EGY VÁROSKA, AMELYNEK MINDEN LAKOSA MILLIÁRDOS…LEHETNE:

EGY VÁROSKA, AMELYNEK MINDEN LAKOSA MILLIÁRDOS…LEHETNE:
NÖRDLINGEN
A település éli mindennapi életét, emberek jönnek-mennek, dolgoznak, gondoskodnak a családjukról, ünnepelnek, tévéznek és talán fészbúkoznak is.
Miért is ne, hiszen ugyanolyanok mint az Európai Unió másik 447 millió tagja. Talán közülük sem mindenki tudja, hogy mégis mérhetetlen vagyon veszi körül őket.
De ismerkedjünk meg először a városkával….
Nördlingen város Németországban, azon belül Bajorországban, lakosainak száma 20 674 fő.
Írott forrásban elsőként 898-ban tűnik fel és 1215-ben nyerte el a „szabad birodalmi város“ (freie Reichsstadt) státust.
1998-ban a város fennállásának 1100. évfordulóját ünnepelte. Az 1618 és 1648 között zajló harmincéves háború során két ütközet színhelye volt. Ma Németország azon három városának egyike, amelynek még teljesen ép városfala van.
A város másik látványossága a Szent György-templom 90 méteres „Dániel” tornya, amely sokkolt kvarcot tartalmazó kőzetből készült. A „sokkolt kvarc” a kvarc egyik változata, amelynek a normál kvarcétól eltérő mikroszkópi képe van. Nagy nyomáson, de nem túl magas hőmérsékleten a normál kvarc kristályszerkezete kristálytani síkok mentén deformálódik. Először földalatti nukleáris kísérleteket követően, annak hatásait értékelve figyelték meg: ezek a robbantások képesek voltak akkora nyomást előidézni, hogy a környező kőzetekben sokkolt kvarc tudományos nevén – suevit – képződött.
Egy Gene Shoemaker nevű amerikai geológus, csillagász mutatta ki ennek a kvarcváltozatnak a jelenlétét becsapódási kráterekben, később Nördlingen város régi épületeinek köveiben is.
De még valami mást is….
Ugyanis a városka egy 15 millió évvel ezelőtti 70 000 km/h sebességgel történt meteorit becsapódás nyomán keletkezett 25 km átmérőjű kráterben – a Nördlinger Riesben – épült és a területet 72 000 tonna mikrogyémánttal teleszórva hagyta.
A geológusok becslése szerint a becsapódó meteor körülbelül 3 milliárd tonnás és 1 kilométer átmérőjű volt. A meteor éppen egy grafitlelőhelyen csapódott be, az óriási nyomás pedig ezt a grafitot apró, 0,3 milliméternél nem nagyobb gyémántporrá alakította.
Hogy tele van gyémánttal a város, azt csak az 1970-es években igazolták. Az amerikai geológus, Eugene Shoemaker még az 1960-as években, nyaralása során jutott el Nördlingenbe, ahol vizsgálgatni kezdte a falat. Ő fedezte fel, hogy a városfalban a kvarc egyik nagy nyomáson létrejövő változata, a coezit ( suevit) található. Ezek után jutottak el odáig, hogy a krátert egy meteor ütötte, és végül a gyémántot is megtalálták a falakban.
A Ries-kráter Múzeum egyik munkatársa azt nyilatkozta, hogy a város Szent György-temploma akár ötezer karátnyi gyémántot tartalmazhat. Csak összehasonlításképpen: a világ legértékesebb csiszolt gyémántja, a Golden Jubilee 545,76 karátos. Számítások szerint Nördlingen lakói úgy 72 ezer tonna gyémánton ülhetnek.
Ha a neten rákeresünk Nördlingen nevére, elkerülhetetlenül találkozunk a bajorországi kisváros légi fotójával, amiről megállapíthatjuk, hogy egy tökéletes pizzát sikerült megformálniuk a középkori városépítőknek: a piros cserepes háztetők adják a paradicsomszószt, a régi várfalak pedig egy kicsit megégett szegélyre emlékeztetnek. Az ilyesmire mondják azt, hogy ékszerdoboz és jelen esetben nem is túlzás ez. Ez a gazdagság persze nem igazán eurósítható, így nem kell attól tartani, hogy megveszett turisták kalapáccsal essenek neki az épületeknek.
Köszönöm a figyelmet.

írta és szerkesztette: Pester Béla
forrás:
– Nördlingen honlapja
– Telex, Fehér János
– wiki org
– képek: érdekes világ