Miért macskakő a macskakő és mi köze a fül orr gégészethez?

Miért macskakő a macskakő és mi köze a fül orr gégészethez?

A fővárosi mellékutcákban, de vidéki városokban még főútvonalakon is találkozhatunk macskaköves útburkolattal. Jobb ha mindjárt az elején tisztázzuk, hogy nagyon régi, már az ezerháromszázas években fellelhető szavunk („machkakw”) németből átvett és erősen módosult. Az eredeti régi német kifejezésből a macskafejkőből (Katzenkopfstein) rövidült, érdekes módon a német nyelvben kopfstein-ként „fejkőként” maradt meg, a magyarban viszont a fej maradt el így alakult macskakővé.
Miután tisztáztuk a név eredetét nézzük meg anyagának a kialakulását.
A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed. A bazaltok (nefelinbazalt, trachitbazalt, leucitbazalt) 54%-nál kevesebb SiO2-ot tartalmaznak, típusainak elkülönítése a pontos szilíciumtartalomtól függ. A bazalt az egyik leggyakoribb kőzettípus a Naprendszerben.
Ahogy a szabad levegőre kiömlő láva hűlni kezd, a zsugorodási központok között repedések alakulnak ki a felszínén. Nagy kiterjedésű, vastag, homogén összetételű, egyenletesen hűlő lávában (ideális körülmények közt) a repedések közel szabályos, főként hat-, illetve ötszögletű sejtekből álló mintázatot hozhatnak létre. A repedések felszínre merőlegesen hatolnak be a fokozatosan megszilárduló láva mélyebb rétegeibe. Így alakul ki a megszilárdult kőzet poligon hasábokból álló belső szerkezete.
A történelmi Magyarországon három földrajzi tájegységen fordul elő nagyobb mennyiségben: A Kisalföldön, a Balaton-felvidéken és Nógrádban. A legismertebbek a balaton-felvidéki bazalthegyek: azok közül is Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Bondoró-hegy, a Hegyestű, a Halyagos-hegy, a Gulács, a Tátika, a Haláp, a Szigliget. A kisalföldiek is nevezetesek: a Somló, a Kis-Somlyó, a Ság, valamint a Sitke és Gérce melletti bazaltkibúvások.
A Nógrád-Gömörben található bazalthegyek közül Somoskő és a Bárna község közelében álló Szilvás-kő oszlopos elválású bazaltjai a legismertebbek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia sok városának, így Bécsnek az utcáit is a somoskőinek nevezett bazaltkővel kövezték, de egyes források szerint eljutott Párizsig is. A somoskői bazaltorgona (=bazaltömlés) ma is látható, a kőbánya a falutól néhány száz méterre (ma Szlovákiában) levő Macskalyuk kőbányájában és más környékbeli kőbányákban folyt.
A macskakőnek hazánkban két változata terjedt el, a nagykocka (18×18 cm) és kiskocka (12×12 cm) méretűek. Bécsben felhasználásra került az eredeti formájú, az ömledék kihűlésekor keletkezett hatszög keresztmetszetű kő is, méretre vágva.
A kockák kifaragása pedig egykorú leírások szerint a következőképpen történik:
A kőtömböket a falból először kézi erővel, ékek használatával, később robbantással választották le. Ekkor jöttek a híres kőfaragók, a ritzerek, akik nagy tudású szakemberek voltak, hiszen a követ nem hatalmas kalapácsokkal kellett „szétverni”, hanem hang alapján, a megfelelő helyen, meglepően könnyed mozdulatokkal hasítani. A ritzerek a faragásra, utcakőnek való tömböket kiválogatták, majd különböző méretre hasogatták a bazaltot az ún. ritzerállásokban (fedett munkaállomásokon).
A kőfaragó a kezébe vett bazaltdarabot egy hordószerű edény fölött tartva pattintgatja le a „felesleget” mindaddig, amíg a kő a kívánt méretű és alakú nem lesz. A hordóra azért van szükség mert a lepattintott darabok is felhasználásra kerülnek a későbbiekben út alapba, de leginkább vasúti pályák feltöltésére.
A kockakőburkolat lerakása sajátos ismereteket igényel, ez egy külön szakma. Egy réges-régi kőburkolat javításához hosszú ideig nehéz volt hozzáértő szakembert találni.
A közelmúltban újra felfedezték a kőburkolatokat és nagy arányban építenek ilyet, különösen műemléki értékű városrészekben, így ez a kőburkoló szakma is újjáéledt.
Az esztétikai szempontokon túl nagyon fontos a burkolandó felület funkciója. Nem mindegy, hogy gépjárműforgalomra, gyalogosközlekedésre, vagy kerékpárútra tervezik a kőburkolatot. Mindegyiknek más az igénye, követelménye. Az egyenetlenségeket és a hézagokból adódó kis szintkülönbségeket a gépjárművek jobban elviselik, a gyalogosoknak és kerékpárosoknak kényelmetlen, akár veszélyes is lehet.
A terhelés szerint kell megválasztani a kőburkolat alapját is. Kisebb terhelés esetén elegendő egy homokos kavics, vagy zúzalék ágyazat, teherforgalomra viszont beton alap szükséges.
A kőburkolatoknak sok előnye van. Esztétikusak, tartósak. Közművezeték fektetés, javítás során egyszerűen felszedhető és újra rakható.
Végezetül a bánya környékéhez tartozó településről…
Sajátos története van Somoskő falunak és Somoskő várának. Míg az előbbi a határ magyar oldalán van, addig a vár a szlovák – korábban csehszlovák – területen található.
A békeszerződés 29. cikke a részletes határkijelölést úgynevezett nemzetközi „határrendező bizottságok” feladatául tűzte ki. A magyar-csehszlovák határrendező bizottság, bár Brnoban alakult meg, székhelyét folyamatosan váltogatta a csehszlovák és a magyar oldalon, ugyanis munkájának a helyszíni szemle szerves része volt.
A határrendező bizottság egyik angol tisztje éppen Budapesten volt, amikor súlyosan megbetegedett, és Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégészéhez, Dr. Krepuska Gézához ajánlották be. Miután Krepuska a tiszt (a legenda szerint gyógyíthatatlan fül-, vagy gége-) betegségét sikeresen megoperálta és kikezelte, rábeszélte, hogy az antant-bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre és nézzék meg a falut.
Velük ment a Rimamurányi Vasmű igazgatója, Lipthay B. Jenő és dr. Aurel Pál jogász is. A Somoskőújfaluban sétáló antant tiszteknek javasolták, hogy próbáljanak meg szóba elegyedni bárkivel az utcán – szlovákul. Miután az 1910-es népszámlálás a majd’ kétezer fős faluban mindössze tizenöt szlovák anyanyelvűt talált, ez nem sikerült. A bizottság tagjai előtt állítólag ekkor vált világossá, hogy ez egy színmagyar falu.
Somoskújfalun 1924. február 15-re emlékezve Krepuska Gézának általános iskola viseli a nevét, Somoskőn pedig emlékművel tisztelegnek a fül-orr-gégész tudós előtt.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla

Forrás:
– utépitésakadémia.hu
– turistamagazin/somoskő
– wikiorg
– macskalyuk.sk
– Múlt-kor