A HENNAFESTÉS

A HENNAFESTÉS

Itt a nyár, a nagy meleg miatt egyre kevesebb ruha takarja bőrfelületünket és ilyenkor előtűnnek a testmódosítás képi formái, magyarán a tetoválások. Ezek bizony egy életre szólnak, bár kisebb felületeken, feliratokon (Irma helyett Vilma) lézeres kezeléssel lehet módosítani.
Van azonban a testfestésnek egy sajátos, orientális változata amikor csak egy színnel, ez a legjobb esetben barnásvörös (a színre még később visszatérünk) és főleg virágmotívumokat ábrázol.
A henna misztikus és nagyszerű hagyományok világába röpít minket. Az indiai szubkontinensen a mehndi szót használják, míg az arab és nyugati világban a henna az elterjedt kifejezés erre a művészetre.
A legrégebbi hagyományok szerint a hennafestés kézre, pontosabban a tenyérre készült. Később, amikor a hennafestés egyre népszerűbb lett, lábra is, majd a test teljes felszínére készültek minták.

A hennafestést sokszor henna tetoválásnak is nevezik, valójában helytelenül.
Néhány jelentős különbség a hennafestés és a tetoválás között:
*A tetoválás állandó, míg a hennafestés 1-3 hétig tart
*Ha a hennát választod, az épp aktuális ízlésednek, hangulatodnak megfelelően változtathatod magadon a mintát.
*Ha hirtelen kedvet kapsz egy mintához, csak elkészítteted hennával, és ha a következő nap reggelén már nem tetszik, nem kell bánkódnod, hamarosan lekopik…
*A természetes henna biztonságosan alkalmazható bőrön, mivel semmilyen vegyszert nem tartalmaz. A henna gyógynövény is: gombaölő hatású, míg tetoválás esetén fennállhat a fertőzés, vagy allergiás reakció lehetősége.
*Hennafestés fájdalommentes folyamat, míg a tetoválás fájdalommal jár.
*A hennapasztát a bőrön kell hagyni pár órán át, míg a tetoválás azonnal elkészül. A friss tetoválás után a bőr szinte minden esetben duzzadt.
*Vannak módszerek a henna színezésére, de az eredeti, természetes henna csak a barna különböző árnyalataira színezi a bőrt.

Mi is a henna?

A henna (Lawsonia inermis) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó faj, nemzetségének egyetlen elismert faja.
A henna szó a növény arab nevéből származik (al-ḥinnāʾ). Ez a szó a muszlim kultúrkörökben női névként is szerepel. Jelentése: áldott. A nemzetség tudományos nevét Isaac Lawson skót természettudósról kapta.
Virágos cserje, mely Afrika szubtrópusi területein, Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos. 2-6 méter magasra nő meg. Egyszerű, ép szélű levelei átellenesen állnak. Virága apró, tölcsér alakú, méz illatú.
A növényben található festő hatású anyag (lawsone) által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre-barnára színezi. A színezőanyag-tartalom a levél részben a legmagasabb.
A henna növény levele önmagában nem színezi meg az emberi bőrt. Ahhoz, hogy jó minőségű festőanyag készüljön belőle, liszt finomságúra kell őrölni az előzőleg megszárított leveleket. Azok a molekulák, melyek a festésért felelősek, savas környezetben aktiválódnak ezért adnak citromlét, fekete kávét vagy fekete tea főzetét a porhoz.
A tiszta illóolaj segít abban, hogy a hennaminta tartós legyen. Ez is a hennapasztához keverendő. Használható eukaliptuszolaj, gerániumolaj, teafaolaj vagy levendulaolaj.
További alkotóelem a cukor, de helyette gyakorijuharszirup vagy méz is a keverékben. A cukor funkciója az, hogy a hennapasztát több órán keresztül a bőrön tartsa. Ha száraz, meleg környezetben készül a hennafestés, ajánlatos több cukrot a keverékbe tenni, hogy megakadályozzuk ezzel a hennapaszta gyors leszáradását.

A mehndi – hennafestés – művészete már 5000 éve ismert Ázsia- és Afrika-szerte, manapság már Európát és Amerikát is meghódította. Eleinte hűsítő és gyógyító hatásaiért használták, később már egyre kifinomultabb minták formájában vitték fel a bőrre. Időszámításunk előtt 700-ban Perzsiában, Indiában és Egyiptomban is használták kozmetikai és gyógycélokra (haj, köröm- és bőrfestés, gyógyfőzetek).

A minták vallástól és kultúrától függően változnak, más-más jelentést képviselve, mint a termékenységet, jó egészséget, bölcsességet vagy lelki megvilágosodást.
A minták formájuk szerint három fő csoportra oszthatók, mégpedig arabra, indiaira és afrikaiakra.
Az arab minták általában nagyobb virágmotívumok, mivel a Korán tiltja az állatok ábrázolását. Főleg a kézfejen és a lábfejen használatos. Az indiai motívumok aprólékosabb, vékony vonalakkal összefont virág- és kasmírminták, amelyek beborítják az egész felső végtagot és a lábfejet a sípcsontig.
Az afrikai motívumok inkább nagyobb, vastagabb geometriai alakzatokat ábrázolnak (berberek)
Pakisztánban, Indiában, Bangladesben és Szudánban főleg esküvők alkalmával festik meg a menyasszonyokat egy külön szertartásként tartott „mehndi éjszakán”. De nemcsak az arákat, hanem a jövendőbeli férjeket is borítja néha mehndi. Néhány többi országban, mint például Marokkóban, a hennát akármilyen fontosabb alkalmakkor is használják (baba születése, születésnap, ünnepek, családi összejövetelek vagy csak egyszerűen, hogy megünnepeljék az együttlétet)
Európai kultúrkörökben az utóbbi 50-60 évben a keleti kultúrák iránti kíváncsiság, érdeklődés irányította rá a figyelmet.
A gyerekek kompromisszumos megoldásként használják a hennafestést, hiszen tetoválást még nem kérhetnek, de egy ártalmatlan hennaminta majdnem olyan vagány dolog, mint egy tetoválás.
És itt van egy nagyon fontos dolog a történetben. A természetes henna biztonságos , van azonban egy változata az úgynevezett fekete henna, amit kerülni kell! Vannak praktikák, amivel kicsit sötétíteni lehet a natúr hennapaszta és nyomat színét (pl. diólevéllel, vagy erős teával, kávéval keverni a hennaport), de fekete pasztát és lenyomatot így nem kaphatunk.
Tehát amit a rendezvényeken, strandokon egyre sűrűbben látunk, az NEM HENNA, hanem szinte biztosan szintetikus paszta. Méghozzá NAGYON VESZÉLYES, mert a fekete szín eléréséhez Paraphenylenediamint, rövidítve PPD-t kevernek. A PPD egy fekete festék, amit ruhák színezésére is használnak. Megtalálható a hajfestékekben, és már alacsony koncentrációban (3-4 %) is ártalmas az egészségre. A fekete “hennában” sokkal nagyobb töménységben (30-50%) van jelen, és ez már akár komoly egészségkárosodást is okozhat. Fontos tudni, hogy a PPD allergia olyan reakció, amely ha már létezik, nem fog elmúlni soha, viszont kereszt-allergiát válthat ki. Hatására további allergiák alakulnak ki, melyek közül a leggyakoribb: napolaj-allergia, kozmetikumokra, fekete ruhákra, fekete cipőkre.

Tehát nem az eredeti hennától kell tartózkodnunk hanem attól, ami nem valódi!

Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
-wiki.org
henna.hu