A TOPÁZ

A TOPÁZ

A drágakövek a természetben előforduló olyan ásványok, melyek szépségükkel, ritkaságukkal és keménységükkel vagyis időtállásukkal elnyerték az emberiség tetszését, nem ritkán rajongását. A drágakövek tanulmányozásával a drágakőtudomány vagyis a gemmológia foglalkozik.
A topáz már eléggé kemény ásványnak számít. A tiszta topáz átlátszó színtelen, de gyakran tartalmaz szennyeződéseket, melyek elszíneződését okozzák valamint mikroszkópikus folyadék zárványokat. A topázok között is vannak átlátszatlan, drágakőnek nem alkalmas fajták. Például a piknit, mely tömött, szálas-rudas kifejlődésű, a pirofizálit pedig földpátszerű, vaskos változat.

Nevének eredete…

A topáz szó az ókorból származik, de a görögök valószínűleg nem a topázt, hanem a krizolitot nevezték így. Agatharkidész i. e. 130 évvel feljegyzéseiben azt írta, hogy a Vörös-tengernek egyik szigetén szép aranyszínű követ lehet találni. A szigetet Topasosnak, az ásványt pedig topáznak nevezték. 1900-ban Egyiptom partja közelében, Seberget szigetén, kőzetekben található üregek falán gyönyörű krizolit kristályokat fedeztek fel, ebből arra következtettek, hogy ez lehetett az Agatharkidész által említett Topasos sziget.
A topáz egy alumínium-szilikát, amelyben különböző arányban fluor és hidroxilgyök van, de egész kis mennyiségben jelen lehet még króm és vas, melyek az ásvány elszíneződését okozzák.
A topáz kristályok néha egész egyszerű kifejlődésűek: két függőleges prizma és egy piramis kombinációi, de igen sokszor lapokból épülnek fel. Legtöbb esetben a kristályoknak csak a felső részük fejlődik ki, mert alsó részükkel az anyakőzethez nőttek. A kristályok ritkán érik el az 1–2 cm-es méretet, de azért ennél nagyobbak is előfordulnak.
A topáznak jellemző tulajdonsága a kitűnő hasadás, így a nagyobb kristályt könnyű kisebbekre darabolni, a hasadási lapjai gyönyörű gyöngyházfényűek.
A topáz többnyire átlátszó, a színe eléggé változatos. Jellemző színe a sárga, ugyanakkor előfordul kékben is, de ritkán lehet rózsaszín. A sárga árnyalatú kövek a leghalványabbtól egészen a sötét barnás sárgáig terjedhet.
A sárga szín annyira jellemző a topázra, hogy sok más sárga követ (különböző jelzőkkel ellátva) is topáznak hívnak. Az orientális vagy indiai topáz, nem más, mint sárga zafír. Az aranytopáz néven ismert kő a citrin, vagyis kvarc.

Előfordulása…

Brazíliában szép sötét sárga, mézsárga és borsárga topázok fordulnak elő.
A folyami kavicsok között talált, legömbölyödött élű, víztiszta kristályokat Brazíliában vízcseppek-nek nevezik, másik elnevezése a rabszolga gyémánt, mert csiszolva élénk fényük van, és a gyémánthoz hasonlítanak. Ilyen víztiszta topáz a portugál állam birtokában lévő, tyúktojás nagyságú, 1680 karátos, Braganzának nevezett, rendkívüli szépségű kő, amelyet sokáig gyémántnak tartottak.
A legritkábbak a rózsaszínű topázok, amelyek néha ibolyás árnyalatúak szintén Brazíliában fordulnak elő, és brazíliai-rubin-nak is nevezik őket.
Halványsárga topázok Németországban (Szászország) találhatók s ezeket szász-topázoknak hívják.
A kékszínű topázok általában világos árnyalatúak, gyakran kissé zöldesek.
A sötétebb kék topáz nagyon ritka, Brazíliában találtak sötét, zafírhoz hasonló színű kristályokat.
Az Urál-hegységben található szép világoskék topázokat szibériai-topáz-nak szokták nevezni. Kissé zöldes árnyalatú topázok Szibériában fordulnak elő; ezeket igen sokszor akvamarin néven hozzák forgalomba.
A topáz sárga színét a króm, a rózsaszínt a vanádium idézi elő, míg az akvamarinszínű topázok színező anyaga a vas.
Érdekes, hogy a topáz, 300-400 °C-os hő hatására megváltoztatja a színét. A sárga- és barnásszínű kövek hevítve rózsaszínűvé válnak, így a sárga topázból mesterségesen rózsaszínűt lehet előállítani.
Hevítésre az aranysárga és vöröses sárga brazíliai topázok a legalkalmasabbak. Az így átszínezett topázok fénytörése nagyobb és pleokroizmusa (színjátszósága) erősebb, mint a természetes színű köveké. UV fény hatására a hevített topázok visszanyerik eredeti színüket. Ennél a tulajdonságunál fogva tehát meg lehet különböztetni a természetes színű és a hevítéssel színezett köveket.
A topáz kristályokon különböző sugarak hatására is észlelhető némi színváltozás….
Megfigyelték, hogy napfénynek kitett, bizonyos sárga kövek (különösen a Szibéria egyes részeiről valók) néhány hónap alatt teljesen elvesztik a színüket. Egyes világoskék színűek pedig halvány sárgává válnak.
A Röntgen-sugarak hatására a színtelen topáz sárga lesz, a halványsárga brazíliai viszont sötétebb narancssárga színt ölt.
Jellemző még a topázra, hogy dörzsöléssel elektrosztatikus lesz és apró papírdarabkákat magához vonz. E tulajdonsága szintén alkalmas a hozzá hasonló más ásványoktól való megkülönböztetésére.

A topáz csiszolása…

A sárga és kék topázokat gyakran csiszolják táblás és lépcsős köveknek, a színteleneket pedig briliásnak. A topáz nagyfokú hasadása a csiszolás és fényezéskor óvatosságot kíván.
A színtelen topáz csiszolt állapotban különösen a gyémánttal és színtelen berillel téveszthető össze.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://www.gyemantgyuru.hu/gyemant/dragako/kek-topaz
Wikipédia
MI MICSODA sorozat, Ásványok és kőzetek