VÍZERŐMŰVEINK

VÍZERŐMŰVEINK
Magyarországon a Bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével szembeni társadalmi ellenállás olyan mértékű volt, hogy azóta minden hasonló létesítmény megépítése tabutéma. Egymásnak feszülő érdekcsoportok, érvek, ellenérvek között vergődik aki fel meri vetni egy esetleges vízerőmű létesítésének kérdését.
A víz energia olyan energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek A víz energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt.
A Föld elektromos összteljesítményéhez a vízerőművek 19%-al 715 000 MW-al járulnak hozzá. Ez a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. Bár a nagy vízerőművek dolgozzák fel a legtöbb víz energiát, a kis vízerőművek jelentősége is nagy, ezek különösen népszerűek Kínában, ahol a világ kis vízerőmű kapacitásának több mint 50%-a üzemel.
Magyarországon nem tölt be számottevő szerepet. 2015-ben mindössze 57 MW volt a magyar vízerőművek összkapacitása. Ebből a kiskörei és a tiszalöki csúcsteljesítménye 40,9 MW, a többit úgynevezett törpeerőművek hozzák össze 1-2 MW körüli teljesítményükkel
A Kárpát-medence földrajzi adottságai néhány helyszíntől eltekintve nem alkalmasak természetes esésű folyók energiájának kihasználására ezért meghatározóan csak duzzasztásos erőművekről beszélhetünk. Ennek a lényege, hogy a síkvidéki folyó felső szakaszát felduzzasztják és az így keletkezett víztömeg energiája hajtja az erőmű turbináit.
A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőműre alakítottak át, amelyek csak elektromos energiát termeltek. A hazai vízerőműveink közül az ikervári vízerőmű épült legelsőként. A békésszentandrási vízerőmű építése 2013-ban fejeződött be. Most a törpeerőművek közül mutatunk be néhányat.

A legidősebb jogán kezdjük sétánkat Ikerváron…

A Vas megyei Ikervár mellett, a Rába folyó egy külön csatornáján működő erőmű terveit Gothard Jenő készítette. A Batthyány család 1896-tól kezdte meg az építkezést, 1900-ban adták át. Kezdetben közel 600 kW-os teljesítményű svájci gyártmányú gépek működtek benne. Ezek még egyenárammal látták el a környező településeket, és ez szolgálta ki Szombathely és Sopron elektromosenergia-igényét is.
Ennek az erőműnek köszönhetően Ikervár lett az első elektromos rendszerrel ellátott falu Magyarországon és az ikervári Batthyány-kastélyban előbb volt elektromos világítás, mint a bécsi Schönbrunnban.
Az 1925-ben végrehajtott rekonstrukció során áttértek váltakozó áramra, az erőmű teljesítménye 1540 kW lett. A felújításkor új Ganz gyártmányú Francis-turbinákat és generátorokat szereltek be. A gépházban ezekből egy-egy darabot bemutatás céljából működőképes állapotban megőriztek.
1995-ben újabb korszerűsítés történt, melynek során svéd turbinákat és generátorokat építettek be összesen 2280 kW teljesítménnyel. Az épület és kapcsolódó berendezések ipartörténeti emlékhelynek minősülnek.

A gibárti vízerőmű..

A Hernád jobb partján, Gibárt község mellett található. Hazánk első olyan vízerőműve mely váltóáramot termel, s még ma is az eredeti fő alkatrészekkel üzemel. 1903-ban a volt vízimalom helyén építették, ahol már volt malomárok, s éppen ezért nem kellett külön üzemvíz csatornát építeni. A két turbina együttes legnagyobb teljesítménye 500 kW, közepes teljesítményük 320 kW.

A körmendi vízerőmű a Rábán…

1930-ban állították üzembe egy régi vízimalom átalakításával. Az erőműben két darab, összesen 240 kW (100+140) névleges teljesítményű Francis-turbina üzemel. Éves energiatermelése 931 ezer kWh.
Az energetikai hasznosításhoz a Rába vizét duzzasztották és az erőműhöz külön üzemvíz csatorna szállítja a vizet. Érdekessége, hogy a duzzasztást rőzsegáttal oldották meg.

Az alsószölnöki vízerőmű…

Itt négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m³/s víz hozammal és 3 méteres esésmagassággal.

A békésszentandrási vízlépcső..

A duzzasztó egyike a kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, ami a két világháború között zajlott Magyarországon. Építése 1936-tól 1942-ig tartott. A vízlépcső fő szakértője a később világhírnévre emelkedett Mosonyi Emil volt. Többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítását, de szintén fontos ok volt az öntözés. Ezt csak elősegítette, hogy Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés beindítása is, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Szarvas környékén napjainkban is termesztenek rizst.
A duzzasztót 1994 és 1998 között felújították.
Még 2005-ben napvilágot látott, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a meglévő duzzasztót. Az eredeti tervek szerint kb. 2 milliárd forintért egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet.
Az építkezés 2011-ben kezdődött meg, és 2013-ban fejeződött be. Ezzel a megújuló energiát hasznosító beruházás körülbelül 3000 háztartás energiaigényét képes biztosítani és évente mintegy 8 ezer tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el.

A Kvassay zsilip…

Kevesen tudják, hogy alig tíz percre a Nagykörúttól működik Budapesten egy vízerőmű. Egyben hajózsilip, amely 1000 tonnás uszályokat is átemel. És szivattyútelep, amely élteti és biztonságban tartja a Soroksári-Dunát.
Ez a Kvassay-vízerőmű a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon épült fel 1954-1960 között és 1961-ben helyezték üzembe.

Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
– wiki.org
– Magyar Tudomány 2001/8
– ikervárért honlap
– DocPlayer.hu
– élő bolygónkonline

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *