MAGNETIT, AZ ÉV ÁSVÁNYA 2022-BEN

MAGNETIT, AZ ÉV ÁSVÁNYA 2022-BEN

Magyarhoni Földtani Társulat 2022-ben az év ásványának a megnetitet választotta.
A magnetit vas-oxid ásvány, általában acélszürke vagy fekete színű, mégis vonzó tulajdonságokkal rendelkezik, szó szerint…
A magnetit neve ókori görög eredetű, arról a thesszáliai Magnesia városáról nevezték el, amely a magnézium és a mangán kémiai elemek névadója is egyben. A megnetitnek több köznapi elnevezése is létezik, melyek a legjellegzetesebb fizikai tulajdonságára a mágnesességre utalnak: mágnesvas, mágnesvaskő vagy mágnesvasérc. A magnetit ugyanis egy természetes mágnes, a Földön ismert ásványok között a legerősebben mágneses (úgynevezett ferromágneses) tulajdonságú. Ez a különleges jellemzője segíti a meghatározását: hozzátapad a mágneshez; sőt, nagyobb tömegű darabjai maguk is mágnesként viselkednek, vagyis képesek magukhoz vonzani kisebb vasdarabokat vagy elmozdítani az iránytűt.
A magnetit mágnesessége már az ókorban is ismert volt. Az iránytű ősét, a „délt irányító kanalat” a szárazföldi utazók Kínában már 3000 éve használták. Az első szerkezetek még vízzel töltött edényben elhelyezett, falapra rögzített vagy tutajszerűen úszó fémszálakat tartalmaztak. Az iránytű („delejtű”) arab közvetítéssel jutott el Európába a 13. században, majd miután a mágneses tűt függőleges tengelyre helyezték és dobozba foglalták, a tengerészek egyik nélkülözhetetlen navigációs eszközévé vált.
Magnetitből nagyon szép ékszereket is készítenek.
A megnetit a 75%-a vas, ezért a legjelentősebb vasérc ásvány és így a minőségi acélgyártás legkiválóbb nyersanyaga. A magnetit nem ritkán titánt is tartalmaz (titanomagnetit), ami szintén fontos kohászati alapanyag.
A magnetit nem hasad, törése egyenetlen, keménysége közepes. Magmás kőzet, általában magas hőmérsékleten keletkezik és önálló érctestet formálva jelentős mennyiségben felhalmozódhat.
A kőzetolvadékból elkülönülő és megszilárduló magnetitkristályok a Föld mágneses mezőjét követve az aktuális mágneses erővonalaknak megfelelően rendeződnek. Az olvadék megszilárdulása után, mint parányi „befagyott iránytűk”, rögzítik a mágneses pólusok helyzetét és irányát. Ez a jelenség kiválóan alkalmas a régmúlt idők földi mágneses tere jellemzőinek, az egykori földmágnesség polaritásának követésére (paleomágneses kutatás), továbbá lényeges geofizikai bizonyíték volt a kontinensvándorlás igazolásában.
Beépített iránytű…
A magnetit egyike azoknak a különleges ásványoknak, amelyek az élő szervezetben is keletkeznek. A biológiai úton létrejött magnetithez általában biomágnesség kapcsolódik. Biogén magnetitkristályok vagy mágneses receptorok számos élőlényben megtalálhatók a baktériumoktól kezdve egyes állatfajokban, mint például a méhekben, lazacokban, angolnákban, vándormadarak de még az emberi agyban is. Az állatvilágban többnyire a Föld mágneses terében történő tájékozódást segítik, de a mágneses kristályok biológiai szerepének minden részlete még napjainkban sem teljesen tisztázott.
A magnetit hatalmas telepei találhatók Svédországban,Oroszországban az Amerikai Egyesült Államokban, Chilében, Bolíviában, Dél-Afrikában és Ausztráliában. Norvégia és Ukrajna telepei szintén jelentősek. Magnetitben gazdag homokdűnék ismertek Peruban.
Magyarországon bányászatra alkalmas méretű előfordulása nem ismert, de számos lelőhelyről előkerültek szép kristályos példányai, amelyeket a gyűjtemények és a gyűjtők nagy becsben tartanak. A magnetit hazai lelőhelyei közül a legismertebbek Vas megyében (a Kőszegi-hegység: Írott-kő, Felsőcsatár, Vaskeresztes), továbbá a Balaton-felvidéken (pl. Badacsony, Zalahaláp, Celldömölk Ság-hegy) találhatók. A fontos lelőhelyek között említik még a Velencei-hegységet, továbbá Nagybörzsöny, Szarvaskő (Bükk hegység), Recsk, Rudabánya, Perkupa szerepel a leírásokban.

írta és szerkesztette: Cseke Ibolya

forrás:
geometodika.hu
Wikipédia