KESZTHELY-FENÉKPUSZTA, ÓKORI VALCUM ROMJAI

KESZTHELY-FENÉKPUSZTA, ÓKORI VALCUM ROMJAI

Hazánk jelentős régészeti lelőhelye található Keszthelytől délre, a Balaton partján.
A környék már 7500 éve is lakott volt, erről tanúskodnak az őskorból előkerült tárgyi bizonyítékok, sőt az itt élők kereskedhettek is mert egy a Földközi tenger vidékéről származó növény maradványait találták meg egy középső rézkori kultikus épületben.
Mai Fenékpuszta (az akkori Pannónia provincia) területén a 4. században épült egy hatalmas -15 hektáros – erőd. Vastag, erős falakkal körülvett erődítménynek 44 tornya volt és a falakon belül raktárak, fürdők, reprezentációs és hivatali épületek álltak.
Az erődítménytől délre feltártak egy nagy kiterjedésű temetőt, ahova a 4. századtól egészen a 9. századig temetkeztek.

Valcumnak nevezett település nagy jelentőséggel bírt, mert itt keresztezte egymást a provincia két fontos kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincum és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út. Az erőd ezeket az utakat védte, valamint raktár bázisként is szolgálhatott a dunai limes kisebb erődjeinek ellátására.
374-ben a betörő barbár népek támadásai miatt a népesség erősen megritkult és az erődben is komoly károk keletkeztek, de nem vált teljesen lakatlanná a környék. Az erődöt később helyreállították, és még a rómaiak kivonulása után is szolgálta az itt élők védelmét.

Avitus császár 455-ben rövid időre ugyan visszaállította a római uralmat, ám 456-ban a keleti gótok ostrommal elfoglalták majd felgyújtottak, a lakosság nagy része is odaveszett. Később a helyben maradt környékbeliekkel rendbehozatták az építményt, ami ezután a királyuk, Theudemir székhelye lett. Feltételezhetően itt született a király egyik fia, későbbi utódja – Nagy Theodorik – akinek az uralkodása alatt is a keleti gótok itáliai királyságának befolyása alatt állt a környék. Viszont halála után 526-ban már a longobárdok uralják a vidéket. Az erődöt nem szállták meg, de az átkelőt ellenőrzésük alá vonták.

Mivel a temetőt több évszázadon keresztül használták, egyes kutatók azt feltételezik, hogy tovább élhetett itt egy kisebb római közösség. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy az előkerült leletanyag tanúsága szerint egy keresztény hitű csoport élt itt akik továbbra is megőrizték az antik római kultúrát, még azután is, hogy a térséget közben elérte a népvándorlás és évszázadok során legalább hat különböző népcsoport fordult meg itt.
A keresztény közösségről (akiknek sajátos anyagműveltségét a régészet Keszthely kultúraként tart számon) néhány különlegesen gazdag sír leletanyagai is tanúskodik, valamint egy kora keresztény bazilika romjai, mely a honfoglalás idején pusztult el.

Ma a 4. században épült római erődítményből a kapu, és a raktár felfalazott maradványai látszanak, valamint a háromhajós bazilika csekély romjai.

Fenékpuszta a mai napig a Balaton környékének egyik legjelentősebb ásatási területe, amelyre a Balatoni Múzeum felügyel. a romterület szabadon látogatható.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://www.turautak.com/…/valcum—romai-romok…
https://www.keszthely.hu/…/fenekpuszta_valcum_romai_romjai
Wikipédia

fotók: Simon Zoltán