SumidaHINGA HALOM ÁRPÁD KORI TEMETŐJE
A Nosza falu nyugati részén, a Ludasi-tóhoz közel található Hinga halom egy bronzkori mesterséges domb (kurgán, kunhalom) az egyik legjelentősebb magyar vonatkozású vajdasági régészeti lelőhely.
Eredetileg őskori halom felületét egykor igen sok épület törmelék és emberi csont borította. Sajnos a dombot a 1940-ben katonai célokra használták, ezáltal az északi oldala erősen megsérült, akárcsak a környéken található több őskori un. kunhalom, melyek a szakszerűtlen beavatkozások következtében mára már szinte eltüntek. Szerencsére a Hingát már nem nem fenyegeti ez a veszély.
Miért olyan jelentős a Hinga halom…?
1948-49-ben, az újonnan megalakult Szabadkai Városi Múzeum egy nagyszabású feltárást indított Dr. Schulman Imre múzeumigazgató és Olga Šafarik (Belgrádi Nemzeti Múzeum) régésznő vezetésével valamint több tekintélyes kutató részvételével.
A két éves feltárás során szakrális épületet nem találták meg, bár voltak kecsegtető felszíni épülettörmelék maradványok. A templom bizonyára megsemmisült a katonai védőmű (bunker) építésekor.
Viszont a régészek 132 csonvázas sírt feltártak, bennük több, szakmai szempontból értékes lelettel. Ezek közül a legfontosabb az a, több mint 40 darab középkori ezüst pénzveret amelyek alapján behatárolható a temető használatának ideje. Az érmék kora Salamon királytól (1063-1064) egészen Albert király uralkodásának idejéig (1437-1439) terjed. Ez a közel négy évszázadot felölelő időszak egy hosszú életű, stabil település létezéséről árulkodik, ami minden jel szerint a falu Jankóhegynek nevezett részén helyezkedett el.
A hingai sírokban, a pénzérméken kívül egyéb, nem kevésbé fontos tárgyak is előkerültek, többek között apró dísztárgyak, ékszerek, ruhadíszek.
Minden bizonnyal a temetőhöz tartozó települést a 12.-13. században kunok lakták.
Az még kérdés, hogy milyen módon foglalták el a területet: erőszakkal vagy békés birtok foglalással. Erre a Hinga teljes feltárása adja majd meg a választ.
A régészek szerint a domb belseje további meglepetéseket rejthet – egy bronzkori sírt , amit a korábbi kutatás során nem lehetett meghatározni, mert a feltárás csak a lelőhely felszíni rétegét érintette.
A Hinga halom nevének eredetéről ez idáig semmi biztos adat nincs. Vannak ugyan elméletek, de az tény, hogy a középkori források nem említenek ilyen nevű települést a térségben.
Ludasegyháza helynév többféle változatban írva szerepel az oklevelekben, ám ezt nem lehet azokhoz kötni akik a Hingán temetkeztek, mert a Ludasi tó partján további két temetkezőhely is található. Az egyik már feltárt (Hajdújárás – Kővágó), a másik csak erősen bolygatott (Alsó Ludas – Baba-halom).
írta és szerkesztette: Cseke Ibolya
Fotón az 1948-49-es feltárás
forrás:
Nemzeti értéktár
Vajdasági Értéktár,
muemlekem.hu
