FUTURIZMUS: A MOZGÁS ÁBRÁZOLÁSA ÁLLÓKÉPEKEN

FUTURIZMUS: A MOZGÁS ÁBRÁZOLÁSA ÁLLÓKÉPEKEN

A háború felé feltartóztathatatlanul rohanó társadalom válságának jellemző tünete volt az olasz futurizmus mozgalma. Kezdetben irodalmi irányzatnak indult, 1909-ben írta az olasz Filippo Tommaso Marinetti a “Futurista kiáltványt”, amelyben lényegében a háborút, a nacionalizmust dicsőítette, hirdetve, hogy “művészetünk főeleme a Bátorság, Vakmerőség és a Felháborodás . . . “A háborút akarjuk dicsérni – a világ egyetlen higéniáját -, a militarizmust…” A futurizmus hamarosan a képzőművészetben is jelentkezett, bár ott nem jellemezte az a barbárság-dicsőítés, amire a manifesztum hivatkozott. 1910-ben Carlo Carrá, Umberto Boccioni és Luigi Russolo kapcsolódnak a mozgalomhoz, majd Giacomo Balla és Gino Severini.

A futurista festőkre igen nagy hatással volt a kubizmus amelybe a dinamizmus elemét akarták bevezetni. Stílusuk mozgalmasság és a szimultanizmus, azaz a különféle időben keletkezett mozgást egy időben jeleníti meg, a mozgás fázisait egymás mellé helyezi.
A kubizmusban a festő mozog a tárgy körül, addig a futurizmusban a megfigyelő művész mozdulatlan, és a tárgy mozog előtte. A megfigyelő és a tárgy viszonya mindkét esetben az időben bontakozik ki, a kész mű ugyanannak az egységes tér-idő-folytonosságnak a megjelenítése.

Na, akkor fussunk neki mégegyszer, hogy is van ez? Hiszen egy festmény egy pillanatnyi állapotot ábrázol és azon keresztül hat a nézőre, de hogyan lehet a mozgást festményen ábrázolni . Ezt próbálták képileg feloldani és megjeleníteni a futurista irányzat festői.
Első képünk, melyet Giacomo Balla (kivételesen nem magyar, 1871-1958) festett A pórázon vezetett kutya címet viseli.
Nos, ki ne látott volna az utcán siető gazdi mellett lábát kapkodó tacskót? De a kép minden részlete a mozgást ábrázolja, a póráz lengése, a háttérben mellékesen a gazdi léptei, mindezt erősíti a háttér csíkozása mintegy felerősítve a „száguldásukat”.
Ballának egyébként a legjelentősebb sorozata az Egy autó dinamikus előrehatolásai. A legalább húsz darabból álló sorozat minden egyes darabja különböző méretű, s alkotójuk csaknem tudományos precizitással tanulmányozta elkészítésükhöz – nem csupán a gépkocsik, de a különféle járműveken kívül – a madarak, állatok, lengő zászlók, hegedülő kéz, nap, csillagok, bolygók, sőt, a fény (pl. tűzijáték) és a hang stb. mozgását, eljutva egészen a teljes absztrahálásig. A sorozatot terjedelmi okokból nem mellékeljük.
Ez a mozgalom főképpen az olaszokra volt jellemző. Hogy kifejezzék a modern élet dinamikáját, a futuristák a mozgásra és a fény optikai illúziójára tették a hangsúlyt. Habár a futurizmus főleg irodalmi irányzat, a festészetben és a szobrászatban is megjelent, és néhány jelentős művészt is adott.
A futurizmus egyik vezéregyénisége volt Umberto Boccioni (1882-1916), aki 1911 körül a “Lélekállapotok” című sorozatot festi, amelyben több emlékképet egyesített egy képbe. Jellemző, bizonyos mértékig expresszionisztikus képe “Az utca erői” (1911 című, drámaian mozgalmas kompozíciója).
A futurizmus a magyar művészetekben kevésbé jelentkezett. Kassák Lajos és köre elfogadta a jövő dicsőítését, de sem az erő kultuszát, sem a nacionalizmust nem vette át. Némi közeledés volt azonban tapasztalható a futurizmushoz például Kassák világképében, Balázs Béla és Kosztolányi Dezső írásaiban, Szabó Dezső és Lengyel József stílusában.
Babits Mihály Mozgófénykép (1908) c. költeménye a mozgófilmet köszönti – utólag a futurizmushoz kapcsolható, lendületes stílussal.
Köszönöm a figyelmet!

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
wikipedia.org
tudasbazis.muveszettortenet a-futurizmus-mufajai
enciklopedia.fazekas. futurizmus.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *