A HEGYIKRISTÁLY

A HEGYIKRISTÁLY

A kvarc gyakori ásvány, számtalan színváltozata fordulhat elő. Színük alapján különböző az elnevezésük, csak néhány példa a sokféleségükre: lila az ametiszt, a barnás szürke a füstkvarc, sárga a citrin, rózsaszínű változata a rózsakvarc…
A kvarc színtelen, átlátszó változata a hegyikristály.
A görögök úgy tartották, hogy a hegyi kristály magas hegyekben jéggéfagyott és felolvaszthatatlan víz. Ezért nevezték el az ásványt kristallosnak, azaz jégnek.
Hegyikristály előfordulás…
Európában a hegyikristály legfőbb lelőhelyei az Alpokban tlálható, itt évszázadok óta apáról fiúra szálló mesterség a kristály-keresés. A kristálykeresők a tavaszi olvadás után bejárják a völgyeket, átkutatják a gleccserek hordalékát, a patakok medreit. Megkopoktatják a sziklafalakat, ugyanis a kőzetben húzódó kvarcerek üregei kongó hanggal árulják el magukat. Ezek az üregek gyakran csak alma, vagy futball labda nagyságúak, de lehetnek akár rendkívül nagy méretűek is. A kvarckristállyal bélelt nagyobb üregeket kristálypincéknek nevezik.
Brazíliában is vannak jelentős lelőhelyek ahol nagy mennyiségben találhatók kitűnő minőségű hegyikristályok.
Madagaszkár szigetén már a 17. században ismertek pompás, átlátszó hegyikristályokat.
Az Urál-hegységben is találhatók gazdag lelőhelyek. Indiában Madras vidékén harmadkori (60 millió éves) kőzetekben lelik a megkopott, víztiszta hegyikristályokat, melyeket briliáns módon munkálnak meg, de rózsákat, sőt szemüvegeket csiszolnak belőlük.
Felhasználása
A hegyikristálynak régebben kiemelkedő szerepe volt az ékszeriparban és a díszítőművészet terén. Véséssel, faragással csiszolással tették tetszetőssebbé a kristályokat. Ékszerkbe gyémánt helyettesítésére csiszolták kisebb kristályokat. Ezeket nevezték nyugati gyémántoknak. Helyi elnevezései a máramarosi-, német-, stollbergi-, cseh-, alaszkai-, arkanzasz-, pafoszi-, alenkoni-, ír-, bristol-, quebeki-, similigyémánt volt.
A hegyikristályt az ó- és középkorban, de még a múlt században is jóval nagyobbra értékelték, mint napjainkban. A magyar királyi jogar gömbje is hegyikristályból van, melybe oroszlánokat véstek.
Manapság az optikai célokra alkalmas, teljesen átlátszó, színtelen, repedés és zárványmentes goyazi kristályok a legértékesebbek..
Ásványtani jellemzői…
A teljesen színtelen hegyikristály kémiailag tiszta kovasav, képlete SiO2.
A kvarcok fizikai és kémiai tulajdonságai a hegyikristályon tanulmányozhatók a legnagyobb pontos­sággal. A fennőtt kristályok (vagyis az olyan kristályok melyek egy anyakőzeten ülnek úgy, hogy szabad végük kifelé áll) karcsú, hatszöges oszlopokat alkotnak.
A hegyikristály tökéletes átlátszóságát gyakran szilárd és/vagy folyadék zárványok zavarhatják.
Írisz- vagy szivárvány-kvarcoknak nevezik azokat hegyikristályokat, amelyekbe a finom repedéseiken keresztül igen vékony levegőréteg hatol, az így keletkezett interferencia folytán a kövek szivárvány színeiben játszanak.
A hegyikristályt mesterségesen is meg lehet színezni. Ilyenkor a felhevített hegyikristályt megfestett, hideg vízbe helyezik és hosszabb ideig benne tartják. A repedések mentén a festék behatol a kő belsejében és így színezett kvarcot kapunk.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
gyemantgyuru.hu
Wikipédia
Ásványok és kőzetek, MI MICSODA sorozat

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *