Kawaii

Kawaii
Japán és a japánok mindent igyekeznek maximalista módon csinálni. Még a cukiságot is, ugyanis a címet adó szó eredetileg tulajdonképpen azt jelenti, hogy aranyos, de:
Az 1970-es évektől az aranyosság a japán kultúrában jóval többet kezdett jelenteni, mint egyszerűen a gyermeki vonások, a törékenység, a megejtő viselkedés, az ártatlanság, egyszóval az „édes” vagy „cuki” tulajdonságok összessége. A kavaii egyaránt jelentett szépet, aranyosat, illetve bájosat. Egyszerűen összefoglalva cukiságot.
Mint kulturális jelenség a szórakozás, öltözködés, étel, játék, személyes kiegészítők, viselkedés, akcentus, kommunikációs forma (lásd példákat lejjebb) tehát az egész japán nemzeti identitás része lett. Mindazonáltal fogadtatása a japánok körében sem osztatlan: a szkeptikusok az infantilizmus jelének tekintik. Többek között elítéli Muraszava Hiroto, az oszakai Shoin Women’s University professzora is.
A kawaii jelentése cukiság. Japán pedig a cukiságok országa. Bigyók terén a japán trónfosztás lehetetlen. Japánban rettenetesen fontos, hogy minden kawaii legyen. Úgy tűnik a kawaiiság legalább olyan erősen a japán identitás része mint a már-már beteges tisztaságmánia. Egy része ennek nagyon szerethető, például a minden városban máshogy dizájnolt csatornafedelek és tűzcsap figurák. Sok mindenben viszont egészen gyerekesen tolják a kretént, ó bocsánat….
Jó pár kawaii figura japán szimbólummá vált. Ilyen a kokeshi baba, a maneki neko szerencsehozó integető macska (Ezekről korábban már írtunk), ami már itthon is sok ázsiai boltban üdvözöl, vagy az eredetileg buddhista templomokból megprofánosodott szintén szerencsehozó Daruma figurája.

De ki-mi az a Daruma?

Szintén szerencsehozó figura/ajándéktárgy, azzal a különbséggel, hogy itt mi magunk választhatjuk ki milyen szerencsében kívánunk részesülni, értsd: kívánhatunk egyet tőle. Alapját a zen buddhizmus alapítója, bizonyos Bódhidarma szolgálta (japán nevén Bodai Daruma –innen a név), aki a legenda szerint 9 évig meditált egy barlangban, ami tevékenység közben a végtagjai egyszerűen elsorvadtak, majd le is pottyantak róla. Egy másik verzió szerint banditák rontottak be hozzá, és ők szabadították meg a végtagjaitól (ami fura mód végül hozzásegítette az áhított megvilágosodáshoz, még udvariasan meg is köszönte az útonállóknak ezt a nemes gesztust).
Akárhogy is történt, a daruma babának ennek köszönhetően a névadójához hasonlóan nincsen se keze, se lába. Sőt, alapállapotban még pupillája sincs, a mi dolgunk lesz az, hogy eme hiányosságát pótoljuk.
A darumával ugyanis egyfajta „üzletet” kötünk: első lépésként befestjük az egyik szemét (megelőlegezzük neki, hogy hozzásegítjük a megvilágosodáshoz), ekkor kell kívánni tőle valamit, aztán ha az beteljesült, akkor jöhet a másik szeme is.

Na de, ne ítéljünk, hogy ne ítéltessünk. Mert most a TOP Cukiság jön! Őszintén, nem cuki a hároméves kicsilány Hello Kittys gumicsizmában, esőköpenyben, vagy bármiben? Mert bármit lehet kapni ilyen dizájnnal.
Ha valaki nem tudná elárulom, Kitty Japánból indult világhódító útjára, Hello Kitty a japán Sanrio vállalat legismertebb mesefigurája. Az ábra jellegzetessége, hogy a bal fülében mindig masnit vagy más hasonló díszt visel; általában hiányzik a szája. Hello Kitty ábráját 1974-ben alkotta meg a japán Simizu Júko. Az ábra 1976 óta számos országban bejegyzett védjegy.
Teljes neve Kitty White. Kitty azért kapott angol nevet, mert megalkotása idején a brit kultúra népszerű volt a japán lányok körében. Keresztnevét állítólag Alice egyik macskájáról kapta, Lewis Carroll Alice Tükörországban című mesekönyvéből – valójában a „kitty” = cica (angolul).
Hello Kitty világa tele van barátokkal és családtagokkal. 2004 óta még saját macskája is van, Charmmy Kitty, és egy hörcsöge, Sugar.
Magyarul beszélő Hello Kitty is létezik!

Japánban sétálva rengeteg kawaii eseménybe is botlunk. Matsumoto egyik utcáján minden egész órát úgy jeleznek, hogy felhangzik egy Strauss keringő gépi hangon. Látvány is van, egy forgó félgömbből mini szobrok táncolnak elő. A kawaii univerzumba tartoznak a híres japán rajzfilmek és képregények, a mangák is, de ezekbe japán tudás híján nem mélyedünk el.
Japánban minden mini, bonsai, kicsik az emberek, a lakások, az autók, mindenhol színes kis mütyür-, figura-, hiábavalóság és olyan cukorka/csokika boltok vannak rogyásig, hogy Gombóc Artúr is megfontolná a költözést. Közben meg szeretik a minimál dizájnt, munkába mindenki feketében jár, jó munkaholistaként pedig a metrón alszanak a kimerültségtől. Talán ezért kell a sok kawaii dolog, kiengedésnek, lazulásnak.
Mind a 47 prefektúrának van saját aranyos (korábban szerencsehozó, manapság inkább reprezentáló) kabalafigurája.

A japán rendőri erők közül jó párnak van saját kabalafigurája, amit a kóban , a rendőrség azonnali elérhetőségét biztosító telefonfülke vagy callbox homlokzatán helyeznek el, például rendőrmaci.
A kavaiimánia legoszloposabb példája a Morning Musume zenekar, amely többnyire elálló fülű, néha kusza fogú vagy kancsal, ugyanakkor nagyon „aranyos” kislányokból áll össze. Rájuk is jellemző viselet a habos ruha, vagy az alig térdig érő modern kimonó, tagjaikat pedig állandóan cserélik, nehogy „kiöregedjenek” – így a csapatban 12-18 év körüli lányok lehetnek csak tagok.

A „cukiság” megnyilvánulási formái manapság elvárásnak számítanak, társadalmi képet formáló erővé léptek elő. Az egyre inkább elamerikanizálódó Japánban, ahol egyre inkább teret nyer a fiatalok körében az erőszak és az agresszió, a „cukiság” mint pozitív értékmérő jelenik meg. A japán diáklányok például sokszor beszélnek magukról egyes szám harmadik személyben, ami egy 14-15 éves lány esetében egy nyugati ember szemében nevetségesnek tűnhet. Ám Japánban ez egyet jelent azzal, hogy az adott lány még „kislány” vagy „kisgyerek”, ezért aranyos is.
Mondjuk ellenkultúraként talán lehetne kicsit visszafogottabb, de a Japánok ebben is maximalisták…
Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
– wiki org Hello kitty, Kawaii
– miradonna.hu
– japánspecialista
.