A “KÁBA KŐ”

A “KÁBA KŐ”

A tévesen Kába kőnek nevezett Fekete Kő vagy Szent Fekete Kő Szaúd-Arábiában, Mekka városában a Kába szentély falában található. A hagyomány szerint a Kába szentélyt Ibráhím (a bibliai Ábrahám) és fia, Iszmáíl (a bibliai Izmael) emelte az egy igaz Istennek.
A mekkai nagymecset tágas, négyszögletes belső udvarának közepén, egy talapzaton áll a 12 méter hosszú, 10,5 méter széles, 15 méter magas márványból épült Kába szentély, Ka’ba arabul kocka, utal a szentély alakjára.
Az épületet fekete brokát borítja, amelyet a Koránból vett, ezüsttel és arannyal hímzett idézetek ékesítenek. A kiszva néven ismert leplet évente cserélik.
A hívőknek életükben egyszer el kell menniük Mekkába, ahol a szentély közepén álló kocka alakú épületet – mely Isten háza – hétszer körbejárják, majd az építmény falába épített szent követ kezükkel és csókokkal érintik. A körbejárás attól a saroktól kezdődik, ahol a kő van: ez a legszentebb hely a Kábában. A kővel való érintkezéskor a zarándok Istennel kerül kapcsolatba, és vele mint egy szerződést köt: ítéletnapkor a kő emlékezni fog majd azokra, akik őt érintették.
A Kába belsejébe a szentély északkeleti falán, a földtől 7 láb magasan elhelyezett ajtón lehet bejutni egy legurítható lépcsőn, de ez csak kivételes személyeknek adatik meg.
A szentély padlóját sakktáblaszerűen lerakott márványkockák borítják. Bent a fal alsó felét márvány felső részét zöld damaszt borítja, amelyre arany betűkkel a Korán mondatait hímezték. A tetőt cédrusfa oszlopok tartják. A szentélyben arany és ezüst lámpások világítanak és a burkolatokat illatos, szentelt olajjal ápolják. Ugyanezt az olajat használják kívül a Fekete kő „felkenésére”.
A Fekete kő viszonylag kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú buborékos szerkezetű. Tudományos vizsgálatára ugyan nincs mód de a geológusok szerint egy meteorit darabja lehet. Színét magas vastartalmának köszönheti.

A kőhöz több évezredes hiedelmek tapadnak: az iszlám hívők isteni jelnek tekintik, úgy tartják, hogy az Édenből hullott le Ádám és Éva idején, hogy Ádám megtisztulhasson, miután kiűzetett a földi Paradicsomból. Hitük szerint a kő eredetileg fehér volt, és csak azután lett fekete, hogy magába szívta az eredendő bűnt. Egy másik legenda szerint a Fekete követ Gábriel arkangyal (Dzsibril angyal) adta Ábrahámnak, hogy háza falába beépítse. Azt is mesélik, hogy a kő felszínén megmaradt az arkangyal lábnyoma.
Fekete kő tisztelete már az iszlám kialakulása előtt is létezett.

Az érdekes, fekete meteorit köré már az ősidőkben, az iszlám kialakulása előtt szentélyt építettek. Az épületbe számos szent kő volt befalazva, ezek közül azonban ez a fekete kő különösen nagy tiszteletnek örvendett. Kábához irányuló zarándoklat már Mohamed próféta előtt is azzal végződött, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ. Az erről szóló első feljegyzéseket Ptolemaiosz Mekkát bemutató, második századi írásaiban találjuk, „Macoraba” néven.
Mohamed próféta fellépése és az iszlám tanainak kiformálódása magával hozta, hogy kezdeni kellett valamit egy ilyen „pogány” szentéllyel, mint amilyen a mekkai Kába. Mohamed újításai során ragaszkodott a képtisztelet és bálványimádás nélküli istentisztelethez, ám azt kellett tapasztalnia, hogy az arabok a Fekete Kő imádásáról soha sem lennének hajlandók lemondani. Ezért 630-ban Mohamed újjá építtette a Kába szentélyt, a követ az ég felé emelve megtisztította a törzsi bálványoktól majd a szentély délkeleti sarkában helyezte el és a Kábát legfőbb zarándokhellyé emelte. Ezzel ugyan a pogányság egyik kultuszát hagyta benne a vallásban, ám azzal, hogy a Kábát az arab világ világ közepévé tette, még inkább megnyerte magának a törzseket, és különösen az eszmei-gazdasági központ szerepét megőrző Mekka városát.

Mohamed halála után polgárháború pusztított Arábiában, és egy tűzvész alkalmával a Kába is leégett. A kő a nagy hőségtől megrepedt, és legalább három darabra esett. Abdullah Ubn Zubajr kalifa ezüsttel összefoglalta a levált részeket. Az ezüst korong idővel meglazult, ezért Hárún-ar-Rasíd bagdadi kalifa mekkai zarándoklatakor gyémánttal átfúratta a három darabból álló követ, és a lyukakon keresztül vezetett ezüsttel forrasztotta egybe azokat. Egy szilánkot állítólag Bagdadba vitetett, és ott palotája küszöbjébe illesztette – így aki a küszöbhöz ért, kénytelen volt a kő előtt tisztelettel leborulni.

931-ben Hamdán Qarmat síita szakadár követői, a karmátiaiak zarándoklat ideje alatt betörtek Mekkába, vérengzést vittek végbe a zarándokok között, és istállónak használták a Kába szentélyét. A követ magukkal vitték, hogy jelentőségét elveszítse az iszlám világban. Ezzel azonban nem értek célt, és húsz év múlva, 951-ben visszakerült Mekkába.

1022-ben az egyiptomi szultán, Hákim Biamrilláh lovasokat küldött, hogy törjék össze a követ, de a feldühödött zarándok sereg agyonverte a rongálókat. A kőről csak néhány apró, köröm nagyságú szilánk vált le, amiket később porrá zúztak és habarccsal keverve a kő repedéseit tömték be vele.

1626-ban árvíz pusztította a Kábát, a szentély három fala leomlott, ekkor a kő otthonát ismét átépítették.

1803-ban a wahhábiták akarták Mekka elfoglalása után elpusztítani a követ, de csak apróbb darabokat sikerült letőrniük belőle. Négy ilyen szilánkot Mohamed Ali egyiptomi pasa magával vitt Kairóba. A darabok közül aztán egy-egy a török szultán, a perzsa sah, a kabuli afgán emír valamint a pasa birtokába került.

„Sok történet szól a Fekete kő mágikus erejéről. Az egyik szerint Abaha, egy abesszin katona megesküdött, hogy lerombolja a Kábát. De amikor seregével Mekkához ért, az elefántja letérdelt, és nem volt hajlandó bemenni a városba. Aztán csapatba verődött madarak érkeztek, és köveket zúdítottak a seregre, amely visszavonulásra kényszerült.”

Minden muszlimnak, a világ bármely részén is éljen, naponta ötször a Kába szentély felé fordulva kell imádkoznia. Ehhez már iránytűk is vannak melyek mutatják Mekka, azaz a Kába irányát. Az imaszőnyegeken is szokott lenni egy nyíl melynek a szent hely felé kell mutatnia.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
https://math.bme.hu/~akos/meteorit/kaba/kaba.html…
http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1ba.html
https://ng.24.hu/…/mi_tortenik_a_mekkai_zarandoklat…/
Wikipédia