SumidaKIVI, A BOHÓKÁS MADÁR
Tyúk nagyságú kivi, Új-Zéland nemzeti madara, igaz, hogy nem címermadár de azért az ország egyik pénzérméjére felkerült.
A bohókás kinézetű madár gömbölyded testét szőr szerű tollazat borítja, földön csücsülve első látásra egy sündisznóra emlékeztet, de ha feláll látszanak a viszonylag rövid de erős futólábai és a feltűnően hosszú csőre. Kifejlett példány átlagosan 2-3 kg súlyú és 40-50 cm magas. A hímek valamivel kisebbek a tojóknál.
A kivik élethosszig tartó monogám kapcsolatban élnek. A madarak élettartama egyébként meglepően hosszú: néhány tíz év. Igaz, hogy hosszú ideig élnek de kevés utódot nevelnek fel. A tojók évente egy alkalommal (a déli félteke szerinti tavasszal) 1 tojást raknak le a kb. 1 méter hosszú üregük végében. A tojáson a hím kotlik, mintegy 2 hónapon keresztül. A hímeknek erre a célra speciális költőtasakjuk alakult ki. Tojást csak éjjel, a táplálkozásuk idejére hagyják magukra.
A kivi éjszakai madár: a nappalokat az üregének mélyén tölti, éjjel pedig az erdők, bozótos területek talajában lakó lárvákkal, rovarokkal, puhatestűekkel táplálkozik.
Kivi az úgynevezett laposmellű futómadarak legkisebb termetű képviselője, ebbe a csoportba tartozik a strucc, emu, kazuár, és a nandu. Ez az úgynevezett laposmell azt jelenti, hogy a mellcsontjukról hiányzik a csonttaraj, ami a röpképes madaraknál a repüléshez használt izmok tapadását szolgálja.
Igaz, hogy a kivi kinézetre egyszerre vicces és bájos viszont ha megtámadják eléggé harcias is. Talán ennek a harciasságnak köszönheti, hogy még nem pusztult ki teljesen. Jelenleg ugyanis erősen veszélyeztetett faj, és a fennmaradásért küzd.
Az első csapást a kivire az 1200-as években megjelenő maorik mérték a vadászatukkal.
De ezt még kiheverte volna, viszont a 19. század elején az európai telepesekkel érkező ragadozók, kutyák, macskák, hermelinek, felborították az ökológiai egyensúlyt.
Mai szemmel nézve az akkori emberek felelőtlensége elképesztő volt: a betelepített nyulak a ragadozók híján elszaporodtak, és az irtásukra hermelineket, görényeket vittek. Ezek viszont a nyulak helyett inkább a könnyebb prédának számító, korábban ragadozót nem ismerő őshonos madárfajokra „kaptak rá”. A kiviknek korábban nem volt ilyen típusú földön járó ellenségük ezért aztán kiforrott és hatékony védekezési módszerük sem alakulhatott ki. Sőt, többek között pont a földön járó ragadozók teljes hiánya miatt veszítették el anno repülési képességüket, hiszen minek elrepülni, ha nincs aki megtámadja őket miközben a talajon mászkálnak. Ez azért alakult így, mert Új-Zéland szigetei már a mezozoikum vége felé (kb. 80 millió évvel ezelőtt) elszigetelődtek más földrészektől, így a később kialakuló emlősök nem juthattak el ide. Végső soron tehát lemeztektonikai okok miatt alakult ki Új-Zéland szigetein a különleges, madarakból álló fauna.
Egy kifejlett kivit, a harciassága miatt csak egy nagyobb testű kutya tud megölni, (ami gyakran meg is történik) leginkább a fiókák vannak veszélyben. A hermelinek, macskák számára ők könnyű zsákmánynak számítanak. A patkányok pedig a madarak tojásait eszik meg. Ráadásul a különböző kisállatok pusztítására kitett csapdák is leszakíthatják a kivik lábait. Ez már túl sok csapás a fajnak.
Szakemberek szerint ez a kizárólag Új-Zélandon honos madár néhány évtizeden belül teljesen el fog tűnni természetes élőhelyéről.
Kivi a mókás kinézetén túl igazi rekorder…
A testméretéhez képest a kivinek van a legnagyobb tojása. Körülbelül hatszor nagyobb mint egy hozzá hasonló mérettel rendelkező bármilyen másfajta madárnak. Egy 2,5 kilós kivi fél kilós a tojást pottyant a fészekbe! Szinte elképzelhetetlen, hogy egy tojást növesztő kivinek ilyenkor hová húzódnak a belső szervei. Összehasonlításképpen a hasonló súlyú tyúkok legnagyobb méretű XL kategóriás tojásai 75-90 gramm körüliek.
De nem csak a tojás mérete óriási, a kivié a legnagyobb arányú sárgájával rendelkező tojás. A legtöbb madár tojásában a tojássárgája körülbelül 35%-os arányt képvisel az egész tojásra vetítve, a kivi ebben a vonatkozásban is igazán különleges, mert a tojásának 65% a sárgája.
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
forrás:
ng.24.hu
hu.nationalgreenhighway.org
Wikipédia
mosthallottam.hu
