ÉG A KEZE ALATT A MUNKA

ÉG A KEZE ALATT A MUNKA

Találó, szemléletes kép, hogy aki gyorsan, ügyesen dolgozik, annak mintha valóban égne a keze alatt a munka. Ha azonban megpróbáljuk közelebbről megvizsgálni a kifejezést, nem teljesen világos, hogy mit jelent az “ég” ige a szólásban. Hogyan éghet valakinek a keze alatt a munka? A kérdésre a választ akkor találjuk meg, ha megismerjük azt a sajátos szemléletet, amelyből a kifejezés származik. Két lehetőségre gondolhatnánk.

Az egyik az, hogy a tűzgerjesztés ősi módjának, két fadarab összedörzsölésével való tűzgyújtásnak az emlékét őrzi. Feltehető, hogy amikor a szólás keletkezett, még eléggé általános kép volt az emberek tudatában azoknak a gyors mozdulatoknak a sora, amelyek eredményeképpen végül is meggyulladt – a szó konkrét értelmében égett – az a fadarab, amelyik a tűzgyújtó ember keze alatt volt. Ez ellen a magyarázat ellen azt lehetne felhozni, hogy már igen régen ismeretes az acéllal, kovával való tűzgyújtás is, és nem valószínű, hogy egy ennél kezdetlegesebb eljárás emlékét őrizné szólásunk. Azonban megbízható néprajzi közlések tanúskodtak róla, hogy a Kárpátalja pásztorai között a 19. század végén még általánosan elterjedt volt a dörzsöléssel való tűzgyújtás, sőt a Bodrogközben még az 1920-as években is élt ez a szokás.
Meglehet azonban, hogy mégsem ez, hanem egy másik szemlélet a szólás forrása. Az ég ige olyan jelentése is ismert, amelyet a ruháját rongáló gyermekre szoktak mondani: “ég rajta a ruha”. E kifejezésnek az alapja, hogy az égés az égő holmi fogyásával, csökkenésével, pusztulásával jár. AKinek pedig a munka ég a keze alatt, annak olyan gyorsan tűnnek el a megmunkálni való tárgyak a keze alól, mintha csak égnének. A szemlélet forrása – ha ez a magyarázat a helytálló – az elvégezni való munka gyors fogyása, amit szemléletesen a tűz pusztításának képével fejez ki a szólásunk. A két magyarázat közül a források inkább az utóbbit tartják valószínűbbnek.