak dolog már az: én kenyeremnek javát megettem, de soha se értem ilyen galibát.”
Tolnai Vilmos nyelvészünk azt jegyezte meg erről a szólásról, hogy a török hódoltság korában, a XVI-XVII. Században honosodott meg nyelvünkben. Felvetését arra alapozta, hogy a törökök hite szerint Allah minden embernek születésekor bizonyos mennyiségű kenyeret rendel és az ember addig él,amíg a számára kijelölt kenyér mennyiséget el nem fogyasztja. Előfordul, hogy Allah különböző helyeken szórja szét valakinek a kenyerét, s akkor az illetőnek ott kell elfogyasztania a maga adagját, ahol az el van rendelve. Hogy ezt a felfogást ismerték azok a magyarok is, akik a törökökkel érintkeztek, arra Mikes Kelemen leveleskönyve a bizonyítékunk. Rodostóból keltezett első levelében ezt írja: “Elég a, hogy az egész bujdosó magyarok itt vannak. Kinek-kinek itt vagyon elhintve a kenyere – addig csak itt kell lenni, amíg abban tart.” Egy későbbi levelében, melyet Bukarestből Rodostóba visszatérve írt, ezt olvashatjuk: “Az Isten ismét visszáhoza ide. Még volt itt a rakás kenyérből, arra visszá kelletett jőni, amint a török mondja.”
Noha csakugyan meglehet, hogy török hatásra keletkezett a szólás, de az iszlámnak e felfogásától függetlenül is kialakulhatott. Akenyér szónak ma is találkozhatunk a “megélhetés” és az “élethez szükséges anyagi javak” jelentésével, olyan kifejezésekben, mint “kenyeret keres”, “kenyér nélkül marad” vagy “eszi a kenyerét”. A régi nyelvben az “eszi a kenyerét” szókapcsolatnak a jelentése, hogy (valamilyen módon) él, ebből pedig egyenesen következik a “megette a kenyere javát” kifejezés “leélte élete java részét” értelme.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *