A VÁROSLIGETI MŰJÉGPÁLYA

A VÁROSLIGETI MŰJÉGPÁLYA

Budapesti Városligetben található a világ legnagyobb szabadtéri műjege, mejnek a különlegessége, hogy a főváros közepén, műemléki, sőt világörökségi környezetben lehet korcsolyázni, nyáron pedig csónakázni. Műjégpálya Teljes alapterülete: 48 823 m2. Télen a jégpálya felülete: 12 070 m² és 2040 m² hokipálya, nyáron a vízfelület: 38 000 m².

A jégpálya története…

Amennyiben nem tekintjük “korcsolya eseménynek” Hunyadi Mátyás Duna jegén történt királlyá választását, ami egyébként is vitatott, akkor kijelenthető, hogy a pesti korcsolyázás helyszíne mindig is a ligethez kötődött.
Kresz Géza 1869. december 2-án alapította meg 15 társával a Pesti Korcsolyázó Egyletet. A városi tanács hozzájárult, hogy a Városligeti-tó egy részét korcsolya pályává alakíthassák. Az egylet saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt is épített, ez volt az első “csarnok épület”.
A közönség legnagyobb örömére 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg részvételével ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai Városligeti Műjégpálya elődjét.
Az első „csarnokot” a tó partján felállított két helyiségből álló fa bódé jelentette, ami 1874-ben sajnálatos módon leégett. Ezt követően a városvezetés végre megadta a végleges engedélyt egy új épület megépítésére, ami pár éven belül el is készült, méghozzá Lechner Ödön építész tervei alapján amit 1876. december 11-én vette birtokba a közönség.
Az alsó szinten működött a korcsolyakötő helység, fent pedig a melegedő és a zenekari terem kapott helyet. Hatalmas volt a budapestiek lelkesedése a korcsolyázást illetően a kivételesnek számító érdeklődést az is fokozta, hogy ekkoriban még sehol a világon nem volt ilyen nagy összefüggő és egyben nyitott jégpálya.
Az ünnepélyes megnyitó után nagy lendülettel vetették bele magukat az emberek a téli sport örömeibe. Sikknek számított a műjégre járni. Hétről hétre megjelent itt a partiképes ifjúság színe-java, ráadásul a jégpályán mindenféle társadalmi osztály tagjai együtt sportolhattak, az egyleti tagság ugyanis elvben bárki számára elérhető volt. El lehet képzelni milyen felszabadító élmény lehetett flörtölni a csúszós jégen. Egy-egy kisebb botlás, baleset remek alkalmat adott az ismerkedésre, ráadásul a testes gardedámok, amennyiben nem húztak maguk is korcsolyát, nem lehettek a rájuk bízott ifjú hölgy nyomában. A Vasárnapi újság 1895-ben arról ír, hogy sok anya áldja a jeget, amiért eladósorban lévő leánya itt lelt megfelelő párra.
A megnyitás utáni hetedik évben már kicsinek bizonyult a főépület, így az illetékesekben felmerült a bővítés gondolata.
1895-ben Francsek Imre tervei alapján gyönyörű neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
Elkészültekor nagy szenzációnak számított a 40 méter hosszú melegedő terem, a kupola részben zenekari terasz, a külön férfi és női ruhatár. A korcsolya egyesület új palotájaként emlegették az impozáns épületet.
1892-ben megalakult a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség és 1893. február 8-án már szabályos gyorskorcsolya-versenyt rendeztek a Városligetben, igaz ekkor még nem gyorskorcsolyával álltak rajthoz hanem rövid pengés korcsolyával.
A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 1908. december 27-én alakult meg.
A korcsolyaszezont meghatározta az időjárás, ezért enyhe tél esetén, amikor a tó csak januárban fagyott be, a sport szerelmesei rövidebb ideig hódolhattak kedvtelésüknek. A Korcsolyázó Egylet már a XX. század első évtizedében javasolta egy műjégpálya kialakítását, de erre az első világháború kitörése miatt még egy évtizedet várni kellett.
Végül 1926-ra készült el a 80×70 méteres, 5600 négyzetméter alapterületű, a kontinensen második gépi hűtésű műjégpálya Hollerung Gábor, Krencsey Géza, Krempels Béla és Bauer Béla mérnök tervei szerint. Szakértőként közreműködött a bécsi Eduard Engelmann is. A már meglévő korcsolyacsarnok déli oldalán helyezték el a gépházat, az északin az öltözőket és a ruhatárakat. Összesen 62 kilométer hosszú, 4,2 centiméter átmérőjű gázcsövet ágyaztak be a tómeder betonjába. A csövekben sós víz keringett, melyet a zárt rendszerben elpárologtatott ammónia mínusz 7-12 fokra hűtött le, a betonra felhordott vizet a hideg csövek fagyasztották meg.

A II. Világháborúig rengeteg korcsolya versenyt rendeztek a Városligeti Műjégpályán.
A háború viszont a műjégpályát sem kímélte. Budapest ostroma során hatalmas károkat szenvedett a pálya ami miatt teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (későbbi nevén Budapesti Korcsolyázó Egylet) Szalay Sándor irányításával rengeteget tett a jégpálya helyreállítása érdekében.
1968-ban a jégfelület méretét megnövelték, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
Wikipédia
mujegpalya.hu
pestbuda.hu
pestbuda.hu
fotók:
errearra.org/varosligeti-mujegpalya
Fortepán.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *