A VILÁG LEGNAGYOBB FATEMPLOMA, A TÓDAIDZSI

A VILÁG LEGNAGYOBB FATEMPLOMA, A TÓDAIDZSI

„A szentélyhez közeledve, számos szarvas jelent meg a reggeli sötétségben. Ez egy jel az istenektől és egy jó ómen. Az emberek azt mondják, ha valaki összetalálkozik velük, ki kell szállnia a kocsijából és meghajolnia elöttük.” – Kudzso Kanezane nemes, Gjokujo c. naplójából (12. század).
Japán ősi fővárosának parkjában gyakran találkozhatunk ezekkel a pöttyös, hivatalosan szikaszarvasnak nevezett szarvasfajtával. Jellegzetességük, hogy borjúkorukból kinőve is megőrzik pöttyeiket. A helybéliek évszázadok óta gondozzák és szelídítik, szentként tisztelve őket.
Mi azonban nem miattuk keressük fel virtuálisan ezt a városkát, hanem a világ legnagyobb fából épült temploma miatt. És még csak nem is az eredeti nagyságában láthatjuk, de erről majd később.
Az úgy kezdődött, hogy miután 710-ben a Japán főváros és a császári udvari székhely az akkori Nara lett és a buddhizmus egyre erősödött a császári udvar is támogatásával, (ami ugye azért tudjuk mit jelenthetett…), nagy buddhista templomegyüttesek sorát telepítették a városba. Emiatt Narában 720-ban már állítólag 48 templom állt.
Ebben a korban Japánt számos természeti katasztrófa sújtotta ezért Sómu császárnak személyes meggyőződése volt, hogy Buddha látván vallásosságukat, megvédi az országot az esetleges jövőbeli katasztrófáktól.
Az építkezés anyagi finanszírozása érdekében egy Gjóki nevű szerzetes és tanítványai tartományról tartományra jártak, hogy adományt kérjenek. A Tódaidzsiről szóló nyilvántartások szerint, összesen több mint 2 600 000 ember segített megépíteni a Nagy Buddhát és a csarnokát.
A japán architektúra történetében példátlanul nagyméretű templomegyüttes, a Tódaidzsi építése 743-ban kezdődött meg, s mintegy húsz esztendővel később ért véget. A templom krónikája szerint munkálataiban több mint 50 000 ács és 37 000 vasmunkás működött közre. Utóbbiak nyilván a szobor elkészítésében szorgoskodtak.
A szentélyben elhelyezésre kerülő, az akkori világ legnagyobb bronz Buddha szobra tűzvész és földrengések következtében később több alkalommal megrongálódott, többször újjá kellett építeni, ezért csak talapzata és lótuszvirág levelei eredetiek.
A szobor befejezését 752-ben ünnepelték meg először egy szemfelnyitási ceremónia keretében, melyet a mai napig évente megrendeznek. A 452 tonnás szobor elkészítésére sok időt és pénzt vett igénybe, ráadásul a rendelkezésre álló bronz nagy részét is felhasználták, ezért megépítése korántsem kedvezett a japán gazdaságnak.
Az eredeti komplexum két 100 méteres pagodát is magába foglalt, melyek talán a második legmagasabb építmények voltak az egyiptomi piramisok után. A pagodákat földrengés pusztította el.
A Nagy Buddha Csarnokot kétszer építették újra tűzvész miatt.
A jelenlegi épületet 1709-ben fejezték be, mely annak ellenére, hogy 57 méter hosszú és 50 méter széles, 30%-kal kisebb az elődjénél.
1998-ig ez volt a világ legnagyobb fából készült épülete, mára azonban túltett rajta többek között a japán baseball stadion, az Odate Dzsukai Dome is, ez azonban világi jellegű épület, a Tódaidzsi a vallási faépületek között azóta is őrzi elsőségét.
Köszönöm a figyelmet aki arra jár, kérem küldjön róla egy képeslapot!

írta és szerkesztette: Pester Béla

forrás:
– a legek gyűjteménye
– wiki.org
– Nara honlapja